Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-492

492. országos ülés 1895. október 23-án, szerdán. 87 a szólási jogát megtagadja. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Egyszerű előadása a dolognak a házat abba a helyzetbe hozza, hogy egész tárgyilagosan megbírálhatja a dolgot, a mi történt. A képviselő úr személyes megtámadtatás czímén kért szót. Kétségkívül, ha személye akár direkte, akár csak indirekté bármely tekintetben megtámadtatott volna, a szólás joga a házszabályok alapján a tárgytól függetlenül megillette volna; de a képviselő ár személye sem direkte, sem indirekté az előforduló nyilatkozatokban még csak távolról sem lett érintve. Várady Károly: Azt ő ítéli meg! (Zaj.) Elnök: Kérek csendet! Személyi megtámadásnak azt nevezni, hogy az általa aláírt ívre, a mely névszerinti szavazást kér, utóbb a beadó képviselők egy felírást írtak, nem lehet; ez az '6 személyének semmiben, senki részéről, a legtávolabbról sem megtámadása. Ha a képviselő úr, a mint beszédében előadja, jelezte volna azt, hogy ő, a mennyiben aláíró, vissza akarja vonni — nem az aláírását, hanem azt a beiktatást, a módosított szavazatkérést, akkor, mivel aláírást visszavonni vagy ilyes nyilatkozatot tenni mindig szabad, én bizonyára megadtam volna neki a szólás jogát; de maga a képviselő úr említette, hogy ez csak szándékában volt, midőn azonban szót kért, ezt egyáltalában nem említette. Vécsey Endre: Bajban voltunk! (Derültség.) Elnök: Ennélfogva, t. ház, mindig és mindenkor, valamikor egy képviselőnek személyét akár direkte, akár indirekté czélzás által megtámadják, igenis, mindig joga lesz a képviselőnek felszólalni, és ez a jog sohasem is fog csorbíttatni és nem is csorbítható. Ez, mondom, egyszerűen a kérdés tisztába hozatala. (Zaj és ellenmondás a szélső báloldalon.) Polónyi Géza (szólni kivan): T. ház ! Elnök í Kérem, ez napirend előtti felszólalás, a szabályok pedig azt tartják, hogy az ily felszólalás, az arra adott nyilatkozat se vita, se határozat tárgyát nem képezheti. Azt gondolom tehát, hogy ez a napirend előtti felszólalás a szabályok értelmében be van fejezve. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás, zaj a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Szólásra jelentkeztem és indokolni fogom, miért kívánok szólani. A miről itt szó van, a mi iránt tisztába akarunk jutni, az az, mélyen tisztelt elnök úr és t. ház, hogy az elnöki jogok gyakorlata tekintetében a házszabályok felett semmi kétely ne legyen. Itt arról van szó, hogy az elnök egy képviselőnek azt mondta, hogy a szót nem adja át. A házszabályok szerint az elnöknek az a joga, hogy egy képviselőtől a szót elvonhassa, se nem volt, se nincs, se nem lesz. A képviselőház maga elvonhatja a szót, és elhatározhatja, hogy személyes kérdésben a szólást meg nem engedi, mert nem lát okot a szólásra, vagy nem lát személyes megtámadtatást. A ház elrendelheti, ha az elnök a napirend előtti felszólalás megengedhetősége felett véleményeltérésben van a képviselővel a Í54. §. alapján, hogy nem adja meg a szólási jogot, de az elnöknek azt a jogát, hogy ő maga a szót egy képviselőtől elvonhassa, a házszabályok soha meg nem engedik. Ezért tartottam most kötelességemnek felszólalni. Kérve kérem a mélyen tisztelt elnök urat és a képviselőházat, hasonló jelenetekre nem lesz ok soha, ha a szabályok ily értelemben megtartatnak, és ha mindig, valahányszor kérdés merülne fel az iránt, hogy egy képviselőnek joga van-e szólani, vagy nincs, az elnök nem magának tartja fenn a döntés jogát, hanem megkérdezi a házat, hogy ez döntsön felette. A képviselő szólási joga nem elnöki diszkréczió tárgya, hanem a ház autonómikus joga. Tehát ez el'en a magyarázat ellen kötelességem volt felszólalni. Elnök: T. ház! Itt további fejtegetéseknek nincs helye, de semmi sem gátolja azt, hogy adandó alkalommal a tárgyalás alatt a képviselő urak ezt felhozzák itt a házban, s akkor lehet vitatkozni róla. (Helyeslés. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Azonban a házszabályok 154. §. azt mondja: »Az ekkép felvetett kérdésre adható nyilatkozatok azonban vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetik.« Ennélfogva most vitatkozni erről nem lehet. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Házszabályok!) Még a házszabályokhoz szólás ezjme alatt sem lehet. (Nagy zaj és ellenmondás a seélső baloldalon. Derültség és tetszés jobb felöl.) Következik az igazságügyi bizottság jelentése (Iroro. 933) a budapesti kir. büntetőtörvényszék felállításáról S;ÍÓ1Ó 869. számú törvényjavaslat tárgyában. Az előadó úr kivan szólam. ledeczey János, az igazságügyi bízottSág előadója: T. ház! A budapesti királyi büntető törvényszék felállításáról szóló javaslat czélja az, hogy a budapesti királyi törvényszék büntető osztályának szervezeti hiányosságán a lehetőségig segítsen. Ezen czélja elérésére a büntető osztályt külön bírósággá alakítja át, és annak szervezetében változást óhajt előidézni. Az átalakítás egy új szakbírósággal szaporítja a hazai bíróságok számát. A budapesti királyi törvényszék elnöke ma a budapesti királyi törvényszék és ezenkívül hét járásbíróság felett gyakorolja az elnöki felügyeleti jogot. A törvényszék keretén belül annak büntető osztálya, melynek élén az elnök