Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-514

51í. országos ülés 1895. november 26-án, kedden. ]Q\ említettem, 93-ban 17, 94-ben 25 törvényhozói intézkedés van, mely a budgetbe föl nem vett külön kiadással jár. Ezek mind fel vannak sorolva a számszék jelentésében s a törvények idézve. Nem meglepetések ezek, nem a kormány önkényéből származó túlkiadások, hanem a törvényhozás intézkedéseiből folynak. Ebből tehát vádat formálni nem lehet. Vannak azonban ezen összegekhez képest egészen jelentéktelen túlkiadások, melyeket a zárszámadásoknál a kormány felelőssége mellett el kell bírálni. Ezek igenis a kormány tényei. Minthogy most e részleteket nem tárgyalhatom, csak e disztinkcziót akartam fölemlíteni, hogy világosan lrssunk. Epígy vagyunk a bevételekkel, A bevételek espanzivitása néha kellemes meglepetést okoz, néha kellemetlen visszaesést látunk. De ha a kormány a törvényes intézkedéseket megtette, az eredmény nincs a kezében, ezért őt felelőssé tenni nem lehet. Itt a bírálatnak csak egy szempontja van: a kormány és a törvény hozás úgy csinálja a költségvetési előirányzatot, hogy lehetőleg figyelembe vegye a felmerülhető eshetőségeket. Ha ez megtörtént, akkor az eredmények kiesnek a kormány befolyása alól s ezért felelősségre vonni senkit sem lehet. Ha tehát Désy képviselő úr azt mondja: meg kell mondani az országnak, mire költünk, válaszom az: meg van mondva. Meg van mondva a költségvetési törvényben és azokban a törvényekben, a melyek a költségvetéssel kapcsolatosan, az országra kiadásokat rónak. Ha pedig képviselőtársam azt mondja, hogy nemcsak ezért nem fogadja el a költségvetést, de azért sem, mert a költségvetés rossz, mivel a múltnak eredményeit is magában foglalja, azon csodálkoznom kell, mert azt hiszem, hogyha akármely párton lenne a képviselő úr, vagy ha akár a kormányon lenne is, mégis kénytelen és köteles lenne a múltnak minden pénzügyi eredményeit^ legyenek azok jók, vagy rosszak, abba a költségvetésbe felvenni és azok fedezetéről gondoskodni. Azt hiszem tehát, hogy ez nem jogczfm a képviselő úrnak arra, hogy a költségvetést visszautasítsa. (Helyeslés johfelől) És harmadszor, ha t. képviselőtársam odáig megy, hogy azt mondja, hogy a költség vetés rossz s már azért sem fogadja el, mert más alakulásokkal áll szemben, erre nézve csak azt mondhatom, hogy egy költségvetést sem lehet felelőssé tenni a jövőért, és az, hogy miféle komplikácziók állhatnak elő, nem gyakorolhat befolyást arra, hogy a költségvetés elfogadható ne legyen. A kifogásoknak második csoportja vonatkozik magára a költségvetés realitására és mérlegére. E tekintetben kevés kifogás volt és csak KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVII KÖTET. egyetlenegy aggodalom fejeztetett ki, a mely nagyon figyelemreméltó. Ez az a lényeges kifogás volt, melyet Bujanovics Sándor t. képviselőtársam hozott fel, hogy tudniillik a pénzügyi bizottság hibát követett el, a mikor a tételeket nem úgy állította fel, a mint azok az eredmények szerint jelentkeznek, hanem általában, csak magára az eredményre van tekintettel. Erre a t. pénzügyminiszter úr már megfelelt, midőn utalt arra, hogy az egyenes- és fogyasztási adók terén nem lehet az 1894. évi kedvező eredményeket az 1896. évre feltétlenül tekintetbe venni, mert a gazdasági helyzet rosszra fordulása folytán tartani lehet attól, hogy oly kedvező eredményeket nem mutathatunk fel, s azt hiszem a t. képviselő úr óvatosságnak fogja részünkről tartani, ha azokat az eredményeket ki nem merítjük. Ennél tehát tovább nem fogok immorálni. A mi azonban komoly aggodalom, az a folyó évi eredménynek az 1896-ik évi költségvetési előirányzattal szemben való feltüntetésénél merülhet fel. Most már, t. ház, három évnegyed áll rendelkezésünkre és határozottan konstatálnom kell, hogy miután ez év 6,380.000 forinttal kedvezőtlenebb, mint a megelőző évi eredmény, tehát határozottan csökkenést mutat a bevételekben. Tehát a mint ez áll és nem zárkózhatunk el azon aggodalom elől sem, hogy e kedvezőtlen helyzetnek és eredménynek bizonyos mértékben folytatása is lesz; azonban mégis tekintetbe kell venni, hogy hogyan állanak az eredmények és hogyan áll az előirányzat ? Ha a rendes bevételeket veszem egy öszszegben, — mert, azt hiszem, a rendkívüliekkel nem kell foglalkoznom, — akkor az előirányzat szerint a következő le^z az eredmény. Rendes bevételekben összesen előirányoztatott 1896-ra 462.644,000 forint. Az 1894. évi rendes eredmény volt 475.738,000 forint. Ebből méltóztatnak látni, hogy az összeg jelentékenyen, 13 millióval kedvezőtlenebb. Tekintetbe kell venni a kedvezőtlen esélyeket, a visszamaradást, a mely mutatkozott az imént jelzett számban, azonban mindennek tekintetbe vétele mellett, azt hiszem, nem járok el optimisztikusan, ha azt mondom, hogy ennek daczára a költségvetés úgy, a mint a fedezeti részben elő van irányozva, betartható, reális. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban, t. ház, voltak, a kik részletekbe bocsátkoztak és fölhoztak oly érdekes dolgokat, a melyekre — noha részletek — kötelességem reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor t. képviselő úr kiterjeszkedett az összes jövedelmi ágakra, hogy azokból bizonyítsa a fogyasztási képesség és a termelőképesség hanyatlását, épúgy, a mint 21