Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-491

Bs 491. országos ülés 1895. október 32-én, kedden. Beterjesztem továbbá a bizottság jelentéseit a nagylomnicz-tátralomniczi, a csorbatói, Ja temesvár-buziási, a garamberzeneze-lévai, a boldvavölgyi, a nógrádvármegyei, a kaposvár-fonyódk a győr-veszprém-dombóvári, a zalavölgyi, a pápa-esornai, a karezag-tiszafiiredi, a csákovár bókai, a kecskémét-fülöpszállási, ;> fejér- és tolnavármegyei helyi érdekű vasutak székesfekérváradonyszabolosi és adonyszabolcs-paksi vonalai, a zóiyombrézó-tiszolczi, a segesvár-szentágothai helyi érdekű vasutak engedélyezéséről szóló jelentésekre nézve. Kérem a t. házat, hogy e jelentések kinyomatása, szétosztása és annak idején tárgyalás végett napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A verseez-gatiájai, a temesvármódosi, a pancsova-petrovoszellói, a kegyesfeketehegy-palánkai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok az osztályok mellőzésével napirendre tűzetnek. A napirendre tűzés iránt a háznak később fogok propozicziót tenni. Anagyloinnicz-íátralonmiczi, esorbatói fogaskerekű, temesvár-buziási, garamberzencze-lévai, boldvavölgyi, nógrádvármegyei, kaposvár-fonyódi, győr - veszprém - dombóvári, zalavölgyi, pápacsornai, karczag tiszafüredi, csákovár-bókai, kecskeméí-füiöpszállási, fejér- és tolnavármegyei, zólyombrézó tiszokzi, segesvár-szentágothai helyi érdekű vasutak engedélyezéséről beadott jelentések kinyomatnak, szétosztatnak és napirendre itízésük iránt szintén később fog a ház. rendelkezni. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Két sürgős interpelláezió jelentetett be általam . . . (Zajos derültség és élénk helyeslés a szélső baloldalon.) . . . előttem. Az egyiket gróf Apponyi Albert jelentette be a zágrábi események tárgyában. (Helyeslés a bal és széhö baloldalon.) A másikat Olay Lajos képviselő jelentette be, az egyetemi hallgatóknak a rendőrség által történt megsértése tárgyában. (Félkiáltások a szélső baloldalon: Megszoktuk már! HalljukJ Halljuk!) Ezek az interpellácziók, sürgősségükre tekintette], a mai ülés végén fognak megtétetni. Kossuth Ferencz képviselő úr a házszabályok 154. szakasza alapján a napirendet megelőző felszólalás iránt fordult hozzám, és beleegyezésemmel felszólalását megteheti. (Halljuk! Halljuk!) Várady Károly: Milyen kegyes! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Oly sajnos esemény történt Zágrábban, hogy egy perczig sem várhatunk, hogy erre nézve nyilatkozatokat tegyünk, illetőleg nyilatkozatakat provokáljunk a kormánytól. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Magam és annak a pártnak nevében, melyhez tartozni szerencsém van, kérdéseket akarok intézni a miniszterelnök úrhoz a zágrábi botrányokra vonatkozólag. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Igen helyes! Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Nem tagadom, hogy midőn ezekre a botrányokra gondolok, felforr bennem a magyar vér és szégyenpír borítja el arczomat, (Igaz! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) de hazafiságomban keresek és találok erőt arra, hogy leküzdjem felháborodásomat, s hogy egész tárgyilagosan és nyugodtan tárgyaljak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A magyar király látogatását Zágrábban és a magyar miniszterelnök jelenlétét arra használta fel a zágrábi fiatalságnak egy része, hogy a magyar államnak jelvényeit megsértse, és hogy a magyar zászlót elégesse. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Szégyen! Gyalázat!) Madarász József: Becstelenség! (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz: A zágrábi fiatalságnak ez a része a horvát közvéleményt képviselte. (Igaz! Úgy van! a bál és szélsőbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Ezt nagy sajnálattal mondom, t. ház. de meg vagyok róla győződve, hogy igazságot mondok, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) oly igazságot, a melyet mi tudunk, a melyet a kormány tud, és a melyet tudnak azok a fiatal emberek, a kik a magyar zászlót megsértették. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Hiszen világosan áll a dolog. Ezen sértés a Jellasich-piaczon történt, nagyszámú közönség jelenlétében, a mely közönség a sértés ellen nem tiltakozott. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Madarász József: Ujjongott neki! Kossuth Ferencz: Továbbá a merényletben résztvevő fiatul emberek zágrábi, ilb-töleg horvát tekintélyes polgárok fiai; sőt az is tény, hogy többen közűlök magas államhivatalnokok fiai. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Tessék most hozzászólani! Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Tehát állíthatom, hogy a fiatalság a horvát közvéleményt képviselte. (Úgy van! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Nem kícsinylem én azt, hogy azóta, még pedig tegnap a zágrábi városi közgyűlés megszavazott — de csak többséggel, nem egyhangúlag — bizonyos fajta elégtételadást Magyarországnak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szép elégtétel! Halljuk! Halljuk!) Megszavazott tulajdonképen két dolgot; egyrészről egy díszpolgári oklevelet br. Bánffy Dezsőnek, (Közbeszólások a