Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-488

488. országos ülés 1895. >. október 8-án, kedden. 47 forgalomban A különbség a kettő között csupán az lenne, hogy a b) pontban e kifejezés használtatik: »e czélra hoz forgalomba«, a c) pontban pedig e kifejezés: »e ezélra«, egyáltalában nem használtatik. De, t. képviselőház, ez magában a dolog természetében annyira benfoglaltaiik, hogy ha a b) pontban bennhagyjak, akkor ki kell hagynia c) alatt, de mind a kettőben bennhagyni pleonazmus volna. Én tehát Kováts József t. képviselőtársamnak azon módosítvanyát, mely szerint a c) pontból ezen néhány szó : ^nemkülönben hamisításra alkalmas anyagokat« kihagyandó, ezen okból pártolom. De a b) pontra nézve külön módosítást kérek elfogadni. T. képviselőház! A hamisításra alkalmas anyagoknak e czélra hirdetése és e czélra forgalomba hozatala képezhet két teljesen önálló, külön kihágást. Kihágást követhet el az, a ki a hamisításra alkalmas anyagokat e czélra hirdeti, de külön kihágást követhet el az, a ki azokat e czélra forgalomba hozza, a nélkül, hogy hirdette volna. Tehát ezen mondat az »és« kötőszóval annyit jelentene, hogy csak az büntetendő, a ki a két kihágást együttesen követte el, a mi czéltéveszteít dolog volna, mert elég, ha egyiket követte el, hogy büntetendővé váljék. Tehát ezen b) pont első mondatába az »és« helyett okvetlenül a »vagy« szó teendő. De, t. képviselőház, nekem a fogalmazás ilyen megmaradása esetén aggodalmaim vannak arra nézve, hogy még így is zaklatásnak lesznek kitéve a kereskedelem és az egyes anyagok tulajdonosai, mert forgalomba hozni hamisításra alkalmas anyagokat lehet a nélkül, hogy az illető forgalomba hozó ezen anyagnak hamisításra alkalmas voltáról tudna. Vegyük csak, hogy a műtrágya milyen mindenféle alkatrészekből állíttatik össze. Ha ezen hamisításra alkalmas anyagokat a kereskedő forgalomba hozza a nélkül, hogy tudná, hogy azok e czélra hozatnak forgalomba, már büntetendő lenne, mert nála helyszíni szemle tartandó, ellene az egész eljárás megindítandó, sőt ha elítélik, az ítélet kihirdettetvén, ő pellengérre állíttatik; pedig ő arról, hogy a nála eladásra kerülő anyagok hamisítás czéljából vétettek, abszolúte tájékozva nem volt, de természetesen nem is lehetett, mert hiszen az, a ki hamisítani akart ezen anyagokkal, nem mondta meg, hogy hamisítani akar. Ettől a zaklatástól szeretném megóvni a közönséget, és azt hiszem, hogy a czélt nemcsak meg nem nehezítjük, hanem a tiszta igazságosság útját is előmozdítjuk, ha itt kimondjuk azt, hogy az illető anyagokat »tudva« hozza forgalomba. Ennélfogva tiszteletteljesen azon módosítványt vagyok bátor ajánlani, hogy a b) pontba az »és« kötőszó helyett ezen két szó szúratnék: »vagy tndva«, és ekkor a mondat így hangzanék : »hamisításra alkalmas anyagokat e czélra hirdet, vagy tudva e czélra hoz forgalomba*. Én, t. ház, e szakaszban azt az intézkedést, hogy bármilyen csekély, első esetben is a közigazgatási hatóságnak joga legyen például azt, a ki a szegedi paprikának egy kilóját meghamisítja, két hónapra becsukatni, rendkívül súlyosnak tartom, de miután tudomásom van róla, hogy ilyen tárgyú módosítás fog beadatni, csak előre jelzem, hogy azt helyeslem és hozzá fogok járulni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. ház ! Nincsen könnyebb, mint szigorú büntetéseket megállapítani és szigorúan sújtani egyes cselekedeteket; de méltóztassanak elhinni, hogy az alkalmazás a bíróra nézve sokkal nehezebb, mert a bíró csak akkor gyakorolhat szigort, ha a törvény is az igazságossának határain belül mozog, és ha a büntetési tétel kellő arányban van az elkövetett cselekménynyel. Én tökéletesen egyetértek a t. miniszter úrral, abban, hogy bizonyos irányzat ellen kellő szigorral kell fellépni, és hogy különösen az ily termékek hamisításával szemben, a mi a közforgalomnak nemcsak érdekeit, de hitelét is sérti, szigorúbb büntetést is kell alkalmazni. De, bocsánatot kérek, ha azt látom, hogy a kibágási törvényben — ha jól emlékszem — nyolcz napig terjedhető elzárással vannak büntetve azon kihádások, melyek akkor, midőn hamisítást tartalmaznak, egyszersmind az egészségügyi érdekeket is sértik, akkor nem tartózkodom annak kijelentésétől, hogy ilyen büntetési tételt, mely egy kihágás miatt valakit első ízben, tehát nem visszaesés esetében, már két hónapi elzárással büntet, túlszigorúnak tartok, és nem is látom, hogy ez kihágási törvényünk rendszerébe hogyan volna beilleszthető. Megjegyzem, t. ház, hogy azokra a hamisításokra, melyek a közforgalom érdekein kivűl a testi épséget, az egészséget vagy az életet is veszélyeztetik, büntető törvénykönyvünkben amúgy is rendkivűl szigorú büntetések vannak megállapítva. A t. miniszter úr ezen törvény indokolásában világosan kimondta, hogy itt nem a közegészségügyet, nem a testi épséget kívánja oltalmazni, hanem a közforgalmat. Bocsánatot kérek, én helyeslem, hogy szigorú büntetések állapíttassanak meg, de azért olyan korszakban, a mikor annak tudatára ébredtek az összes európai törvényhozások, hogy ma mára szabadságvesztésbüntetés az egyesekre megbélyegző, ha tekintetbe ve szazuk, hogy olyan az irányzat a mi törvényhozásunknál is, hogy olyan novella van benyújtva, a mely szerint vétségek és büntettek esetén a szabadságvesztés elengedhető,