Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-480
480. országos ülís 1895. május 22-én szerdán. 329 zottság jelentését? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Ezzel, t. ház, a napirendet letárgyaltuk. Mielőtt az interpellácziókra rátérnénk, a jövő napirend iránt akarok tenni előterjesztést. (Halljuk! Halljuk!) Holnap nem volna ülés, mert ünnep van. A pénteken délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendjére kitűzni javaslom a következőket: Először a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori felolvasását; másodszor a következő tárgyalásra már kész ügyeket: a közlekedésügyi bizottság jelentéseit a zsitvavölgyi helyi érdekű vasútról, a párdány-zsombolyai helyi érdekű vasútról, a nagy-bélicz-privigyei helyi érdekű vasútról, a karczag-tisza-füredi helyi érdekű vasútról és végre a pápa-csornai helyi érdekű vasút engedélyezéséről. Szintén javaslom kitűzni a holnaputáni ülésre a közgazdasági bizottság jelentését a Spanyolországgal kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában ; azonfelül, ha — a mint remélhető — az idő meg fogja engedni, még a következő tárgyakról ma beadott és szétosztandó jelentéseket: a közlekedési bizottság három rendbeli jelentését, nevezetesen a nógrádmegyei, a garamberzeneze-lévai, és végül a boldvavölgyi helyi érdekű vasútról. Természetesen, a mennyiben ezt pénteken el nem végezhetnők, a szombati ülésre fognak maradni. Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen javaslatomat? (Elfogadjuk!) Tehát ezt mint határozatot kimondom, és most öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Kérem a képviselő urakat, foglalják el helyeiket. A megtörtént választás eredménye lesz a háznak kijelentve. Kérem azt meghallgatni. Perczel Béni jegyző : (Olvassa.) A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságba megválasztattak. Rendes tagokul: Ábrányi Kornél 151, gr. Andrássy Tivadar 156, gr. Apponyi Albert 152, Berzeviczy Albert 158, gr. Bethlen Ödön 158, Busbach Péter 158, Csernatony Lajos 157, Darányi Ignácz 150, Dókus Ernő 158, gr. Esterházy Mihály 157, Falk Miksa 158, Fenyvessy Ferencz 148, Fluger Károly 157, Francisci Henrik 157, Gyurkovich György 157, Harkányi Frigyes 158, Hegedüs Sándor 158, Hieronymi Károly 158, Horánszky Nándor 153, Jókai Mór 158, Láng Lajos 157, Lukács Béla 157, Mohay Sándor 158, Münnich Aurél 151, gr. Nákó Kálmán 152, b. Nicolics Fedor 158, b. Nyáry Béla 156, KÉPVH. NAPLÓ. 1892 —97. XXV. KÖTET, Pavics Ármin 156, Pulszky Ágost 146, Rakovszky Géza 158, Rohonczy Gedeon 158, gr. Szapáry Gyula 150, Szerb György 158, Széll Kálmán 157, Spevec Ferencz 155, gr. Teleki Sándor 157, Tisza István 145, Tisza Kálmán 145, Tolnay Lajos 155, Urányi Imre 157 szavazattal. Póttagokul: Görgey Béla 117, Gajári Ödön 135, gr. Thoroczkay Miklós 137, Dániel Gábor 122, Pap Géza 111, gr. Teleki Domokos 131, Meltzl Oszkár 116, Klobusitzky János 118, Rosenberg Gyula 121, Adámovics Béla 119 szavazattal. Elnök: A nevezetteket a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság megválasztott tagjaiul jelentem ki. Következnek az interpellácziók és pedig először Vajay István képviselő úr interpellácziójí). Vajay István: T. ház! A mezei munkások helyzete dÚTgyähan a t. kormány egyes tagjaihoz intézendő interpelláczióm megokolására van szerencsém a következőket előterjeszteni. Interpelláczióm megtételére az impulzust Bácsmegye Moholy községéből 259 munkás nevében hozzám intézett kérő levél szolgáltatja, mely kérőlevél lényege az, hogy a mezei munkások helyzetét itt a törvényhozás szine előtt tegyem szóvá. Készséggel teljesítem ezen kérelmet annál is inkább, mert szivem mindig szeretettel dobogott azok iránt, kiknek jajszava, fájdalma, panasza honfitársaim jogos kérelmének őszinte hangját tükrözi vissza. A mezei munkások jogos panaszának hangoztatását szükségesnek tartom továbbá azért is, hogy azok a százezrek, a kiket Magyarország jogtalan népének szoktak nevezni és ezen a czímen szoktak a fennálló jogrend ellen bizonyos vezérek izgatni, lássák és tudják meg, hogy választási joguk megadásának késleltetése mellett is ügyük a magyar képviselőházban képviselve van és a jövőben is panaszaik orvoslása tárgyában bizodalommal fordulhatnak a sorsuk iránt érdeklődő magyar népképviselethez. De jelen felszólalásomat egyúttal alkalmul kivánom használni arra is, hogy mindazoknak könyörületet és irgalmát kikérjem a munkásnép panaszai és a muukásnép helyzete iránt, a kiknek jószívűségétől, nemes lelkííségétől és emberbaráti szeretetétől a munkásnép helyzetének javítása egészben vagy részben függ. Mert kétségtelen az, t. ház, hogy a munkáskérdés helyes és kielégítő megoldást mindaddig nem nyerhet, mig csak a sze gény néptől kívánják folyton azt, hogy gyakorolja az evangéliumbeli égi türelmet, mig ellenben a tehetősebbek és gazdagabbak elmulasztják az irgalom és könyörület kiegyenlítő és nyomorenyhítő erényének követését. 42
