Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

824 480. országos ülés 1895. május 22-éu, szerdán. tisztán és kizárólag csak az elébe terjesztett kérdés felelet volt illetékes határozni. Ha a képviselő úr ezt fontolóra vette volna, akkor a mentelmi bizottságot nem vádolta volna mulasztással ott, a hol a bizottságnak módjában nem volt a nyitrai választási elnök visszaélésének érdemével foglalkozni. A mentelmi bizottság ezt nem tthotte, hanem jelentésében utalt arra, hogy mi képezi a nyitrai választásnál előfordult visszaélések legális megtorlásának módját s erre vonatkozólag a harmadik oldalon a jelentés azt mondja: »Ha és a mennyiben ezen intézkedések törvénytelenek, a polgárok alkotmányos jogaira nézve sérelmesek, azok ellen a büntető vagy fegyelmi törvények rendelkezéseiben keresendő a megtorlás módozata. Büntető törvénykönyvünk különös oltalma alá veszi a választási szabadságot s erős megtorlásban részesíti a polgárok választási joga ellen köztisztviselők által elkövetett bűntényeket és vétségeket. Ezen kivííl a választási elnök s a szavazatszedő küldöttség tagjai mint köztisztviselők által elkövetett hivatali hatah mmal való visszaélés minden neme, a személyes szabadság megsértése, a fegyveres erőnek jogos indok nélküli alkalmazása, a hivatali kötelességnek mások sérelmére való szándékos megsértése, ágy nemkülönben a jogtalan kényszerítés, í-úlyos szabadságvesztés! büntetésekben részesülnek. Ehhez járulnak azon fegyelmi büntetések, melyekkel a választási elnök jogtalan eljárása megtorolható. Ilynemű visszaélések, ha képviselők ellen követtetnének is el, ha a mentelmi jogba ütköző cselekvényrryel nem párosulnak, nem a képviselőház fóruma elé tartoznak, hanem a büntető vagy fegyelmi hatóság kompeteneziájához.« Végül azzal fejezi be a bizottság jelentését; hogy: »a polgárok éberségétől, a büntető igazságszolgáltatás kezelésével megbízott közegek törvénytiszteletétől függ az, hogy a közhivatalnok (választási elnök) által esetleg elkövetett visszaélések üldözés és megtorlás nélkül ne maradjanak. Ámde a mentelmi jog szempont jából képviselőt ért jogtalan támadás csak akkor képezheti a ház intézkedéseinek tárgyát, ha a támadás a képviselő hivatásával áll kapcso latban, sérti a ház tagjainak közjogunkban biztosított függetlenségét vagy azok személyes szabad ságát.« Joggal mondhattam tehát, hogy mindaz, a mit a t. képviselő úr a választási szabadság érdekében elmondott, benfoglaltatäk a bizottsági jelentésben, csak egy különbséggel. Mi abból a szempontból indultunk ki, hogy a mennyiben a választási elnök visszaélt hatalmával s büncselekvényt vagy fegyelmi vétséget követett el, annak megtorlása a törvény rendes útjára tartozik, de a képviselőház csak akkor léphet fel kezdeményezőleg, ha a törvénytelen cselekmény a mentelmi jogba ütközik. Egyben térünk tehát el, hogy a képviselő úr a választási elnök ténykedésében megtámadva látja a képviselők mentelmi jogát is, a mentelmi bizottság pedig nem. Erre nézve álláspontunkat röviden indokolni bátorkodom. Maga a képviselő űr is azt mondta, hogy első sorban védenünk kell a képviselők teljes közjogi, alkotmányjogi függetlenségét, hogy állásukból folyó kötelességüket mindenben teljesíthessék. A bizottság abból a meggyőződésből indult ki, hogy a képviselő akkor jár el hiva tása gyakorlásában, ha a törvény vagy a képviselőház által rája bízott teendőt végez. A nyitrai választásnál működött képviselőtársaink nem jártak el képviselői hivatásuk gyakorlásában, mert a választás ellenőrzése sem a törvénytől, sem a képviselőház külön megbízásából, mint külön képviselői funkczió nem jelentkezik. Mint polgárok jártak el ott, általános törvények oltalma alatt, de külön hivatali funkcziót nem teljesítettek ott s így a büntető-törvénykönyv 163. §-ának külön oltalma reájuk nem vonatkozott. (Ellenmondás balfelöl.) Ha csak mértéken felűi nem akarjuk kiterjeszteni a mentelmi jogot, meg kell különböztetni, hogy hivatása gyakorlásában jár el a képviselő vagy azon kivül. (Felkiáltások bal felől: Hát mikor hazautazik az országyülés után?) Ha a támadás ezélja megakadályozni a képviselőt hivatása gyakorlásában, a házban való megjelenésben vagy veszedelmes fenyegetéssel meggátolni a törvényhozói kötelessége teljesítésében: akkor nemcsak súlyos bűncselekmény, hanem mentelmi jog megsértése is forog fenn. De a Nyitrán járt képviselők semmiféle oly funkcziót nem végeztek, mely a képviselői hivatás betöltése lett volna s így az eljárásukat akadályozó elnöki rendfentartási intézkedések, ha törvénytelenek voltak is, a mentelmi jogba ütközőknek nem tekinthetők. A másik kérdés az volt, vájjon a nyitrai választásnál követtek-e el olyasmit, a mi a mentelmi jog általános elvét sértette, tehát megsértette e a képviselő urak személyes szabadságát? A házon kivűl elkövetett cselekményekre vonatkozólag a mentelmi jog tizenhét év óta ágy van preczizirozva, hogy bűnvádi eljárás alá képviselő nem vonható, sem személyes szabadságtól meg nem fosztható a képviselőház előleges beleegyezése nélkül. (Félkiáltások balfélol: Fenyegdni szabad?) A letartóztatással való fenyegetés lehet törvénytelen cselekmény, de még nem megkezdése a képviselő személyes szabadsága megsértésének. (Ellenmondások balfélol.) A tényállás tehát a következő. A képviselő urak előadásából kifolyólag a választási elnök