Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-485

5S 485. országos ülés 1895. szeptember 30-án, hétfőn. hetek, hogy az előkészítő munkálatok részünkről ezek tekintetéhen megindíttattak. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy a kérdések jelen stádiumában nem volna sem tapintatos, sem czélszertí, ha én azoknak részletes fejtegetésébe akarnék bocsátkozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mindenesetre a kormány annak idején abban a helyzetben lesz, hogy nézeteit és előterjesztéseit a törvényhozás elé fogja hozni, és akkor a törvényhozás bölcsessége lesz hivatva ezen kérdések felett dönteni. Ez alkalommal csak arra szorítkozom, hogy saját felfogásomat egypár rövid szóval jelezzem a megindítandó tárgyalásokra nézve. Meggyőződésem, t. képviselőház, hogy a megindítandó tárgyalások üdvös és kielégítő eredményre, és pedig nemcsak Magyarországot illetőleg, hanem Ausztriát és a monarchiát illetőleg is csak abban az esetben fognak vezethetni, (Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Halljuk / Halljuk !) hogy ha mind a két fél teljes őszinteséggel, teljes jóakarattal és teljes lojalitással veszi fel a tárgyalás fonalát; (Helyeslés jobbfélől.) ha mind a két fél kizárólag az igazságosság és jogosság alapjára helyezkedik, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Olyan nincs! Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jdbbfelől.) és ha nemcsak a tárgyaló felek, a mint ez — azt hiszem — önmagától értetődik, hanem a közvélemény is elutasít magától minden olyan tendencziát, Irányzatot, vagy követelményt, a mely oda czéloz, hogy valamelyik fél a másik rovására magának jogosulatlan előnyöket biztosítson. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) ÁKt hiszem, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) hogy olyan kiegyezési mtí, a mely nem a jogosság és nem az igazságosság alapján jönne létre, j először politikai szempontból nem felelne meg a czélnak, mert az összetartásnak elemét nem képezhetné, és másodszor közgazdasági szempontból sem felelne meg, mert a helyett, hogy mind a két félnek erősbítésére szolgáljon, az egyik felet okvetlenül gyengítené, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: A 67!) sőt még az állandóság jellegével vagy föltételével sem birna, mert valamelyik félnek jogos érdekeit állandóan sértvén, a kedélyeket nem engedné megnyugvásra jutni, és így az összeütközéseknek, súrlódásoknak folytonos és állandó forrását képezvén, már kezdettől fogva magában hordaná a megsemmisülés, a felbomlás csíráit. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Madarász József: Úgy is van! Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Ezen felfogásomnak rövid jelzése után visszatérve az előttünk fekvő költségvetési előirányzatra, azt hiszem, hogy az előadottak által talán sikerűit igazolnom azt, hogy ez a költségvetés a realitás minden követelményeinek megfelel, a mennyiben bevételeinket a legnagyobb óvatossággal és mérséklettel prelimináljuk ugyan, de a növekedő állami igényeknek és szükségleteknek megfelelő oly összegben állítottak a költségvetésbe, hogy azok alapján és azok segélyével az államigazgatás minden ágában a feladatok helyes teljesítése lehetővé tétetik, kiadásaink megállapításánál pedig nem mentünk túl azon a korláton, a melyen belül a szükséges fedezetet az állam bevételeinek természetes fejlődése által szolgáltatott többletekben minden körülmények közt meg fogjuk találni. Ls minthogy a növekedő igényeknek épen a természetesen növekedő bevételek által akarunk megfelelni, sikerült mellőznünk az állampolgárok minden újabb igénybevételét vagy megterheltetését. (Élénk helyeslés és tetszés jobb felől.) Meg vagyok győződve, t. ház, arról, hogy minden bajaink és nehézségeink daczára, a melyekkel meg kell küzdenünk, közgazdasági életünkben igen jelentékeny erőforrások rejlenek. Ha ezen erőforrásokat igyekezünk kímélettel felhasználni és túlfeszítés által nem akadályozzuk meg fejlődésükben; és ha másrészről, ami iránt nincs kétségem, a törvényhozás bölcsesége támogatni fogja a kormányt abbeli szilárd elhatározásában, hogy az állami igazgatás egyik ágában se térjen le a mérséklet és okszerű takarékosság útjáról: az esetben meg vagyok győződve arról, hogy nyugodtan tekinthetünk a jövő elé, mert államháztartásunk egyensúlya, a mely ma szilárd alapokon nyugszik, meg lesz óvható és biztosítható lesz a jövőre is. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfélől.) Ebben a hitben, ebben a meggyőződésben teszem le a t. ház asztalára az 1896. évi költségvetési előirányzatot, és azzal kapcsolatosan bemutatom a Vaskapunál és az A1-Dunánlétező hajózási akadályok elhárítására szolgáló költségek 1896-ik évi előirányzatát, és miutánjmindkéí előterjesztés ki van nyomtatva, kérem a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy azok kiosztassanak és el ízetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassanak. (Hosszantartó, zajos helye-lés és éljenzés jobbfélől.) Elnök: A benyújtott költségvetések a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak előzetes tárgyalás végett. (Felkiáltások: Öt perez! Elnök csenget.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom Kérem a képviselő urakat, foglalják el helyöket. Következik a napirend tárgya, a közoktatási és igaz-