Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

180. országos ülés lí részéről merültek fel sérelmek, melyeknek meg­torlása a törvény rendes útjára tartozik, merül­tek tel fenyegetések, a melyek ha valósultak volna, megalkották volna a mentelmi jog meg­sértésének tényállását, de mint puszta fenyege­tések a ház mentelmi joga körébe ütköző cselek­ményeket nem képeznek. E tényállásból kifolyó­lag a mentelmi bizottság egyebet nem tehetett, mint azt véleményezni, hogy a mentelmi jog­szempontjából a háznak a fenforgó esetben tenni valója nincs. A mi végűi Horánszky Nándor t. képviselő úr indítványát illeti, ő abból a szempontból iudúí ki ki, hogy a ház mai határozata esetleg befolyásolhatná a megindított büntető és fegyelmi eljárás eredményét. Ez volt, gondolom, szavainak értelme. A bizottság jelentése egyetlenegy sort sem foglalt magában, a mely ezen szuppoziczió­nak alapul szolgálhatna, ellenkezőleg a bizott­ság maga mondja, hogy a választási elnök által esetleg elkövetettmivatali hatalommal való vissza­élések megtorlási módját a bűnvádi eljárás és a fegyelmi eljárás képezi. Azt hiszem tehát, hogy e jelentéssel szem­ben t. képviselőtársamnak aggálya tárgytalan, mert sem a mentelmi bizottságnak, sem nekem távolról sem állott szándékomban megakadá­lyozni vagy befolyásolni akarni a megindított bűnvádi és fegj elmi eljárást. A bizottság egyet­len egy sora sem foglal magában olyas valamit, a mi erre csak a legtávolabbról következtetni engedne, sőt a bizottság maga jelöli ki a vá­lasztási elnök által esetleg elkövetett vissza­élések, megtorlásának törvényes módozatául, a bűnvádi és fegyelmi eljárást. Miután pedig a mentelmi bizottság szempontjából irányadók csak azok a tények lehetnek, a miket-1. képviselő­társaim maguk is bejelentettek, ha a bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálat során újabb tények merülnének fel, azokra akár a képviselőház el­nökének bejelentése, akár a ház bármely tagjának bejelentése folytán újból reflektálni a mentelmi bizottságnak alkalma lesz. De a tényállás jelen stádiumában, azt hi­szem, a mentelmi jog szempontjából teljesen ele­get tett a bizottság, midőn elhatározásának alap­jául azon sérelmeket vette fel, a melyeket kép­viselőtársaim bejelentettek, és mondhatom a leg­messzebb menő magyarázat mellett sem volt a mentelmi bizottság azon helyzetbea, hogy az előterjesztett sérelmekben a mentelmi jognak megsértését lássa. Ennélfogva ajánlom elfoga­dásra a bizottság jelentését. (Helyeslés jdbbfelöl.) Illyés Bálint jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. ház! Ha az én . május 22-éji, szerdán. 355 álláspontom a kérdésnek mai stádiumában nem volna az, a mely Horánszky Nándor barátom indítványában foglaltatik, akkor felvenném a keztyűt azokkal a theoriákkal, a melyeket Clio­rin Ferencz t. képviselőtársam és a mentelmi bizottság elnöke a mentelmi jog kiterjesztésére nézve most felhozott. Azonban azt hiszem, minthogy én a kérdést érdemlegesen ma tár­gyaltatni és eldönteni nem kívánom, inkonze­quencziába esném, ha ezt tenném. Ezen iukonzequenczia veszélye mellett is azonban egy megjegyzés megtételét nem tagad­hatom meg magamtól. T. i. a mentelmi bizott­ság jelentésében foglalt és t. képviselőtársam által felhozott azon theoriát semmikép helyt­állónak nem tekintem, sőt igen veszedelmesnek tartom, mely szerint sohasem tekinthető a men­telmi jog megsértésének egy olyan ténykedés­sel való fenyegetés, a mely, ha elkövettetik, az ő nézete szerint is a mentelmi jog megsértését tartalmazza. (Igaz! Úgg van! a haloldalon.) Én azt hiszem, hogy a kísérlet és a bevégzett tény közt ilynemű megkülönböztetés, és a kettő karakterének a mentelmi jogra vonatkozó ily­nemű disztingválása nemcsak a mentelmi jog­nak természetével ellenkezik, hanem egyúttal, — a mennyire az éu csekély tudományom ter­jed, — a jogtudomány fóruma előtt sem állhat meg. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen tiltakozás mellett a dolog érdemébe tovább nem bocsát­kozom, hanem egyszerűen arra kérem a t. há­zat, méltóztassanak ahhoz az indítványhoz hozzá­járulni, melyet Horánszky Nándor t. képviselő­társam beadott, a mely gondolom megfelel — hogy úgy mondjam — az illem azon szigorá­nak, melyet ezen ügy tárgyalásánál a háznak követnie kell, a melyet más, az ügy érdemére nézve a döntéssel megbízott hatóságokkal szem­ben szem előtt kell tartani. Mert, t. ház, hiába teszi meg előttem szóló t. képviselőtársam azt a megkülönböztetést, hogy hiszen a ház ma csak a felett határoz, foglaltatik-e a mentelmi jog sérelme a választási elnök ténykedéseiben, és ez által nem érinti azt a kérdést, hogy fog­laltatnak-e abban törvénysértések, melyek a büntetőjogi vagy a fegyelmi felelősség alá tar­toznak. Az egyszer tény, hogy ha a képviselő­ház a választási elnök ténykedéseit illetőleg akár csak a mentelmi jog szempontjából is ha­tározatával felmentő ítéletet hoz, ennek erkölcsi hatása van, (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) ez egy bizonyos erkölcsi súlylyal nehezedik mindazokra a hatóságokra, melyek ebben az ügyben eljárnak. Igen nehéz azután a bünte­tendő cselekményt konstatálni olyan tényekben, melyekről a képviselőház már előre kimondotta, hogy még csak a mentelmi jog sérelmét sem látja azokban fenforogni.

Next

/
Thumbnails
Contents