Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-510
610. országos Illés 1895. november 21-én, cstitiSrt8k5n. 71 csatákban, hozzá fűznek ifjúkori legszebb emlékeim; nem lehet tehát engem azzal vádolni, hogy képes volnék bár a legcsekélyebbre is, a nii ennek az intézménynek ártalmára válhatnék. Nekem az a véleményem, hogy csak szolgálatot teszünk a közös hadseregnek, ha lehetségessé teszszük, hogy a magyar ifjak oda bejussanak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És most azt az eljárást akarom szóba hozni, a melynek kitéve voltunk mi kilépettek. (Sálijuk Halljuk!) Mi semmiféle aspirácziókat nem hangoztattunk, s mégis ugyanaz az elutasító válasz ért minket, mint a t. nemzeti pártot, Midőn az egyházpolitikai törvényjavaslatok szentesítve voltak, t. képviselőtársaim naponta 8—10-en felszólítottak arra, hogy »jó'jj vissza, szívesen látunk!« Tudom, barátságból tették, hálás köszönettel fogadom s viszonzom szívem mélyéből, (Derültség jobbfelöl.) de mialatt ők engem biztattak, azalatt a belügyminiszter felkel, elfogadja gr. Szapáry Gyula elveit pontrólpontra, tiltakozik az ellen, hogy a kormány a papi jövedelmeket szequesztrálni, a felekezeti iskolákat államosítani akarja, igér autonómiát, kongruát, de azzal végzi beszédét, hogy elég erős az a párt, senkire sincs szüksége. Hasonlóan nyilatkoztak azok a t. kormánypárti képviselő urak, kik a házban felszólaltak. A sajtó, azaz azok a lapok, melyek a kormány és párt jának érdekeit mindig védik, becsmérlésekkel árasztottak el minket, a leggyalázatosabb becsmérlésekkel és hangosan tiltakoztak a mi viszszafog.idásunk ellen. Mikép nyilatkozik egy ilyen lap? (Halljuk! Halljuk!) Ez volt az ünnepélyes invitáczió : »Szapáry kinálkozásának hatását két szóval jellemezhetjük: kudarczot vallott, kudarczot kellett vallania a parlamenti tisztesség, a politikai erkölcs, (Zajos derültség a baloldalon és a középen.) a politikai ildomosság törvényei szerint. (Nagy zaj a baloldalon és a középen. Egy hang: Melyik lap ez?) Melyik lehet az? Csak egy lap írhat így: Csak egyes pontokat olvasok fel, melyek minket szépen hívnak: (Felkiáltások a középen: Ne olvasna!) »De a gróf úr és barátai nem a polgári kötés ilyen vagy amolyan formája miatt ütöttek pártot a szabadelvííség ellen, ők a liberalizmust akarták megdönteni. A pártütés gyalázatos fiaskót csinált s a szabadelvű párt, mihelyt ettől a salaktól megtisztult, (Felkiáltások a baloldalon és a középen: Szemtelenség! Dobja el! Ne olvassa!) egységessé vált szívben és lélekben. Szőrcsuhában fognak ők vezekelni még a párt küszöbe előtt.* (Szónok az újságlapot összegyűri és a földre veti. Hosszantartó, élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) T. ház! {Halljuk! Halljuk!) A waterloói csata el volt vesztve, a franczia hadsereg indebandode hátrált, csak egy maroknyi csapat maradt és egy hős vezérlete alatt állott meg. A franciák ezen hősének neve Cambronne volt. Ezen csapatra irányozta az ellenzék kartácscsal töltött ágyúit és felszólította egy hírnök által, hogy adja meg magát. Cambronne őrnagy egy oly szót használt erre, mely nem szalonképes, a melyet itt ki nem mondhatok, de a megvetések egész sommáját foglalta magában; meghalt ezen szóval az ajakán. T. ház! En is azoknak, a kik engem arra szólítanak fel, hogy térden csúszszak, szőrcsuhában veszekeljek és a szabadelvű párt portája előtt befogadást kérjek, ugyanazon szóval felelek, a melyet Cambronne használt. (Élénk helyeslés és taps a közép- és baloldalon. Zaj és mozgás jobbfelöl.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Gr. Pongrácz Károly: Megfenték tehát Nyitrán a tőrt, a melyet a választásoknál szívembe mélyeszteni óhajtanak. Megkezdődött az első munka, a mint már azt beszédem elején jeleztem. De, t. ház, én nem riadok vissza veszélyektől, és ha a jó Isten egészségemet és erőmet fentartja, választóim bizalma tőlem el nem fordul, ott leszek, fellépek és megküzdök. (Élénk helyeslés a középen és a baloldalon.) Ha kell, életemet is latba vetem, hogy megtoroljam az ellenem és választóim ellen elkövetni szándékolt törvénytelenségeket. (Élénk helyeslés a középen.) De nem fogok szembeáliani gyarló, szánalomraméltó eszközökkel, hanem önnel t. miniszterelnök úr és belügyminiszter úr. (Élénk helyeslés és taps a középen.) Ezek után bátor vagyok határozati javaslatomat felolvasni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy nemcsak Nyitra- és Pozsonymegyében, de a Várady Károly t. képviselő úr által hivatalos forrásból merített és itt részletesen előterjesztett adatok szerint országszerte a legnagyobb mérvű visszaélések követtettek el az 1896-ra szóló választási névjegyzékek kiigazítása körül; minthogy rendkívüli események rendkívüli eszközök alkalmazását követelik, indítványozom : Határozza el a t. képviselőház, hogy a választói névjegyzékeknek a folyó évben történt kiigazítása körűi felmerült visszaélések megvizsgálására parlamenti bizottságot küld ki.« Elnök: Az idő előrehaladván, minthogy még hat interpelláczióra való felelet van hátra, azt javaslom, hogy a tárgyalást felfüggeszsztik és a tárgyalás folytatását holnapra halaszszuk, (Helyeslés.) és jelenleg jönnek sorban az interpellácziókra adandó feleletek. (Helyeslés.) Egyelőre öt perezre felfüggesztem az ülést.
