Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-521

376 521. örsz&gos ülés 1895. deczember 4-én, szerdán. távozott a két fél egymástól a maga meggyőződésének gyakorlása végett az urnához. Személyes harcz, elvi szempontokból folyóiag és a társadalmi életre, köznyugalomra és békére kiható. Semmiféle küzdelem nem volt ismeretes Csongrád vármegyében. Én akkor is a vármegye ellenzékének élén álltam és az országos képviselőválasztásoknál lehetővé tettem azt, hogy az egyhangú és békés választás érdekéből ellenzéki és kormánypárti egy arányban válaszszon országos képviselőt. Ilyen viszonyok voltak Csongrád vármegyében; azonban később, a mikor ezen viszonyok után a Csongrád vármegye élére került líj tisztikar az ellenzéknek minden áron való megsemmisítésére törekedett, mi felvettük a harezot és országos politikai téren lehetetlenné tettük a kormánynak érvényesülését. Annak beígazolására tettük ezt, — nem pusztán elveink és meggyőződésünk érvényesítése czéljából — hogy meggyőzzük a megyei közönséget és a kormányt is arról, hogy Csougrádmegyében egy nagy és hatalmas ellenzék van, nielylyel minden közigazgatási és a közigazgatással kapcsolatos személyi kérdésben számolnia kell az uralkodó hatalomnak. Minthogy a virilis névjegyzék összeállításánál és a megyei képviselőválasztásnál azok az eszközök használtattak a kormány által, mint általában az országban mindenütt, a megyei képviselőtestületben többségben nem lévén, a mi pártunkból soha egyetlen egy arravaló, képzett és közszolgálatra kész férfiút a megyei kormányzatba beválasztani nem lehetett. Nagyon természetes dolog tehát, hogy a pártpolitikának ilyen túlzásig hajtott merev erőszakolása arra kényszerített bennünket, hogy mi a vármegyei élet minden vonalán lépésről lépésre előrehaladva, minden sánczot bevegyünk és egyszer lehetővé tegyük, hogy a megyei kormányzatba is bevihessük a magunk pártjának arravaló képzett és szolgálatra kész elemeit. Ma már ott volnánk, illetőleg ott vagyunk, hogy Csongrädmegyében PZ ellenzék a megyei képviselőtestületben, daczára annak, hogy a virilis névjegyzék nem a törvénynek megfelelően állíttatott össze, mire nézve, hogy többet ne említsek, azt hozom fel, hogy a gróf Károlyicsalád összes tagjai, kik ott nagybirtokosok, kihagy attak a névjegyzékből, (Derültség a szélső haloldalon. Felkiáltások jobb felöl: Mert más megyeben vétettek fel!) Ki mindegy, mert azt a birtokost, illetve nagy adófizetőt, kit az adóhivatal beterjeszt a vármegyéhez, hogy az virilis, az igazoló-választmány szó nélkül tartozik a névjegyzékbe felvenni. (Egy hang johbfelől: Két vármegyében?) Igenis, két vármegyében, mert a törvény szerint a névjegyzékbe feltétlenül felveendő, és a felvétel után az illető, mert két megyében a választási jogot nem gyakorolhatja, nyilatkozik, hogy melyik törvényhatóságban kivan jogával élni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mivel azonban a Károlyi grófok politikai álláspontja nem egyezik meg teljesen a kormányéval, igen természetesen nem egyezik meg a törvényhatóság tisztikaráéval sem, és így azon okon, hogy ők itt is, amott is az országban nagybirtokosok lévén, talán másutt fogják jogukat gyakorolni, a névjegyzékből kihagyattak, ellenben felvétettek oly egyének, a kiknek ott semmi helyük sincs. Én ugyan ez ellen reklamáltam, és mint tagja az állandó választmánynak és bíráló-bizottságnak, majd figyelemmel kisérem, hogy a t. belügyminiszter úr miként jár el ezen kérdésekben, de mert ez ide az országgyűlés plénuma elé nem tartozik, ezt csak megérintettem jelzéséül annak, hogy habár a virilis névjegyzék Összeállításánál ilyen eljárás követtetett is Csongrád vármegyében, ma már ott vagyunk, hogy a vármegyei ellenzék döntő kozzájánilása nélkül tisztviselőt választani nem lehet. Azonban, hogy ez mégis megtörténhessék, felhívom a t. belügyminiszter úr figyelmét arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy a megyei tisztújítást akképen akarják Csongrád vármegyében megejteni, hogy a vármegye egyes kerületeiben még mindig nincs meg a választás, tehát egy sereg megyei képviselő kihagyatván, a megyei képviselőtestület komplexumából, így a kormánypárt és ellenzék között nagyon természetes, a dolog a megyei tisztikarnak javára dől el. Az én interpelläczióm tehát legfőképen oda fog irányulni, hogy a t. belügyminiszter urat előre is figyelmeztessem arra, hogy Csongrád vármegyében a visszaélések és a választási jogoknak konfiskálása folytán a keserűség pohara már teljesen csordultig van. Egyetlenegy csepp sem fér bele, s ha ennek mérge ki talál dőlni, és abból veszedelem lesz: azért egyedül a belügyminiszter urat fogja az ország előtt a felelősség terhelni. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az 1886 : XXI. törvényczikk 32,, 39. és 83. §-ai világosan megmondják, hogy a megyei tisztújítást a képviselőválasztás előzi meg. Mindaddig tehát a tisztújítást megtartani nem lehet, míg a megyei képviselőválasztás befejezve nincs. Igaz, hogy a miniszterelnök úrtól erre nézve olyan magyarázatot nyertem, hogy ha a képviselőtestületnek már kétharmad része igazolva van, akkor a megyei képviselő testület mint törvényes komplexum működhetik, tehát a tisztújítást megejtheti. Ebben a miniszterelnök úrnak föltétlen igaza pan s ezt azért említem meg, hogy a belügyminiszter úr erre az érvelésre ne támaszkod-