Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-462

06 462. országos ülés 1895. április 6-án, szombaton. nem így, a hogyan tervezve volt. Akkor, a midőn a törvényhozás kimondja, hogy 6,600.000 forintnál többe nem kerülhet a szabályozás, akkor szíveskedjenek meggondolni, hogy az rossz vért szül, hogy az méltánytalan és igazságtalan ténykedés, ha azon a 6,600.000 forinton túlmennek. Valamikor a rába-szabályozási idők előtt számtalan malom volt ott; ezeket lebontották az azokat lehetővé tevő keresztgátakat eltávolították, és akkor azután előállottak azzal, hogy Győr vidékén roppant nagy árvizek vannak, a melyeket az ősök igen okosan elhárítottak azzal hogy a keresztgátakkal a Rába rohamos folyását megakadályozták. így, hogy Győr megmentessék, a Rábát újból szabályozni kellett; kimérték, hogy mily nagy ártere van s az egész nagy területet belevonták a szabályozásba, pedig a Felső-Rába vidékének és a Hanság nagy részének semmi szüksége sem volt rá. Ezek tehát belevonattak indebite, a mit épen a miniszter úr azon nyilatkozatából látunk, hogy ott van 60.000 hold, a mely osztályon kivfíí hagyatott, de mégis 25 krajczárral holdanként megterheltetett. Ez a legnagyobb igazságtalanság, a melynek a miniszter úr sem tudja magyarázatát adni. O alaposan ismeri a dolgot, de ezen kérdésre nem tér rá, mert ez nem is védhető álláspont. (Úgy van! lalfelol.) Évek előtt, midőn e házban arról volt szó, hogy a fensíkokat is belevonjuk a vízszabályozásokba, ez roppant injuria volt és vajmi keveset is használt. Az a fensík hozzájárul már most bizonyos összeggel, ép oly indebite, mint ez a 60.000 hold Ez talán csak majd ezentúl lesz veszélyeztetve azáltal, hogy a szabályozás kö-, vetkeztében a Rába vize emelkedni fog a medrében ; meglehet tehát, hogy ugyanazon réven vonják be, mint a Tiszánál, vagy a Dunánál a fensiki terűleteket; de az egyik épen oly borzasztó igazságtalanság, mint a másik. Miért folytatják tehát a mi rossz volt 10—15 év előtt? Miért használják fel ezeket mint módokat a kibontakozásra, eléggé igazságtalanul és elég helytelenül? Hogy azon igazságtalanságokat a vízszabályozásnál ma is miért méltóztatnak folytatni, azt nem érti senki. Ma nincs Magyarország azon helyzetben, mint volt 15 év előtt, és a végén ma könnyebben tudja elviselni az állam az oly költséget, melyet az érdekeltekre igazság szerint nem lehet róni, és mely csak az államkormány inicziativája következtében állott elő. Akárhogyan gondolkozunk felette, mást nem lehet tenni, ha méltányosak akarunk lenni, mint hogy vállalja el az állam azt a költséget, a mit az érdekeltségre ez a törvényjavaslat rá akar róni. En tehát hozzájárulok ahhoz, a mit Horánszky Nándor t. képviselőtársam javasolt, hogy tudniillik a 6,600.000 forinton felüli összeget, mely az érdekeltségre nem róható, mert a törvényben van biztosítva, hogy a fennevezett összegnél többel nem terhelhető, méltóztassék az állam terhére kifizettetni. (Helyeslés balfélől.) Gr. Pestetits Andor földmívelésügyi miniszter: T. ház! Gróf Károlyi Sándor 8 nagyméltsága flanezokról beszélt, melyeket ez a kormány vagy az a kormány követ el. Meglehet, hogy 8 exczellencziájának ezen a téren nagy jártassága van, én mondhatom, hogy ezen a téren mostanáig még nem volt alkalm m magamat gyakorlatilag kiképezni; hanem ha erre vonatkozólag bizonyos példát és útmutatást nyerhetek, hát ez az az eljárás, a mely mint legnagyobb igazságtalanságot jelzi azt, a mire nézve személyesen nem bir semmiféle alapos felvilágosítással és ismerettel. Ha ő nagyméltósága azt mondja, hogy flanez az, hogy 66.000 hold. . . Gr. Károlyi Sándor: Micsoda? Flanez? Nem mondtam! Gr. Festetits Andor földmívelóstígyi miniszter: Kétszer ismételte. Gr. Károlyi Sándor : Nem erről mondtam ! Gr. Festetits Andor földmívelésügyi miniszter: Azon 66.000 holdra nézve, a mely az ártéren belííl van és osztályon kivííl helyeztetett, nem kontempláltatott az, hogy azért a szabályozási munkálatok lefolyásán végkép kivííl áll, hanem igenis úgy kontempláltatott, hogy ez olyan terület, melyre vonatkozólag a szabályozás oly minimális mértékben nyer kifejezést, hogy ezt a törvény által megszabott minimum keretébe kell illeszteni, és így jött létre tökéletesen törvényes alapon az az intézkedés, hogy azon 66.051 holdas terűlet, mely már a hatodik osztályba nem sorolható, osztályon kivííl helyeztetett, de a 25 kr. szabályozási teherrel megterheltetett továbbra is. így tehát tökéletes fogalomzavar volna, ha ezen területre vonatkozólag az a nézet emelkednék túlsúlyra, hogy itt oly terület megadóztatásáról van szó, mely nem képez árterííletrészt. Ezen 66.051 hold épúgy az árterületbe tartozik, mint bármely más terűlet a 260—265 ezer holdból. Itt csak arról van szó. (Egy hang balfélől : Ott volt ? Látta ?) Én nem voltam ott, én csak arról beszélek, a miről kötelességem beszélni, és oly alapon, a mint az meggyőződésemnek és a hivatalos felvilágosításnak megfelel. Ezen 66.051 hold ép oly részét képezi az ártérnek, mint bármely más része a többi 265.000 holdnak, de annak az ár mentesítési munkálat által csekély mérvű befolyásoltatása folytán a hetedik vagy nyolezadik osztályba volna csak sorozandó; minthogy azonban hat