Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-491

491. országos ülés 1895- október 22-én, kedden. 7r helyeslés a szélső báloldalon.) a nemzet önérzetét mindenütt elnyomták, és röhögő arczokat lát­tunk, valahányszor felindult a nemzet, és meg­botránkozott, mikor sértés érte őt. Egy csomó oly ember ül és szerepel a politikai életben, a kik, úgy látszik, sem a nemzet, sem saját ma­guk önérzetéről nem bírnak fogalommal. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj és nyugta­lanság j obifelöl.) Jókai Mór (felállva): Kik azok? Tiltako­zom (Szavai a nagy zajban nem hall­hatók.) Elnök: (Csenget. Folytonosan tartó nagy zaj.) Csendet kérek. A szónokot félbeszakítani csak az elnöknek van joga, (Helyeslés. Ogyvan! balfélöl.) Ugron Gábor képviselő urat figyel­meztetem, hogy napirenden most a holnapi ülés napirendjének meghatározása van. (Derültség és tetszés jobbfelől Zaj balfelöl.) Ugron Gábor: indokolom, hogy mi le­gyen a holnapi ülés napirendje. Elnök: Én azt gondolom, hogy a házsza­bályok értelme és szelleme azt hozza magával, hogy minden felszólalás a saját tárgyára össz­pontosíttassék. (Nagy zaj balfelöl. Élénk helyes­lés a jobboldalon.) Csendet kérek. Egyszersmind kérem a képviselő urakat, hogy egymásnak szenvedélyes megtámadásától épen a ház ta­nácskozásának higgadtsága és a rend megtar­tása érdekében tartózkodni méltóztassanak. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Arról van szó, hogy az elnök úr indít­ványozta, hogy holnap a budapesti büntető tör­vényszék felállításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, én pedig azt indítványozom, hogy ezt ne tárgyaljuk mindaddig, mig más, fontos ügyet el nem intéztünk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A ház napirendjéről van szó. Ez a napirend megállapításának kérdése, A ház napi­rendet állapíthat meg olyant, a milyent az el­nök úr indítványoz; olyat is, a mely a háznak tetszik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, mi az oka annak, hogy Ma­gyarország lobogója minduntalan sértéseknek van kitéve? Egyszer azt olvassuk a lapokban, hogy Bukarestben téptek szét és égettek, el ma­gyar zászlókat, máskor azt olvassuk, hogy a Király földön, a szászok között távolították el a magyar lobogót, harmadszor, hogy az ország román polgárai tépték szét a magyar zászlót és nem engedtek neki helyet, inkább semmiféle lobogót sem tűznek ki, mintsem a magyart. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát a hadsereg! Seemann!) Mit jelent ez, t. ház? Azt, hogy Magyar­ország szuverenitása*^' előtt nem akarnak meg­hajolni, nem akarnak meghódolni, nem akarják magukat alárendelni. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem elégséges, hogy az osztrák csá­szárhoz való hűséggel tüntessenek és a kétfejű sas iránt való szeretetet fitogtassák; (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Magyarországon és Magyarország területén államiságának, a nemzet szuverenitásának egy jelvénye van: a trikolor (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és a nemzet ezímere. Az 1848: XXI. törvényczikk jogot enged a horvát-szlavon-dalmát honpolgároknak arra, hogy ők a magyar nemzeti színek mellett — de nem helyett (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) kitűzhetik a saját színeiket belügyeik­ben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az 1868 : XXX. törvényczikknek, ha jól emlékszem, 37. szakasza szintén jogot ad arra, hogy a horvát­szlavón illetőségűek használhatják saját nemze­tüknek színeit; (Felkiáltások a szélső baloldalon: Belügyeikben!) használhatják ezt saját külön autonóm ügyeikben és saját területükön; de másfelől a törvény nyíltan rendelkezik és intéz­kedik, hogy a horvát lobogón is ott kell lennie a magyar koronának; nyíltan rendelke­zik a törvény arról, hogy a midőn közös ügyek­ről van szó, a közös ügyek kezelésére hivatott hivatalok csak államiaknak tekintetnek, az állami jelvényeket, az állami lobogókat kell, hogy hordozzák. (Úgy van! Úgy van! balfélöl.) Volt eset, hogy e czímerek és lobogók miatt Zágráb utczáin újból tüntetés volt, és midőn tüntettek, mi volt a következése ? Napokon ke­resztül tartott a botrány, és annak következése az lett, hogy nem a bűnösök fenyíttettek meg, nem a nemzeti lobogónak szereztetett elégtétel, hanem levétetett a nemzeti czímer, eltávolítta­tott a nemzet lobogója. (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Ez a gyáva meghátrálás! (Zajos he­lyeslés a szélső baloldalon.) Hogyan kívánhatjuk azt, hogy ezen ország polgáraiban az államhoz való ragaszkodásnak és szeretetnek érzülete ki­fejlődjék, mikép lesz lehetséges, hogy az összes polgárok közt mi az egység érzetét fel tudjuk ébreszteni és tartani, mikor az egységnek jel­vénye, a nemzeti lobogó, a magyar állam ezí­mere meggyaláztatik és megsértetik, a nélkül, hogy annak kellő elégtétel szereztessék? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem elég, hogy néhány ifjú megbüntettessék, nem elég, hogy egypár ember ... Elnök: T. képviselőház! Én egész türe­lemmel hallgattam a képviselő urat. (Zaj és fel­kiáltások a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! Jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Ugron Gábor: Jogom van a napirendhez szólni. (Zaj a szélső" baloldalon.) Elnök s Miután most napirenden nem a zágrábi eset van, és nem az van, hogy minő az autonóm jogkör és állása a magyar és a

Next

/
Thumbnails
Contents