Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-509

509. országos ülés 1895. Beöthy Ákos: Szomorú 'krónika! (Derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ágy a törvényjavaslatot, valamint jelentésemet is előzetes tanulmányozás és jelentéstétel végett a véderő-bizottsághoz utasítani, azoknak kinyomatásáról, szétosztásáról gondoskodni, és intézkedni, hogy a jelentés a törvényjavaslattal egyidejűleg tárgyaltassék. Elnök: A„ beadott törvényjavaslat és jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt ki fog osztatni, és jelentéstétel végett a véderőbizottságnak adatik ki. Az együttes tárgyalásra nézve pedig majd később fog a ház intézkedni. (Helyeslés.) Fel fognak olvastatni az indítvány- és interpellációs könyvek. Molnár Antal jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az indítványok könyvében nincsen újabb bejegyzés. Az interpellácziók könyvében be van jegyezve: november 20-iki kelettel, Vajay István képviselő úr interpellácziója a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a tanítók politikai jogai gyakorlatának szabadsága tárgyában. Elnök : Az interpelláczió az ülés végén a szokott időben fog raegtétetni. Következik az 1896. évi állami költségvetés (írom. 981—990.) általános tárgyalásának folytatása. Ezt megelőzőleg azonban Vajay István képviselő úr szavai értelmének helyreigazítása végett kér szót. Vajay István: A t. ház kegyes engedelméből télreértett és félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása végett kérek szót. (Halljuk ! HaVjuk !) Issekutz Győző képviselő úr tegnapi felszólalásában volt szíves az én megelőzőleg elhangzott beszédemnek egy passzusával foglalkozni. A mily őszinte köszönettel és hálával vagyok szíves figyelmeért, ép oly mélyen sajnálom, hogy szavaimnak értelme félreértetett és félremagyaráztatott. Ebből kifolyólag az a kötelesség hárul reám, hogy szavaim értelmét ^megmagyarázzam. Issekutz Győző képviselő úr beszédem a nyitrai választásokkal foglalkozó részének azt az értelmet tulajdonította, mintha én a felekezeti ellenállásra buzdítanám az ország lakosait. Ezzel szemben szavaimnak értelme az volt, hogy a nyitrai választás alkalmából dieséret illeti a választási joguk szabad gyakorlásában meggátolt polgárok szelídséget és türelmét. Beöthy Ákos : Meg is érdemlik! Vajay István: Ezzel kapcsolatban egyúttal gratuláltam gróf Esterházy Miklós Móricz úrnak azért, hogy az ő reménye teljesedett, és november 20-än, szerdán. 39 nem azoknak a fenyegetése, a kik őt azzal ijesztgették jó előre, hogy a népet könnyfí feltüzelni, de nem lehet előre megállapítani, hol áll meg a nép dühe. E mellé a nyitrai választók bárányszelídségével szembeállítottam én a mi pártunknak, tehát nem a néppártnak, hanem a népszabadságért vívott harezok tüzében megedzett függetlenségi és 48-as pártnak, az alkotmányos szabadság és a választási joggyakorlat szabadsága mellett való kitartását, és ennek védelme tekintetében való sokkal nagyobb energiáját. Ez volt szavaim értelme és kérem a t. házat, méltóztassék ezt szíves tudomásul venni. (Helyeslés.) Hévizy János jegyző: Tompa Antal! Tompa Antal: T. ház! A ház szíves figyelmét kérem az iránt, hogy nekem is alkalmat adjon politikai kötelességem teljesítésére, de főleg azért is, hogy előadhassam indokaimat, melyeknél fogva a kormány iránt bizalommal nem viseltethetem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Elvitathatatlan az, hogy dicséret illeti meg ezt a nemzetet, a mely mindent elkövet arra, hogy jogait érvényesítse ; de elvitázhat! an igazság az is, hogy gyalázat illeti azt a nemzetet, a mely a már egyszer megszerzett jogait könnyelműen feladja és eldobja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A népek történetében a magyar azon nemzetek közé soroztatik, a melyek életökkel és verőkkel is, ha kellett, síkra szállnak és meg is védik a függetlenséget és szabadságot. (Úgy van ! a szélső baloldalon) De figyelemmel kisérjük a jelen kormány működését, kétségtelenül arra a meggyőződésre jutunk, hogy ez a kormány a nemzet jogait sem itt bent a házban, sem a házon kivűl megvédeni, sem hivatást, sem erőt nem érez magában. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mint minden nemzetnek, úgy a magyarnak is vannak nagj-jai. A nemzet ezekhez hódolattal, tisztelettel és szeretettel ragaszkodik. Ilyen kimagasló alakja volt a nemzetnek Kossuth Lajos. (Igaz! Úgy van! a szélsőbal felöl.) A távolba is elzarándokolt hozzá a magyar nemzet, hogy tanácsát kikérje, intelmeit kövesse. Félelemmel s aggodalommal tekintett utolsó perczeire és tömegesen megtisztelte őt a nemzet ravatalánál a külföldön is. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ott láttuk a külföld hatalmasságait, ott láttuk tiszteletük lerovására a külföld nemzeteit, de a magyar minisztériumot nem láttuk ott. (Igazi Úgy van! a szélsőbal felől.) Nem láttuk pedig ott azért, mert'-az nem önálló, és így szabadon nem is rendelkezhetett, hanem Bécstől kapta megbízását és így a dolog természeténél fogva ott meg sem jelent. Midőn pedig a nemzet óhajtásával, a nemzet akaratával, a ház határozott utasítá-