Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-462

62 462. országos ülés 1895. jövőre is 1 frt 25 krnyi járulékot. Erre yonakozólag az indokolással, vagy felelettel a t. pénzügyminiszter úr adós maradt. A 2. §-ra nézve, a melyhez módosítváuyt szándékozom beterjeszteni, némileg kedvezőbb helyzetben voltam, mint az 1. §-nál; amennyiben ezen 2. §. első részét magam is indokoltnak találtam, tehát hozzájárulok, vagyis én azt jogosnak és méltányosnak találom, hogy a lefolyt 1893. és 1894. években 1 forint' 25 krajczárral kivetett járulékok tekintetében az érdekeltekkel ejtessék meg a kiegyenlítés és elszámolás. De ha azt tartom, hogy ez jogos és méltányos, akkor talán még jogosabb és méltányosabb az, a mit én módosííásképen indítványozni szándékozom, hogy ezen elszámolás és kiegyenlítés ejtessék meg azokkal az érdekeltekkel is, a kiknek birtokai a most foganatosított osztálykiigazítás alkalmával az ártérből végleg kibocsáttattak, tehát mindazokkal, a kiknek birtokai osztályon kivtíl helyeztettek. Mert hogy bizonyos árterületek — körülbelül 10.000 hold, mint a földmívelésügyi miniszter úr említette — az ártérből kibocsáttattak, ennek nem lehet más oka, mint az, hogy konstatáltatott, hogy annak idején ezen árterületek jogtalanul vonattak be az ártérbe, vagyis hogy a szabályozásból abszolúte semmi hasznuk nincsen. Azt tartom tehát, hogy az ezek után időközileg szedett járulékok illetéktelenül szedettek, és ekkor csak méltányos, hogy ezen illetéktelenül beszedett évi járulékok visszafizettessenek. De épen ezen indok szól a mellett is, hogy az osztályon kivűl hagyott területek birtokosaitól időközileg szedett járulékokat illetőleg a kiegyenlítés és elszámolás megejtessék. Ennélfogva én a 2. §-hoz a következő módosítváuyt vagyok bátor előterjeszteni: (Olvassa.) »A harmadik sorban ezen szó: »megejtendő« után tétessék a következő mondat: »Valamint azon területek után, melyek az ideiglenes osztálykiigazítás alkalmával a társulat kötelékéből végleg kibocsáttattak, vagy osztályon kivül helyeztettek, az eddig illetéktelenül beszedett időközi járulékok az érdekelteknek visszafizetendők. « (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Miután szólani senkisem kivan, a vitát berekesztem. Fel fogom tenni a kérdést, azonban kérem előbb a módosítván)

7 felolvasását. Balogh Géza jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: E szerint a 2. §. ellen, úgy a mint van, semmi kifogás nem történt, csak egy pótlásról van szó; a 2. szakaszt tehát iigy tekintem, mint a melyet a t. ház elfogadott, (Helyeslés,) és így a határozatot kimondom. Most felteszem a kérdést a pótlásra nézve, melyet '^Reiter képviselő úr beadott; a kik április 6-án, szombaton. ezen pótlást elfogadják, kéiem, álljanak fel. (Megtöt ténik. Felkiáltások balról: Többség!) Kisebbség! A pótlás nem fogadtatott el. Következik a 3. szakasz. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 3. szakaszt). Balogh Géza jegyző : Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! Miután a t. kormány és a t. többség azon módosítványoknak egyikét sem fogadta el, a melyeket Reiter János t. képviselőtársam a javaslatnak 1» és 2. §-ára vonatkozóleg beterjesztett, s a mely módosítványok a minimumát tartalmazzák azon méltányossági szempontoknak, a melyeket ezen törvény tárgyalása alkalmával figyelmen kivtíl hagyni nem volna szabad, (Helyeslés balfelől.) és a t. kormány odáig megy, hogy még választ sem ad arra, hogy az osztályon kivül helyezett földekre, a melyek tehát abszolúte semmi hasznot sem húznak a szabályozásból, miért vettetik ki és szedetik be további negyven vagy ötven esztendőre az a 25 kr. illeték, ismétlem tehát, I ogy erre való tekintettel bátor leszek ezen módosítványoknál sokkal radikálisabbat benyújtani, és azt a t. ház engedeluiével röviden indokolni. (Halljuk l) Előre bocsátom, t. ház, hogy azok, a miket a módosítvány indokolására felhozni bátor leszek, a jelenlegi t. kormánynak eljárását egészben véve a szabályozási művelet végrehajtásánál felmerülő tapasztalatokra vonatkozólag nem érintik. A t. kormánynak felelőssége ezen törvényjavaslat benyújtásánál csak arra terjed ki, hogy a helyett, hogy igyekezett volna azon hibákkal és könnyelműségekkel szemben, a melyek a múltban úgy az indokolás szerint, mint a t. miniszter úr mai nyilatkozata szerint is fenforognak, az érdekeltség részére valami segítséget proponálni s a felmerülő bajokkal szemben az illetők helyzetét valatnikép enyhíteni, a t. miniszter úr arra az álláspontra helyezkedik, hogy a leghelyesebb, ha a Rába-szabályozás érdekeltjei ama bizonyos állami ollóval mint magyar királyi birkák alaposan megkoppasztatnak. Ha a miniszter úr konzequens akart volna lenni, legalább oly mértékben, melyben a multak hibáit ő is elismeri, és azokat védhetőknek nem tartja, akkor most méltányosságot kellett volna tanúsítania. Ámde hogy ezt nem teszi, mutatja az az egy mozzanat is, melyet beszédem elején említettem, hogy mintegy 66.000 holdnyi terület további évekre megrovatik oly szabályozási teherrel, melyből az illetők semmi hasznot nem húznak. Ez azt mutatja, hogy nálunk nem tartják tiszteletben a magántulajdont, hogy itt nines a jogállapotnak semmiféle biztonsága, hanem létezik az állami gyámkodásnak, az állami rátukmálásnak oly erőszaka, és a kormányzati