Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-532

532. országos ülés 1896. jauuár 14-én, k«Meu< 95 Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel a külföldre szóló útlevelek kiállítási dijaiból 800 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Horvátszlavon-dalmát miniszter és személyzete. Rendes kiadások: XV.fejezet és VI. fejezet, 5. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 35.500 frt. Illyés Bálint jegyző: Szederkényi Nándor ! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A horvát minisztérium idei költségvetése mintegy 80 forinttal haladja túl a múlt évi költségvetést. Csekély az összeg, és nagy figyelmet talán nem is igényelne, ha a t. horvát minisztérium az ő hivatásának és fontos feladatának, mely a törvények által ráutalva van, sikerét is tudná oly alakban fölmutatni, a mint mi is óhajtjuk látni. A legutóbbi ülések alkalmával volt módunkban a horvát ügyekről tanácskozni, és az ott felmerült eseményeket beható vizsgálat és bírálat alá vette a ház. Meggyőződtünk arról, hogy Horvátországban a kiegyezési törvények vagy nem úgy, a mint azok meghozva vannak, vagy félremagyarázva, vagy egészen félreértve és tendenczioze elferdítve hajtatnak végre. Az események azok a tíízpróbák, melyek az ottani érzelmeknek kifejezést adnak. T. ház! A magyar horvát viszony nem új, nem 68-ban keletkezett a kiegyezés alkalmával, hanem százados viszonyok kötnek össze bennünket. A magyar történelem büszkén mutat azokra a lapokra, midőn a horvátok a magyar hősök mellett és a magyarok a horvát hősök mellett védelmezték a hazát. Abban az időben azok az érzelmek és törekvések, melyek ma a horvát népet és horvát nemzetet irányunkban gyűlölettel töltik el, még ismeretlenek voltak. Abban az időben a magyar-horvát barátság és testvériség, az összetartozandóság érzete igazi volt. Alapúit a magyar birodalmi egység értlekén, melyben a horvát nemzet a maga jogait mindig kielégítve találta. Méltóztassanak felütni a történelmet, méltóztassék megvizsgálni a régi országgyűlések naplóit, melyekben, midőn a magyar sérelmek felsoroltatnak, solia nem mellőztettek a horvát sérelmek sem. Midőn a magyar harczrendek felsorolták a maguk sérelmeit, nyomban magukévá tették a horvátok sérelmeit is, s azok kielégítését épen úgy követelték, mint a saját sérelmeikét. Mindez azt mutatja, hogy a magyar nemzet a múltban sohasem érzett mostohán horvát testvérei iránt, s viszont ezek is hazafiúi és testvér érzelemmel teljesítették kötelességeiket. Hősié sen küzdöttek a közös ellenség ellen, s a magyar és horvát hősök neve a történelem ugyanazon lapjain fordul elő. És mi, valamint büszkén tekintünk a magunk hőseire, elismeréssel vagyunk azok iránt is, kik horvát földről származva váltak dicsőségére a magyar nemzetnek. Az újabb idő a szép múltra nemcsak fátyolt borított, hanem kitépni igyekezik annak nemes eszméit a szívekből. Nem terjeszkedem ki most azokra, a mik e szerencsétlen helyzetet előidézték. Sok körülményre lehetne rámutatni és a legutóbbi tárgyalások alkalmával ezt meg is tettük. Most ezekre visszatérni nem szándékozom. Csak egy rövid kijelentésre akarok ezxíttal szorítkozni. A bajok egyrészének okát azon képviscltetésben látom, melylyel ma Horvátország részt vesz a magyar országgyűlésen. De most ennek bírálatába nem bocsátkozom, azért, mert ez az ügy úgyis a mentelmi bizottság jelentése tárgyalásánál elő fog kerülni. A horvát képviselőkre vonatkozó mentelmi jelentés már be van adva, én arra kérem a t. házat és a t. elnök uratj hogy e mentelmi ügy mielőbbi tárgyalását rendelje el, annál inkább, mert a házszabályok ily jelentések tárgyalását 15 napi határidőhöz kötik, a minek kétségkívül az az indoka, hogy ily mentelmi ügyek hosszú elodázása nem czélszertí. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E jelentés tárgyalása közben lesz alkalmunk kideríteni azon nehézségeket, melyekben nagy okát látom a inai horvát viszonyoknak. Ez a képviseltetési módszer és az arra alapuló politikai irányzat kellő megvilágítást igényel s ezt kellőleg kell felderíteni. Ezután, t. ház, csak röviden érintenem kell, hogy a t. horvát miniszter úr a magyar kormánynál hivatva van az Í868. évi törvény értelmében a horvát kormány és a magyar kormány között levő kapcsolatot és a horvát érdekek képviseletét előmozdítani. A t. horvát miniszter úr, — fájdalom — eddig nem volt oly szerencsés, hogy ezen működése közben az óhajtott sikert tudná felmutatni. A legutóbbi események egy nagyon sértő tünetet mutattak fel, és a magyar jelvény megsértése által azt árulták el, hogy a horvátok a magyar birodalom szuverenitásának fogalmáról téves nézetekkel birnak. Örömmel hallottuk — ezt ismétlem — úgy a t. miniszterelnök úr, mint a t. horvát miniszter úr részéről azt, hogy a magyar birodalom szuverenitásának jelvényei jövőre nemcsák hogy tiszteletben fognak tartatni Horvátországban, hanem egyszersmind az 1848 : XXI. tcz. értelmében arról, hogy nemzeti ünnepélyeken a magyar czimer, a magyar jelvény, a magyar nemzet szinei és czimere kittízessenek, gondoskodva lesz.