Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-462
462, országos ülés 1895. április (i-án, szombaton. m gyarlóságoknak oly sok jelenségei, melyek Afrika közepén talán természetesek volnának, de oly államban, mely a nyugati czivilizáezióba be kivan helyezkedni, valóban megfoghatatlanok. Igen rövid leszek. A kormány előáll 1885ben és azt mondja: Ti szerencsétlen Rába-érdekeltek, ti kiskorúak vagytok; titeket gyámságai á kell helyezni, mert hisz itt óriási kiaknázható harczról van szó, ha a szabályozás végrehajtatik. Minthogy azonban ti kiskornak vagytok, majd az állam veszi kezébe érdekeiteket, a tietek pedig lesz az a haszon, mely a szabályozásból előálland. Azt mondja tovább, hogy itt van egy műszaki terv, melyet igaz, a Rábaszabályozás autonóm közegei készítettek, de melyet a kormány annak idején műszakilag felülvizsgáltatott, jóváhagyott, és olyannak tekintett, mely nemcsak megfelelő, hanem melyet magába a törvénybe is kell beiktatni, mint olyat. melynek alapján a szabályozás elrendelendő és végrehajtandó lesz. Ezzel szemben a kormány meglehetős terjedelmesen — s ezért elismeréssel vagyok — beterjeszti a Rába-szabályozásnál történt dolgokat, és maga konstatálja a következőket. Az egyik az, hogy e szabályozásnál semmiféle talajvizsgálat nem történt, legalább olyanszerű nem, mely a végrehajtásnál felmerült bajokat előreláthatóvá tette volna. Továbbá, hogy a győri főcsatornánál g többkiadást azok a műtárgyak okozták, a melyekre költség tölvéve nem volt. Majd ismét hogy a jena-lóréti csatornánál összesen 14.728 forint 60 krajczárnyi többköltség merült fel, mely többköltség abból keletkezett, hogy a csatornát az ott lefolyó víz tömegéhez képest nagyobb mérettel kellett kiásni. Továbbá a hidak építésénél a Rábánál 100.000 írt, a Rábczánál 15.000 frt volt előirányozva; ezzel szemben 288.697 frt 10 kr., vagyis 173 697 frt lOkrajczárral több adatott ki, mert az előirányzat, a viszonyokkal nem számolva, igen alacsonyan lett megállapítva. Odább ismét azt állítja, hogy a Hanság-csatorna kiásatása Is tervbe volt véve, végrehajtandónak is jelöltetett ki a törvényben, de kifeledték, hogy erre mennyi költség kell. Midőn mi 1885-ben tárgyaltuk ez ügyet és diffikultáltuk, hogy az érdekeltség meghallgatása nélkül az állam ráerőszakolja az illetőkre a Rába-szabályozást, és kételyünket jelentettük ki, hogy a művelet úgy lesz végrehajtható, a mint az kilátásba helyeztetett, akkor az mondatott az előadói székből és a kormánypadokról, hogy ezek csak feltevések, a melyeknek semmi alapjuk nincs. Itt készen van a szabályozás egész művelete, műszakilag felülvizsgálva, miniszterileg jóváhagyva, ki van zárva tehát annak lehetősége, hogy • ezen szabályozás végrehajtása többe kerüljön, mint. a mekkora összeg kéretett. íme tehát a kormány maga jött konstatálni a történt hibákat, a könnyelműséget, az előrelátás és az alaposság hiányát, és ezekkel igyekszik indokolni azt a többköltséget, melyet a Rábaszabályozási társólat az érdekeltség nyakába kivan akasztani; ha ez kormányzati előrelátás, ha ez megfelel egy kifejlődött állam kormányzati felfogásainak és feltételeinek, és ha ezzel szemben nincs semmi segítség, akkor ez szomorú dolog. Azonban egy államban, mely számot tart arra, hogy mégis valamikép kormányoztatok, ilyennek megtörténnie a segítségnek bizonyos foka és alkalmazása nélkül szabad nem volna. (Helyeslés a baloldalon.) De mire kötelezte magát az állam 1885ben? Ezt azért emelem ki, mert ennek hitem szerint, ha a Rába-szabályozási érdekeltségnek elég energiája van, következményei is lehetnek nem ugyan itt e teremben, hanem a törvény rendes útján, a melyet a vízjogi törvény bizonyos kérdésekben az érdekeltségnek lehetővé tesz. Kötelezte magát az állam először is arra, hogy az 1885-iki törvény 1. szakasza szerint világosan kifejezve a Rába-szabályozási társulatnak helyben hagyott tervezete alapján fogja eszközölni a szabályozási műveletet. És mégis mit tett a kormány a végrehajtás folyamán? A szabályozási műveletnek úgyszólván minden alkatelemeiben eltért a szabályozási tervezettől, a mely törvény szerint feltétlen alapját képezte a mű végrehajtásának, és melytől eltérni a nélkül, hogy a törvényhozásnak előterjesztés tétessék, szabad nem lett volna. Előttünk vannak azok a pótszerződések, a melyen a jelentéshez vannak csatolva, s melyek néhány pontját leszek bátor felemlíteni. A Rába és Rábczánál mindj' rt az első pótszerződés szerint a 4 méter mérettel eszközölni kivánt védtöltések hat méter koronaszélességre dolgoztattak át. Gondolom, ez mégis csak kiegészítő része a szabályozási tervezetnek, a melyet megnagyobbítani a törvény ellenére, hitem, felfogásom szerint a törvényhozás hozzájárulása nélkül szabad nem lett volna. Annak utána az 5. pont alatt a rábai LXXVIII-tól CM. számig terjedőleg létesítendő átvágások öt méter helyett kilencz méter fenékszélességgel eszközöltettek. A 6. pont alatt ismét a rábai malomsóki átvágás egy méterrel való kiásatása rendeltetett el. így megy ez a 7., 8. és 9. pontnál is, a mely pótszerződések tehát semmi mást nem tartalmaznak, mint azt, hogy az egész szabályozási és műszaki tervezet a maga egészéből, a mint az maga idején megalkotva volt s a törvénynek alapját képezte, dimenzióiból teljesen kiforgattatott és egy egészen új műszaki tervezet vétetett alapúi a munkálatok végrehajtásánál. Megengedem, hogy