Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-491

70 491. orsaságos illés 1895. október 2ä-én, kedden. talált magyar szívében elég erélyt, hogy a magyar királyt figyelmeztesse arra, hogy végre királyi szóval emlékeztessenek a horvátok arra, hogy a magyar állameszmét tisztelni kell, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) a t. miniszterelnök űr nem talált módot arra, hogy sugalmazza a királynak, hogy elítélje erélyesen, a légerélyesebben azt, a mi sértés volt a magyar államnak jogai és a magyar állameszme ellen és maga a szent korona ellen : akkor, t. ház, az én nézetem, hogy ez esetben a miniszterelnök úr nem teljesítette azt a kötelességét, (Egy hang a szélső baloldalon: Soka sem teljesítette !) a mely kötelesség teljesítését tőle a magyar nemzetközvéleményének többsége elvárja. (Igaz! Úgy van! a bal- szélső baloldalon.) Ha pedig nem járult hozzá a királyi kézírat és királyi nyilatkozat szövegezéséhez, akkor ismét elmulasztotta kötelességét teljesíteni, mert hiszen a magyar kormányelnöknek, a magyar király első tanácsosának joga és kötelessége sugalmazni azt, tanácsolni azt, hogy ily esetben és mindenkor a magyar király mit mondjon és mit írjon. (Élénk helyeslés balfelől.) Tehát ez esetben sem teljesítette kötelességét a t. miniszterelnök úr. (Úgy van! Úgy van! szélsőbalon.) Ennek folytán kénytelen vagyok a következő kérdéseket intézni a t. miniszterelnök árhoz: (Olvassa.) »Hozzájárúlt-e a miniszterelnök úr a királyi nyilatkozatok szövegezéséhez ? Ha igen, miért nem tartotta szükségesnek, hogy a király erélyesen elítélje a magyar állameszme ellen irányított merényleteket, és hogy a magyar állam tekintélyét törvényes érvényre juttassa ? Ha pedig nem, miért engedte át a király első tanácsosát megillető jogot a horvát bánnak épen akkor, midőn a magyar állameszme lett megtámadva és a magyar állam tekintélye lett megsértve a magyar korona területén? És végre, miért nem követelt azonnal a nemzet tekintélyét megillető elégtételt? Fog-e ily elégtételt követelni, elkésve bár? Es milyen elégtételt?* (Helyeslés a szélsőbalon.) Én azt tartom, hogy ezeu kérdésekre a t. miniszterelnök úr szokott udvariasságával is, de azért is, mert erre őt a magyar nemzet közérztílete is kötelezi, válaszolni fog, hogy tudja meg a magyar nemzet azt, milyen fogalommal bir a magyar kormány a magyar állam jogairól, milyen fogalommal bir a magyar zászló szentségéről és a magyar miniszterelnök kötelességeiről. (Szűnni nem akaró zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Szólót számosan üdvözlik.) Elnök : Következik a napirend, Napirendre ki van tűzve a következő ülések napirendjének meghatározása. (Nagy zaj és nyugtalansága szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfélöl.) Kérek csendet, képviselő urak. Erre nézve a javaslatom a következő: .... Ugron Gábor: Szót kérek! Elnök: Kérem, előbb javaslatomat teszem meg, tudniillik, hogy vétessék fel a holnap 10 órakor tartandó ülés napirendjére az igazságügyi bizottság jelentése a budapesti királyi büntető törvényszék felállításáról. Helyesli a ház ezt a propozicziót ? Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedelmet kérek, hozzá akarok ezen propoziczióhoz szólani. T. ház! Midőn Magyarország lobogója meggyaláztatott, a magyar nemzet tekintélye és becsülete ellen gálád, vakmerő merénylet követtetett el, akkor nem lehet ebben a házban mást előbb tárgyalni, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) mint azon módozatokat, a melyek szükségesek arra nézve, hogy ezen zászlósértésért elégtétel vétessék, és a jövőre biztosítékok szereztessenek meg, hogy ez többé be ne következzék. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Nemzet csak addig él és addig tarthatja fenn magát, bármily nagy és hatalmas, bármily vitéz és gazdag legyen is, a mig a nemzeti önérzet és önmagának megbecsülése él benne. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Minden nemzet annyit ér Európában és annyit ér a világtörténelem előtt, a mekkora tiszteletet önmagának tud szerezni. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A nemzetek megszerzik saját jelvényeiknek és czímereiknek, melyekhez becsületük és tekintélyük van kötve, a tiszteletet a külfölddel szemben: annál inkább meg kell szerezni itt, benn a hazában. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ez a nemzet nem tűrheti el, hogy tehetetlen és tudatlan emberek kezében (Zajos helyeslés a szélső báloldalon. Nagy zaj és mozgás jobbfelől.) A nemzetnek hatalma kerülhet ily kezekbe, de akkor, hogy ha látja, hogy veszély fenyegeti, hogy arczúíütések érik őt, maga ragadja kezébe saját ügyét és maga intézi azt el. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon,) Itt a kormány gyengének és erélytelennek, képtelennek, lassúnak és meghátrálónak mutatkozott; előkeli állania a nemzetnek, a nemzetnek kell sorakoznia azon lobogó körűi, a nemzetnek kell követelnie az elégtételt azon sértésekért, melyek érték. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) A nemzet hatalma, mely itt az országban politikailag szervezett közegek kezébe nem átadva, nem arra való, hogy ezen nemzeti szervezet felhasználásával a nemzetet elzsibbaszszák a maga önérzetében és öntudatában. Elég volt már önöktől huszonöt esztendő óta, hogy a nemzet önérzetét mindig zsibbasztották, (Zajos