Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-521
360 521. országos ülés 1895. eczember i-éu, szerdán. magyar minisztertanács kivánata határozottan érvényesüljön a horvát országos törvényekben. így jött a magyar-horvát állampolgár kifejezés a horvát törvénybe. Megengedem, hogy talán több törvényben is e kifejezés használtatik, de biztosítom a t. házat, hogy a horvátországi í törvények általában nem préjudikálnak a közös magyar törvényeknek, különösen nem azoknak, a melyek Horvátországban is érvényesek, mint a magyar állampolgárságról szóló törvény is. Hogy ezt használják, annak is van némi igazoltsága, de azt hiszem, hogy Magyarország méltányos lesz a horvátok irányában, hogy ők ne legyenek kénytelenek magukat csak magyar állampolgároknak nevezni. E szempontból kiindíilva, azért nevezi a községi törvény őket magyar-horvát állampolgároknak, mert ezzel azt akarták kifejezni, hogy ők horvát illetőségű magyar állampolgárok. Ebben tehát nem látok törvénysértést és olyan felfogást, mely Horvátországot mint önálló államot tekintené. Nem is volt ez szándéka, nem is ezen szempontból indult ki a minisztertanács, mikor ehhez hozzájárult. Kérem tehát ezt nem ágy venni, mintha ezzel törvénysértést akart volna a horvát kormány elkövetni, hanem ennek indoka az volt, hogy nyoma legyen annak, hogy az illető nemcsak magyar, hanem egyúttal horvát is. A mi végre a főérvet illeti, melyet Hodossy Imre és ma Thaly Kálmán képviselő urak hangsúlyoztak, tudniillik a zászló-kérdést, erre nézve arra vagyok bátor utalni, a mit már első beszédem alkalmával is elmondottam, és a mit a tények is bizonyítanak, és a miről mindazok, kik Zágrábban jelen voltak, meggyőződhettek, hogy ez csakugyan az egyetemi hallgatók csínyje volt. (Mozgás a szélső baloldalon.) Bebizonyítom ezt azzal, hogy akkoriban, tüstént, mikor az megtörtént, az ifjúság a bán elébe jött és kérte tőle, hogy jelentse be őket a miniszterelnök úrnál, ők nyilván bocsánatot akarnak kérni, a miatt a tény miatt, mert ők azt nem más okból, hanem csak azért tették, hogy boszút vegyenek azokon a magyar munkásokon, kik iskolatársaikat, a Frank fiúkat megverték. (Mozgás a szélső haloldalon.) Ebből is kitetszik, hogy az illetők maguk sem akarták azt, a mivé a dolog utóbb felfúvatott a tárgyalások alkalmával. És bocsássanak meg, ha én nyíltan azt mondom, hogy r ezen felfúväs következménye annak a rohamos fellépésnek, melyet akkoriban ezen oldalról (A szélső baloldalra mutat.) a kormánynyal és a miniszterelnök úrral szemben tanúsítottak, Akkor keletkezett az ifjakbau az a tudat, hogy ők tulaj donképen nagy emberek, hogy ilyen nagy lármát tesznek miattuk, s erimen laese majestatis-t csinálnak a dologból. (Zaj a szélső baloldalon) Akkor bátorodtak fel az illető körök is. Ép azért mondtam akkoriban is, hogy ez innen yan felfújva és sajnálattal mondom, hogy az, a mi a bíróság előtt történt, csinált dolog volt. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ennélfogva alkalmazkodva ahhoz, a hogy a dolog csakugyan történt, a hogyan azt akkoriban ő Felsége is, ki Zágrábban volt, felfogta, miután a valóságnak megfeleltek azok a szavak, melyeket ő Felsége kéziratában használt, kérem a t, házat, mellőzze a Hodossy Imre képviselő úr által beadott határozati javaslatot és fogadja el a tételt. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szederkényi Nándor t. képviselő úr szavai értelmének helyreigazítása özímén kér szót. Szederkényi Nándor: Az igen tisztelt miniszter úr, úgy látszik, az én szavaimat teljesen félreértette és félre is magyarázta. Hogy tehát azok értelmét helyreállítsam, kérek szót. (Halljuk! Halijuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy egyik legközelebbi ülésen Josipovich Géza t. képviselőtársam felszólalt és nem is rögtönözve, hanem mondhatom alaposan áttanulmányozott és meggondolt beszédében, hogy Thaly Kálmán szavaival éljek: »Strossmayer szent lelkét« . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Széllemét!) . . . hát Strossmayer szellemét bemutatta nekünk a horvát állami szuverenitás magyarázatára nézve. Mint méltóztatnak visszaemlékezni, t. képviselőtársam, akár csak dr. Frank, akár nem tudom melyik ultra-horvát azt mondotta itt és ezt igyekezett igazolni a törvényből, hogy igenis látszik horvát állami szuveréoitás. Én erre a törvénynyel kezemben mondottam, hogy t. képviselőtársam ennek a törvénynek paragrafusait teljesen helytelenül magyarázta, mert horvát állami szuverenitás nem létezik, mert hiszen ennek ellentmond az első paragrafus, a mely kimondja, hogy Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában. Tehát ez világos, hogy a szuverenitásnak még csak fogalma is ki van zárva Horvátországban. T. képviselőtársam azután még tovább ment és abból, hogy a 10. §-ban az van mondva, hogy: némely közös törvények végrehajtása szintén a horvát közegekre van bízva, azt magyarázta ki, hogy a horvát-szlavón szuverenitás ezen oknál fogva is létezik. Én azután azt mondottam, hogy a horvát állami szuverenitás, ez egy közjogellenes kifejezés és egy törvényellenes magyarázat, mert Horvátországot