Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-514

166 514. országos ülés 18»5. november 26-án, kedden. Ausztriában 45 százaléktól egészen 60—65 százalékig fölmennek. Minthogy pedig közöttünk a két állítást illetőleg különbség nincs, itten tudniillik így Számítva az egyenes adók terhe 20 százalékkal nagyobb nálunk: ezzel szemben áll először a földteher-mentesítés, másodszor az összes tartományi pótlékok, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát a községi pótlék!) az rendkívül kedvező. A mi pedig Németországot illeti, nem tudom, hogy t. képviselőtársam a német birodalmi terheken kivtíl tekintetbe vette-e az országos terheket? (Felkiáltások: Hogyne!) Igenis ezt tekintetbe vette, de nem vette tekintetbe a számításnál a provincziális terheket. A provincziális terhek a pótlékok tekintetében nyugoti Poroszországban 2 IS, keleti Poroszországban 222, Pomeráriiában 176 és Szászországban 87 százalék; tehát a mint méltóztatik látni, ezeket a mi viszonyaink közt oda kellene ütni az állami terhekhez, mert ezek oly természetű dolgok és csak akkor lehet igazságosan és helyesen az összehasonlítást keresztülvinni. Molnár Józsiás: Nálunk nincsenek megyei és községi pótadók? Hegedüs Sándor előadó: Bocsánatot kérek, a Bezirk ott is megvan, én itt tisztán Pomerániának, mint tartománynak terheit vettem fel. Többet mondok, ha kívánná, t. képviselőtársam, kiterjeszkedhetnem a megyei és községi terhek összehasonlítására is, és legyen meggyőződve, hogy nem kedvezőbb az arány, mint nálunk. Molnár Józsiás: Ez egészen más! Hegedüs Sándor előadó : Igaza van, t. képviselőtársamnak, egészen más, nem is tagadom azt, hogy terheink nagyobbak, és hogy végkövetkezményében Horánszky t, képviselőtársammal teljesen egyetértek, hogy a legszigorúbb óvatosságra van szükségünk; mert túl nem terhelhetjük a népet és az országot. Én csak tisztán, a mint előre bocsátottam, akadémikus értékénél és érdekességénél fogva terjeszkedtem ki az összehasonlításra és semmi egyéb okból. Ilyen formán véve fel az összes terhekel, — márkában fejezem ki, egy márkára 60 krajczárt számítva, — Francziaország összes terhe 58, Angliáé 39, Olaszországé 32, Magyarországé, ha Désy Zoltán számítását veszem, a ki kevesebbre vette, mint t. képviselőtársam, mert ő 15 frt és néhány krajczárt számított fel, t. képviselőtársam pedig csak 18 forint és néhány krajczárt, — én, í. képviselőtársamnak, Horánszkynak adok igazat, kinek számítása szerint 18 forint volna a teher: ebben az esetben 30 márka volna; Désy számítása szerint pedig 28 márka. Tehát méltóztatik látni, hogy az összes teher tekintetében ezek az országok mégis megelőznek bennünket. Molnár Józsiás: A világ leggazdagabb országai! Hegedüs Sándor előad ő: Azután j ön Németország, az ő számítása szerint úgy tudom 20 márkával, a mit szintén elfogadok. Ezek a számszerű adatok, de a viselési képesség, a nemzetgazdasági erő határozottan gyengébb nálunk. (Zaj balfelől.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy szépíteni akarok, vagy bármit is eltitkolni. Konczedálom azt, de tisztán a számokról van szó; érdekes összehasonlítás mindenesetre és azt hiszem, kötelességem volt úgy előadni, a mint van, (Helyeslés.) a forrásokat megnevezve. Még csak egy vitás kérdés van e tekintetben. T. képviselőtársam, tudniillik a földadót is Ausztriával hasonlította össze, és itt, azt hiszem tévedésből, hibás kifejezés csúszott két izben a beszédébe. 0 tudniillik földadó-kulcsot mondott. Erről itt nem lehet szó, azt hiszem, hogy földadó-terhet akart mondani, mert a földadó kulcsa nálunk 20, a földtehermentesítés 9, Erdélyben a földadó kulcsa 13, a földtehermentesítés 9. Ennélfogva az osztrák 22 százalékkal összehasonlítani nem lehet, azért, mert itt is a földtehermentesítéstől el kell tekinteni. Másfelől t. képviselőtársam azt a roppant nagy számot, mely a legnagyobb hatást csinálta, hogy a földadókulcs 3 frt 15 kr,, úgy hozta ki, hogy hozzászámította — a mi ellen nincs kifogásom — az általános jövedelmi pótadót. Elfogadom, de akkor méltóztassék kitöríílni az előbbi számításból, a hol a személyes és jövedelmi adókat hasonlítja össze, ezt a tételt, mert ^Ausztriában — személyes és jövedelmi adót, úgy hiszem, együtt vette — 1-68 frt, nálunk 212 frt. Azt hiszem, hogy az egyik tételt, tudniillik az általános jövedelmi pótadót itt is, ott is számította és így legfeljebb ebben van közöttünk a differenczia. A mi már most magát a mérleget illeti, t. képviselőtársam utal arra, hogy a helyzet nehezebb, hogy az eredmények itt-ott kezdenek csökkenni, óvakodjunk tehát, mert a mérleg felbillen. És a mennyiben ő hozzátette azt, hogy túlkiadásoktól tartózkodni kell, vagy egy nagyon rossz év nagy bajt csinálhat: teljesen egyetértek vele, de a költségvetést épen azért csináljuk, hogy a kormány e tekintetben utalva legyen arra, hogy a túlkiadásoktól óvakodjék és az egyensúlyt szigorúan tartsa fenn. De Désy Zoltán, azt hiszem, mégis kissé messze ment, midőn azt mondta, hogy az egyensúly helyreállítása is csuk korfcesfogás volt, mert eddig az összes ellenzéki vádak e tekintetben abban Összpontosultak, hogy a legnagyobb adócsavarral és erőfeszítéssel állítottuk helyre az egyensúlyt. Már pedig adócsavarral korteskedni és ilyen eredményeket elérni, azt hiszem, kissé