Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-524

524. országos ülés 1895. deczeinfcer 1-én, szombaton. 445 Kováts József: T. ház! Én nem lehetek egy véleményben a t. előadó úrral, hanem arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék e kérvényt pártolólag kiadni az igazságügyniiniszter úrnak. A szolgák azt kívánják, hogy fizetésük Öt évi fokozatokban 50-50 forinttál emeltessék, úgy, hogy a minimum 400, a maximum 600 forint legyen, ezenkívül lakbérük 200 forintban állapíttassák meg. A főváros alkalmazásában lévő szolgák fizetése úgy van rendezve, hogy 420 forint a minimum s ez öt évi cziklusonként 700 forintra emelkedhetik. Ezzel szemben az állami szolgák csak 400 forint minimumot és 20 évi szolgálat után 600 forint maximumot kérnek. Az állam szolgálatában levő szolgák ugyanazon drágasági viszonyok közt élnek a fővárosban, mint a fővárosnál alkalmazottak s ezért nem tartom méltányosnak, hogy nekik kevesebb fizetésük legyen, mint emezeknek. Az állam mindenesetre van abban a helyzetben, hogy szolgáit legalább is úgy fizesse, mint a főváros közönsége. Azt hiszem, senki kétségbe nem vonja, hogy a fővárosi szolgák fizetésének ily arányban való felemelése szükséges és méltányos s ép azért kérem, hogy e kérvény pártolólag adassék ki az igazságügyminiszternek. (Helyeslés a szélső baloldalon) Tóth Aladár: T. ház! A törvényszéki szolgák kérvényével kapcsolatosan kérném a börtöuőrök hasontermészetíí kérvényét is elintézés alá bocsájtaui. Nem kívánom rekapitulálni azon méltányossági tekinteteket, melyek a kérvényben felsorolvák, csakis utalni kívánok arra, hogy a börtönőrok kiszolgált altisztek s igazolványnyal ellátott előjegyzettekből lévén kiegészítve, így tehát mostohább javadalmazásban, mint a törvényszéki szolgákat, őket sem részesíthetjük. Kérném tehát az igazságügyi kormány figyelmét a börtönőrök helyzetére is kiterjeszteni. Magát a kérvényt meleg pártolással ajánlani bátorkodom. Elnök: Kérem, a börtöuőrök kérvénye nincs most tárgyalás alatt. A ház csak a felett határozhat, a mi előtíe áll. Tóth Aladár : Ugy tudom, t. ház, hogy a törvényszéki szolgák kérvényei közé részben a börtönőrök kérvényei is fel vannak véve, kikért bátorkodtam e helyütt felszólalni. Elnök: Nem kivan senki szólani? Akkor a vitát berekesztem. Két indítvány van a ház előtt: az egyik a bizottságé, mely abból áll, hogy a kérvény egyszerűen áttétetik az igazságügyminiszterhez, a másik Kováts József képviselő úré, a mely pártolólag kivánja áttétetni. így állván a dolog, felteszem először a bizottság javaslalát; ha az elíogadtatik, a másik elesett. A kik a bizottsági javaslatot elfogadják, | szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és így Kováts József képviselő rír indítványa elesett. JOSÍpovich Géza jegyző (olvassa): Zala. Udvarhely, Hunyad, Háromszék, Torda-Aranyos és Kolozs vármegyék közönségei kérvényeit az az 1890: I. törvényezikk módosítása iránt. Horváth Béla előadó: T. ház! Hasonló tárgyú kérvények már előfordultak a ház előtt, a közutak és vámokról szóló 1890:

1. tcz.-nek meg. változtatását kérve, különösen e törvényezikk 69 §-ának oly módosítását, hogy e szakasz, mely a községi és yiezinális utaknak egy törzskönyvbe leendő bevezetéséről rendelkezik, módosíttassák oíyképen, hogy e törzskönyvek felállítása iránt mely a törvényhatóságoknak igen nagy költségébe kerül, úgy, hogy a legtöbb törvényhatóság ez ideig erre nem volt képes, valamilyen intézkedés történjék, hogy az kisebb költséggel, a közönségnek kisebb terheltetésével legyen eszközöltethető. A kérvényi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, a melyet az előző kérvények tárgyalásánál foglalt el, hogy tudniillik adassanak ki a belügyi és a kereskedelmi miniszter uraknak. (Helyeslés jobbfelöl.) Balogh Gézn jegyző: Hévizy Jáno^! HéTizy János: T. ház! Az előadó úr (Halljuk! Halljuk!) szerint e kérvények tisztán azt tartalmazzák, hogy az útépítésről és a közútakról szóló 1891 : I. tez. 69. §-a megváltoztattassák, azon okból, mert a községi és állami utakról szóló törzskönyveknek elkészítése sok költségbe kerül. E mellett az egyes kérvények mást is tartalmaznak. Másféle kérelem van például Zala vármegye kérvényében. A kereskedelmi minisztérium még Í893. április havában három napon keresztül szaktanácskozmányt tartott azon kérdésben, hogy mely útvonalak volnának azok a törvényhatósági közutak közül, a melyek állami kezelésbe vétetnének át, azonkívül pedig mely irányok és mely vidékek volnának azok, a melyeken új állami utak létesíttessenek. E szaktanácskozmány eredményéül kell tekintenem azt, hogy a kereskedelmi minisztérium már az 1895-iki költségvetéshez egy mellékletet adott, a mely térképet tartalmazott arról, hogy az állami közutak mily terjedelmet fognak venni, mily újítások foglaltatnak azokban s melyek azok az irányok, _ a melyeken új állami utak fognak építtetni. Örvendetesen tudomásul veszem és konstatálom, hogy a kereskedelmi minisztérium szép buzgalmat fejtett ki abban a tekintetben, hogy az ország közgazdasági érdekeinek megfelelőleg kiterjeszsze az állami utak hálózatát. Különösen ki kell emelnem azt, hogy oly vidékeken terveztetik az állami úthálózat ki-