Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-487

487. országos ülés 1895. október 5-én, szombaton. 35 Legfőbb érdekünk azonban az, liogy a magyar államterület teljes integritása mindenkivel szemben fentartassék, s hogy a magyar államhoz tartozó földből egyetlen egy talpalatnyit se engedjünk oda senkinek. (Élénk helyeslés. Zaj a szélsőbalon.) Thaly Kálmán: De az osztráknak adunk ! A Lajthánál folyton csipegetnek! Veszter Imre: Minthogy pedig az általam panaszolt bajok mind abból származnak, hogy a magyar határ az említett vonalon, — bár okmányilag mindenütt igazolható, — vagy nincsen helyszínileg is tüzetesen megjelölve, vagy pedig hogy a határvonal mindeddig nem lett eléggé erélyesen és hatályosan megvédelmezve: kérdem az igen t. belügyminiszter urat: (Olvassa.) 1-ször. Van-e tudomása azon határvillongásokról, melyek a Magyarország és Galiezia közötti határvonalnak szepesmegyei részein mintegy 70 kilométernyi hosszban az utóbbi években előfordultak, illetve folyton előfordulnak s melyeknek egyik czélját a magyar Halastó és Tengerszemnek elfoglalása képezi? 2-or. Szándékozik-e intézkedni és ha igen, miként, hogy a megtámadott magyar határvonal az említett pontokon mielőbb tüzetesen megjelöltessék és azután az eddiginél hatályosabban tnegvédelmeztessék.« (Élénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon.) Elnöki Az igazságügyminiszterhez intézi a képviselő úr az interpellácziót ? mert rajta nincs. Veszter Imre: A belügyminiszterhez. Elnök: Kiadatik a belügyminiszternek. Következik Bujanovics Sándor képviselő úr. Bujanovics Sándor: T. ház! A múlt év őszén Sáros vármegyének az udvartelki zselléri viszony szabályozása tárgyában beadott kérvénye tárgyalása alkalmával a ház t. elnöke, mint akkori igazságügyminiszter, kijelentette, hogy a kérdéssel foglalkozik, annak szabályozását szükségesnek tartja, tanulmányokat tétetett, az illető törvényjavaslatot elkészíttette, az tárgyalás alatt van és így remélhető, hogy a törvényjavaslatot rövid idő alatt be fogja a háznak terjeszthetni. A miniszter úr e nyilatkozatát megnyugtató tudomásul vettem, abban a reményben, hogy e javaslat, mely hívatva van a felvidéken a munkás és a munkaadó közötti békét helyreállítani, rövid idő alatt be is lesz terjesztve. Bekövetkezett a kormányválság. Azt hiszem, nem csalódom, a mai igazságügyminiszter úr talán költségvetése tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy mindazokat a javaslatokat, köztük tehát ezt is, melyek a minisztériumban előkészítés alatt vannak, szukczesszive a ház elé fogja terjeszteni. Mindamellett közel egy év folyt le azóta, s ezen javaslatokkai foglalkozni még sincs alkalmunk. Tekintettel a felvidéki viszonyokra; tekintettel az ott folyamatban lévő perekre, az ez által támadt izgatottságra és nyugtalanságra, s tekintettel arra, hogy ezen törvényhozási intézkedés alapfeltétele annak, hogy a jövőben a mezőgazdasági munkáskérdés ott megoldassák, (Helyeslés a bnloldalon.) következő interpellácziót intézem az igen tisztelt igazságügyminiszter úrhoz : (Olvassa.) »Tisztelettel kérdem az igazságügyi miniszter urat, szándékozik-e a kuriális zsellérviszony szabályozása tárgyában készült törvényjavaslatot még a jelen ülésszakban a háznak előterjeszteni?* (Helyeslés a baloldalon,) Elnök: Kiadalik az igazságügyminiszter urnak. Következik Sierbán Miklós képviselő úr interpellácziója. Sierbán Miklós: T. ház ! A pénzügyminiszterhez intézendő interpelláczióm a következő: (Olvassa.) »Interpelláczió a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz! 1. Bir-e tudomással a pénzügyminiszter úr arról, hogy Fogarasmegye összes községei hajlandók az italmérési jogot a következő három évre haszonbérbe venni ? 2. Hajlandó-e az igen tisztelt pénzügyminiszter úr, különös tekintettel a községek elszegényedett állapotára, — minthogy a brassói pénzügy igazgatóság ez ügyben a községek előnyére semmi reszultativ lépéseket nem tesz, hanem őket Poncziustól Pilátusig járatta és járatja — odahatni, hogy a tárgyalásokat ez irányban vezettesse ?« Elnök : Kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Holló Lajos képviselő úr interpellácziója. Holló Lajos: T. ház! Az 1886 : XXI. törvényczikk előírja a törvényhatósági bizottságok összealakításának szabályait; különösen pedig a legtöbb adófizetők névjegyzékére nézve azt tartalmazza, hogy az adóhivatalok összeállítják megyénkint azoknak névjegyzékét, és ezen kimutatást köteles a vármegye törvényhatósága közszemlére kitenni akként, hogy az igazoló-választmány ülése előtt azok nyolcz nappal előbb közszemlére legyenek kitéve. Nógrád vármegyében a hivatalos értesítő szerint ez a közszemlére kitétel meg is történt; azonban, a mint az ennek kezeim közt lévő példánya mutatja, a szeptember 10-én megjelenő számban van közzétéve az, hogy a jegyzék szeptember 7-étől van kitéve közszemlére, és hogy a jegy-