Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

330 480. országos ülés 1805. uwjiis 22-én, szerdán. Ha a munkások helyzetének javítása tárgyában első sorban mégis a t. kormány egyes tagjaihoz fordulok, teszem ezt egyrészről azért, mert meggyőződésem, hogy a t. kormány egyes tagjai által a munkások érdekében általam kívánt intézkedés eredménye csak jó lehet, másrészről pedig ezen intézkedés megcseíekvése oly könnyű, mint egy áldó sóhaj elröppentése, melynek nyomán milliók szivében a hála legszebb virága fakad. A mezei munkás helyzetét jórészben súlyosbítja azon szomorú körülmény, hogy egy és ugyanazon időben egy helyen munka, más helyen munkáshiány van. E szomorú visszásság megszüntetéséhez kérem a t. földmívelésiigyi miniszter úr szíves közvetítését. A mezei munkások helyzetét súlyosbítja továbbá azon szomorú tapasztalat, hogy a mezei munkások és a munkaadók közt felmerülő érdekkülönbözet alkalmával az egyes hatósági személyek nem járnak el pártatlanul, az emberi tekinteteknek kelleténél sokkal nagyobb tért engednek és ennek következtében a szegény nmnkásnép gyakran érzékeny anyagi vesztességet szenved ; máskor a nyári keresménytől teljesen elüttetik, sőt ha ezért panaszt emel, akkor igazságszolgáltatásunk nagyobb dicsőségére be is záratik. Ezen körülmények sem alkalmasak arra, hogy a bizalmat a társadalom különböző osztályaiban megszilárdítsák, de igenis alkalmasak arra, hogy ezen szegény, ezer bajjal küzködő nép bizalmát a társadalmi jogrend iránt megrendítsék és csupán az előbb említett jogtalan, igazságtalan eljárás következménye az, hogy némely helyen a nép lázong, mikor látja, hogy igazságot nem kap sehol. A lázongásnak vége azután az, hogy a hatóságok, a csendőrök Kropacsek fegyverével igyekeznek megoldani a munkáskérdést. Már pedig az élettapasztalás azt bizonyítja, hogy a hatalom nyers erejével semmiféle függő kérdést megoldani nem lehet, legkevésbbé pedig a munkáskérdést, a mely gyomorkérdés. Legyen tehát jogegyenlőség a törvény előtt minden téren, ne csak a papíron, hanem az életben is; méltóztassanak a szabadelvűséget megvalósítani gyakorlatilag, ne pedig esak a választási plakátokon és az újságokban. Bessenyei Ferencz: Tessék Kempis Tamásról beszélni! (Elnök csenget.) Vajay István: Akkor el fognak tűnni mindazon szomorú jelenségek, a melyek a különböző muukáslázadäsok czímén és alakjában szoktak megjelenni a köztéren. Most pedig miután befejeztem mondandómat, van szerencsém megjegyezni Bessenyei képviselő urnak, hogy nemcsak az én privilégiumom Kempis Tamással foglalkozni, hanem másé is; tudtommal ő is szokott foglalkozni vele, de kívánatos volna, hogy meg is valósítsa az életben az ott lefektetett türelmi elveket, és nemcsak elméletileg hirdesse Kempis Tamás Krisztus-követését. T, ház! A mezei munkások és hatóságok között felmerült kontroverziák orvoslására hivom fel a belügyminiszter úr figyelmét. A mezei munkások helyzetének súlyos volta összefügg a mezőgazdasági válsággal a mezőgazdasági válság lényegét pedig a gabonaárak alacsony és alacsonyodó volta képezi. Erre pedig kétségtelenül káros hatással van a romániai gabona behozatala. Az orvoslás tehát az volna, hogy a román gabona behozatalára vonatkozólag a vámkedvezmények és vámhitelek ellenőrzése tekintetében az eddiginél még nagyobb szigort alkalmazzon a kereskedelmi miniszter ár. A magyar gabona áralakulását egyéb különböző okokon kivűl még igen erősen befolyásolja a tőzsdei oligarchia adómentessége és végtelen szabadossága. Ezen baj orvoslására hivom fel a t. pénzügyminiszter úr figyelmét. Ezek előadása után van szerencsém interpellácziómat a következőkben előterjeszteni: (Olvassa.) »Interpelláczió a íöldmívelésügyi, belügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi és pénzügyminiszter urakhoz. 1. Tekintettel arra, hogy a mezei munkások helyzetét nem kevéssé súlyosbítja azon körülmény, hogy egyazon időben egy helyen a munkáskinálat felesleget, más helyen a munkáskereslet hiányt tüntet fel, van szerencsém a t. földmíve!ésüg\ i miniszter urat kérdezni: szándékozik-e a munkást kereső és munkást kínáló vidékek összeköttetésbe hozatala iránt hatáskörében intézkedni? 2. Tekintettel arra, hogy a mezei munkások és munkaadók között felmerülő nézeteltérések és érdekösszeütközések folyamán a munkaadók hatalmaskodásai miatt a munkások nyári keresményük kiszolgáltatásában a hatósági személyek elfogultsága és részrehajlása miatt megrövidíttetnek, sőt nem ritkán attól meg is fosztatnak, kérdem a t. belügyminiszter urat: hajlandó-e utasítani a törvényhatóságokat, hogy a tisztviselők a mezei munkások ós munkaadók között felmerülő vitás esetekben a kérdések elintézésénél részrehajlatlanúl, elfogulatlanul és teljesen a törvény szellemének megfelelő igazságossággal intézkedjenek? 3. Tekintettel azon körülményre, hogy a mezőgazdasági válságnak az alacsony gabonaárakban nyilvánuló szomorú jelensége nemcsak a mezőgazdát és mezei munkást sújtja érzékenyen, de az alacsuny árképződésc határozottan előmozdítja a készárúk felhalmozódását fokozó