Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-514

514. országos ülés 1896. november 26-án, kedden. 165 nését és a költségvetés emelkedését elismerem, de a költségvetés egész terhének fedezete abban az arányban a búza árával összeköttetésbe nem hozható, mert a búza ára összeköttetésben áll a földadóval, (Felkiáltások a szélsőbalon: A mezőgazdasággal!) hisz épen azt mondom és arra akarok rátérni. Péchy Tamás: A fogyasztási adókkal! Hegedüs*Sándor előadó: itt közbevetette Péchy Tamás igen t. képviselőtársam, és helyes az észrevétel, hogy illusztrálja a helyzetet, hogy tudniillik a fogyasztási adókat tekintetbe kell venni. Igen, tekintetbe kell venni akkor, hogyha azoknak az eredménye nem mutatkozik, de ha az eredmények bejönnek, abban az esetben, azt hiszem, nem lehet mondani, hogy ezekre a fedezetekre ne számítsunk. A Szilárd, reális számításról van szó, mert a könnyelmű ember nem számít szigorúan. Hogyan állunk tehát a földadóval? 1880-nal szemben, mikor fel volt véve 37,200.000 forint, most fel van véve 34,306.000 forint, tehát kevesebb van felvéve 2,900.000 forinttal, igaz, két változás van itt, melyet kötelességem bejelenteni. Megmondom azt, hogy szaporodott az öszszeg időközben a horvát földtehermentesítési kárpótlással, 806.000 forinttal, tehát tulajdon képen akkor a leütés még nagyobb, és másfelől apadt — ezt szintén kötelességem bejelenteni — 1,819.000 forinttal, a mi a költségvetésből kitűnik annyiban, a mennyiben a vízszabályozási társulatoknak visszatérítési összege ennek következtében fedezetűi nem használható. Méltóztatnak tehát látni, hogy igenis a mezőgazdaság sanyarú helyzetére való tekintet a költségvetésben is meglátszik, a mennyiben most kisebb összeg van felvéve, mint abban az évben, melyből KosButh képviselő úr kiindult. Még érdekesebb az, a melyet Horánszky Nándor t. képviselőtársam összes terheinknek számarányai tekintetében felvetett; de kijelentem, hogy a mennyiben ő azt abból a czélból hozta fel, a mint hiszem, hogy vigyázzunk, hogy túl vagyunk terhelve, hogy kiadásainkat nagy mértékben ne emeljük, mert különben kellemetlen és válságos pénzügyi helyzetbe jutunk, — azt hiszem, ez volt czélja adatainak, — ebben a tekintetben tökéletesen egyet értek vele és az óvatosságot tőle "teljes mértékben elfogadom s teljes mértékben ajánlom a kormánynak és a többségnek. így tehát a vita közöttünk ebből a, szempontból tisztán akadémikus természetű, de én azt hiszem, megérdemel egy pár perczet mégis, mert rendkívül érdekes kérdés. Tudniillik azt kell szemügyre venni, hogy Külföldi államokkal szemben a mi terheink egy fejre számítva, hogyan állanak? Ez volt t. képviselőtársam thémája. Megjegyzem, t. ház, hogy ezen a téren a számítás ellenőrzése nagyon nehéz. Kérdés, hogy miket vesz fel, hogy melyik évszámot vette fel, melyik évszámnak adóit, népességét stb. és így, hogy ellenőrizhető legyek, én forrás munkára hivatkozom, nehogy az én számításaim ellenőrizhetetlenek legyenek. Én hivatkozni fogok most Eheberg legújabb tanulmányára, mely 1894-ben jelent meg; hivatkozni fogok másodszor az osztrák pénzügyminisztérium folyó évben kiadott hivatalos közleményeire és a porosz statisztikára. Mindezekből csak a tisztán kiszámított számokat veszem, tehát nem jártam közben semmiben, úgy veszem át a számokat, a mint ki vannak számítva, méltóztassék a forrásmunkákat megnézni. T. képviselőtársam azt mondta: egyenes adó volt Francziaországban egy főre 7 forint 14 kr., a mienk 6 forint 10 kr., az osztrákoké 4 forint 58 kr., — az osztrák hivatalos közlemény 4 forint 80 kr.-ra teszi, de ez nem nagy differenezia, — a németeknél 3 forint 75 kr., tehát a mint méltóztatnak látni, a mi arányunk rendkívül kedvezőtlen: 6 forint 10 kr. Igen kérem, én elfogadom; én elfogadom a Horánszky t. képviselőtársam adatait úgy, a mint vannak, csak bátor vagyok megjegyezni, hogy ő kél lényeges dolgot az összehasonlításból kifelejtett: az egyik a földtehermentesítési teher . . . (Egg hang a szélső haloldalon: Mindegy!) Bocsánatot kérek, megmondom, miért nem mindegy. Azért nem mindegy, mert példának okáért Ausztriában a földtehermentesítést a tartományok viszik keresztül, ezeknek terhe a tartományi költségvetésben van; ennek következtében igen természetes, hogy itt le kell, hogy üssünk és meg is teszem mindjárt az összehasonlítást. Ha így járunk el, akkor így áll a dolog. Ha a mi terhünket leütve — és még szigorúbb leszek a födteher-mentesítésnek nem 30 százalékkal, a mint tulajdonképen szerepel a költségvetésben, hanem veszem úgy, a mint tényleg a földteher-mentesítésre 1894-ben kiadtunk, — ezt levonom az egyenes adókból, s az így maradt eredményt veszem fel, akkor nem tagadom, még mindig kedvezőtlen az arány, tudniillik úgy, hogy akkor is nálunk még egy fejre öszszesen 5 forint 20 kr. marad, az osztrákoknál 4 forint 80 kr. Már most, ha ezt veszszük, mit kell még vennünk, hogy összehasonlításaim egészen szigorúak legyenek ? Kell vennünk a tartományi terheket, mert a tartományi terhek nálunk az ország költségvetésében vannak. Tehát nemcsak a földteher-mentesítés, hanem a többi kulturális és közúti, vízszabályozási stb. terhek, a melyek ott előfordulnak, ide vannak beosztva. Tehát ezt is fedezzük abból, s a tartományi pótlékok