Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-462

eo 462. országos ülés 1895. április 6-án, szombaton. Még határozottabban szól a szakasznak harmadik bekezdése, a mely azt tartalmazza, hogy a kölcsön utáni járulékok csakis a mun kálatok befejezését követő évtől kezdve fogják kizárólag a társulatot terhelni. Az 1893: XVII. tcz. tárgyalása alkalmával nézeteltérés merült fel a pénzügyi bizottságban arra nézve,— minthogy akkor már eltelt volt azon hat hó, mely alatt a munkálatoknak be kellett volna fejeztetniök — vájjon az 1893. és 1894. évben, a mely időre a munkálatok befejezése kilátásba volt helyezve, a társaság mily járulékokkal köteles a kölcsönhöz hozzájárulni. A bizottság kisebbsége hivatkozva az idézett szakasznak épen amaz általam előbb hangsúlyozott szavaira: »többi éveire«, abban a véleményben volt, hogy miután 1893-ban és 1894 ben a munkálatok még folyamatban lesznek, a társaság ezen két esztendőben is legfeljebb 25 krajezárral köteles holdankint a költségekhez hozzájárulni; míg ellenben a többség azon véleményben volt, hogy a munkálatok nagyobb része már be lévén fejezve, és ennélfogva az ártérnek egy nevezetes része tényleg ármentesítve, ezen 25 krajczárnyi évi járulékot sem nem jogos, sem nem méltányos még további két esztendőre kiterjeszteni, és ennélfogva azt javasolta, hogy az ármentesített terület után holdankint átlag 1 forint 25 krajczár vettessék ki. Én, t. ház, az idézett 1885: XV. tcz. 5. §-ának betűszerinti rendelkezése értelmében azon nézetben voltam, hogy a társaság többre, mint az ott említett 25 krnyi járulék fizetésére jogilag nem kötelezhető ugyan, de átláttam annak méltányos voltát, hogy azon birtokosok, kiknek birtokai az eddig is foganatosított munkálatok által az árvíz veszély ellen biztosítva lettek, legalább ezekre nézve nagyobb összegekkel járuljanak hozzá, és így részemről sem tettem további ellenvetést az 1 frt 25 kr. megállapítása ellen. De már most hogyan állunk jelenleg? A munkálatok még nincsenek befejezve, és e tekintetben téves a vízügyi bizottság jelentésének azon tétele, mintha az 1885: XV. tcz., és az 1893: XVII. tcz. által elrendelt munkálatok teljesen be volnának fejezve, mert hiszen a t. miniszter úr is elismeri, hogy a Hanságcsatorna csak július hóban lesz kész, és a jelen javaslatban oly újabb munkálatok vannak kilátásba helyezve, melyek legalább is a folyó év végéig el fognak tartani. A munkálatok tehát még nincsenek befejezve, és ennélfogva én tekintettel az 1885: XV. tcz. azon rendelkezésére, mely szerint az összes járulékok csakis a munkálatok teljes befejezését követő első évtől kezdve lesznek kizárólag az ártéri birtokosság által viselendök, azt gondolom, jogos, de méltányos is, hogy a törvényjavaslatban proponált 1895. évszám helyett 1896. tétessék. (Helyeslés balfelöl.) Ennek természetes következménye hogy azután a folyó évre tartassák fenn a status quo, vagyis, hogy épúgy, mint az elmúlt 1893. és 1894. években, az idén is az ármentesített területre vettessék ki az 1 frt 25 kr. (Helyeslés bálfelöl.) De egy további folyománya az én felfogásomnak az, hogy az osztályon kivűl helyezett területek, a melyekről előbb volt szerencsém bővebben megemlékezni, jövőben a további hozzájárulástól ruentesíttessenek. S ennélfogva ezen szakaszhoz a következő módosítást bátorkodom ajánlani. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) Az 1. §. második sorában az »1895« évszám helyébe tétessék »1896«, (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) és negyedik sorában ezen szó: »árterűletére« helyett tétessék »ármentesített terííletére« ; továbbá folytatásaképen csatoltassék a következő mondat: »még a folyó 1895. évben katasztrális holdankint átlag az 1893: XVII. tcz. 3. §-ában megállapított 1 frt 25 kr. lesz fizetendő.« Új alineakép a következő rendelkezés felvételét javaslom: (Olvassa.) »A szabályozásnak ideiglenes kiigazítása alkalmával osztályon kivííl helyezett árterületek után a folyó 1895. évtől kezdve jövőre semmiféle járulék nem szedhető.« Ajánlom, t. ház, ezen, ágy hiszem indokolt és méltányos indítványomat elfogadásra. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani az 1. §-hoz? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést. A pénzügyminiszter úr kivan szólani. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak egy pár szóval akarok reflektálni azon javaslatra, a melyet Reiter t. képviselő úr előterjesztett, és csak egy pár szóval kívánom indokolni azt, hogy egyáltalában sem jogi, sem méltányossági szempontokat nem látok fenforogni arra nézve, hogy ezen határozati javaslat elfogadása következtében az állam további megterhéltetéseknek tétessék ki ezen a czímen. Jogi szempontból nem látom indokoltnak, és nem tartom elfogadhatónak ezt a határozati javaslatot azért, mert bármiként méltóztassék is értelmezni az 1885: XV. tczikknek erre vonatkozó intézkedéseit, még ha úgy is lennének órteloiezendők, mint a t. képviselő úr értelmezi, még akkor sem lehetne azokból azt a következtetést levonni, a melyet ő levont, mert azóta egy más intézkedés történt, mely azt az értelmezést semmiképen meg nem engedi. Méltóztatik tudni, hogy a legközelebbi időben lett az 1895-iki költségvetés letárgyalva és szentesítve,