Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-495

495. országos ülés 1805. október 28-án, szombaton. 159 ezen közhivatalról, mikép kerül kapcsolatba a közös külügyminiszteri hivatallal? Erre a válasz már a fennebbiekben ben­foglaltatik. Csakis újra hangsúlyozhatom, hogy a legfelsőbb uralkodóház miniszterének állása nem tekinthető szorosan vett országos hivatal­nak. A legfelsőbb uralkodóház minisztériuma, most már ő Felségének iljabb elhatározása foly­tán a császári és királyi ház minisztériuma, mint hivatal nem létezik. Csakis az van, hogy ő Fel­sége magán családi ügyeinek ellátását a közös külügyminiszterre bízza. Megbízhatna mást is, de az említett ügyeknek kiválólag nemzetközi és diplomácziai természete már gyakorlati tekin­teteknél fogva is azt teszi ajánlatossá, hogy azok a külügyminiszterre bízassanak. Ez a megbízás, s annak egy külön czím adományozásával való jelzése, melynek folytán az illető miniszter csak ő Felségének felelős, minthogy magánjogi természetű megbízatást ké­pez, nem is sértheti semmiképeii az alkotmányt. 3-ik kérdés: Ha osztrák vagy császári csa­ládi hivatalt képez, milyen jogi alapon jegyezte ellen a miniszterelnök úr ezen állásra való ki­neveztetésről szóló értesítést? Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a közös miniszterek kinevezését, tudniillik magát a kinevezési okmányt, a fennálló gyakorlat szerint mindig egy közös miniszter jegyzi ellen. Gróf Golucbowski kinevezését a lelépő volt külügy­miniszter, gróf Kálnoky jegyezte ellen. Én a gróf Golucbowski kinevezése tárgyában hozzám intézett legfelsőbb kéziratot, mely a kinevezésre vonatkozó értesítést tartalmazta, jegyeztem ellen, követve ebben egy, a legközelebbi időből szár­mazó előttem feküdt előzményt. Ez az ellenjegyzésem is az értesítés azon részére vonatkozott, mely szerint gróf Golu­cbowski közös külügyminiszterré neveztetett ki; de nem vonatkozott és természetszerűleg nem is vonatkozhatott az értesítés azon részére, mely szerint ő Felsége az említett grófot egyszersmind háza miniszterévé is kinevezte; mindenesetre azonban az a tény, hogy a közös külügy­miniszteri kinevezést tartalmazó értesítvényt ellenjegyeztem mindamellett, hogy az egyúttal a legfelsőbb uralkodóház miniszterévé való ki­nevezést is tartalmazta, annyit mégis jelent, hogy semmi alkotmányos kifogást nem találtam abban, hogy Goluchowski grófnak ez a czím is adományoztassék és a legfelsőbb uralkodóház magánjogi természetű ügyeinek ellátása reá bízassék. 4-ik kérdés: Azon értesítésnek, hogy a külügyminiszter a közös minisztertanácsban elnök­léssel is megbízatott, meddig terjed értelme és csupán a közös miniszterek tanácskozására ter­jed-e ki? E részben mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy nincsen a közös minisztériumban miniszter­elnök, hanem a közös külügyminiszter csakis a közös minisztertanácsban való elnökléssel bízatik meg. Az, azt hiszem, nagyon természetes, hogy rendszeres tanácskozásoknál valakinek elnökölnie kell, s a külügyminiszternek már hivatala ter­mészeténél fogva kiválóbb állásából fejlődött ki az a gyakorlat, hogy ő bízatik meg az elnök­séggel. Olyan esetekben, midőn a közös miniszteri értekezleteken a monarchia két állama külön kormányainak egy vagy több tagja is részt­vesz, a monarchia közös ügyei, vagy a mon­archiát közösen érdeklő ügyek megbeszélése végett, ily esetekben szintén a közös külügy­miniszter vezeti a tanácskozást, kivévén termé­szetesen, ha ő Felsége maga elnököl. Beöthy Ákos: De bizonyára nincs és nem lehet hivatalos jellege? B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Mél­tóztassék megengedni, hogy én mondjam el. (Élénk derültség.) Beöthy Ákos: Csak egy szerény kérdés volt! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Ez az eljárás alapszik a közös minisztérium meg­alkotása óta folytonosan követett gyakorlaton, valamint az ő Felsége által megállapított rang­elsőbbségen. Gyakorlati szempontoknál fogva is meg­felelőbb, liogy ily közös miniszteri értekezle­teknél a monarchia két állama különleges érde­kei által hivatalánál fogva nem befolyásolt és mintegy semleges álláspontot elfoglaló közös külügyminiszter legyen a tanácskozás vezetője. O Felsége tényleg mindig a külügy­minisztert bízta meg a közös miniszteri érte­kezletekben való előüléssel. Különösen ki kell egyébiránt emelnem, hogy oly miniszteri értekezlet, a melyen a közös mi­nisztereken kivííl a monarchia két állama kor­mányainak tagjai is résztvesznek, nem egysé­ges minisztertanács, melyben a határozatok eset­leg szavazás útján, szótöbbséggel hozatnának, s a melynek megállapodásai a két kormányra nézve feltétlenül kötelezők volnának, hanem csak az esetben, ha azokhoz a két állam külön minisztertanácsai, illetőleg kormányai, akár az értekezleten magán való kijelentés, akár utóla­gos elfogadás útján hozzájárultak. Kérem a t. házat, méltóztassék e válaszo­mat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést a ház előtt. Tudomásul veszi-e a ház Ugron Gábor képviselő úr interpellácziőjára a miniszterelnök úr által adott választ, igen vagy nem? (Igen! Nem!)

Next

/
Thumbnails
Contents