Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

480. országos ükis 1895. május 22-én, szerdán. 32 3 hogy mondjam, frivol megsértése a képviselői , állásnak és a képviselőház tekintélyének az, a mi Nyitrán történt, a mikor képviselők jelentek meg ott, hol a választás volt folyamatban, a mely választásnál az elnök nem mehet tovább, mind a menyi jogot neki a törvény ad ? Nincs a képviselő-választási elnöknek az a jog adva, hogy a polgárok szabadságát elkobozza, (Új% van! a szélső baloldalon.) neki csak arra van joga, hogy a választók és polgárok szabadságát meg­védelmezze ; (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) de nincs jog adva arra az aljas cselekedetre, hogy a választói jog szabad gyakorlata nevé­ben a szabadságot felfüggeszsze, a szabad köz­lekedést egy városban megakadályozza és ezt a frivol eljárást, ezt a szemérmetlen erőszakos­kodást egyes képviselőkre is alkalmazza. (Helyes­lés. Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen ha a képviselő uraknak egy képviselőtársukkal szemben elkövetett ily tényért, bármely párthoz tartozzék is az a képviselő, a vérük nem ugrik az arczukba, ha nem látják, hogy mi ennek a következése, hogy ma egyik párt segítségéve] a másik párton levő képviselő tekintélyét megtörni, megmorzsolni lehet és holnap az ellenkező párt támogatásával egy másik oldalon levő képviselő tekintélyét és állását kompro­mittálni és rontani meg, mi ennek a következése? Nemcsak egyes képviselők, hanem maga a tör­vényhozás tagjai a mi törvényes gyakorlatunk értelmében mentelmi jogot élveznek a királynak minden tényével szemben, a hatalommal, a bíró­ságok és hatóságok minden támadó fellépésével szemben, a mi az ő szabadságukat még a leg­távolabbról is érintheti, akkor, uraim, egy válasz tási elnökkel szemben kell, hogy az a képviselő védelemben részesííljön. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ne képzeljék azt Magyar­országon, hogy azon férfiak, kik rövid időre köz bizalomból vagy bármely megbízás folytán vala­mely jogot gyakorolnak, nem állanak azon fele­lősség súlya alatt, a mely felelősség súlya alatt kell, hogy álljon mindenki, a ki alkotmányos államban jogot gyakorol, hogy a polgárok szabad­sága egyenlő. (Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Én nem akarok a jogi okoskodás útvesztő­jébe belemenni; de azt tudom, hogy a jogi tudomány nemes feladatát igazán csak akkor szolgálja, hogyha a jogot, az egyéni szabadságot minden fentartás nélkül, a maga egyszerűségében, a maga egyenességében védelmezi. A képvise­lőnek mentelmi joga nemcsak odáig terjed, hogy a képviselők üldözhetők ne legyenek, hanem még zaklathatok se legyenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mentelmi bizottság jelentése szerint, úgy látszik, a mentelmi jog nincsen érintve, hogyha valamely durva és erőszakos ténynyel fenye­getve van a képviselő, hanem csak akkor, ha az a tény elkövettetett. Egy jónevelésíí ember­nek elegendő, ha a fricskát Ígérik, hogy ez sértő legyen; nem kell, hogy azt végre is hajtsák; jóérzésű embernek nem szükséges, hogy a boto­zás be is következzék, elég, ha azt kilátásba helyezik, hogy az sértő legyen. Egy képviselőre nézve elég szégyenítő, hogyha a jogtalan le­tartóztatást kilátásba helyezik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezzel az alávaló ténynyel szemben kötelessége a képviselőháznak minden egyes tagját megvédenie. Nem fogadom el a mentelmi bizottság véleményét. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Chorin Ferencz: T. képviselőház! Ha az előttem szólott t. képviselőtársam elolvasta volna a mentelmi bizottság jelentését, beszédjé­nek egy részét nem mondta volna el, azon ré­szét tudniillik, a mely a képviselői független­ség ellen intézett támadások jogtalansága és a választási elnöknek törvény előtti felelősségére vonatkozik. Mindez el vau mondva, habár—-meg­engedem — más szavakkal és más formában, mint a képviselő úr mondta, a bizottság jelentésében. És miután a bizottság jelentése csak tegnap osztatott ki és így némi joggal feltételezhetem, hogy a ház minden tagja nem ismeri annak tar­talmát, kénytelen vagyok a jelentés egy részét felolvasni, mert az előadó úr a jelentésben fog­laltakra beszédében nem reflektált. Hát mit mond a bizottság jelentése? Két tényt konstatál. Konstatálja, azt, hogy a kép­viselők által előterjesztett sérelmek büntetőjogi és fegyelmi megtorlás alá esnek, konstatálja másodszor, hogy a bizottság jogköréből kifolyó hatáskörét az képezi, hogy megítélje, vájjon a sérelmek, melyek felhozattak, érintik-e egyszers­mind a képviselői mentelmi jogot. Mert a men­telmi bizottságnak nem az volt feladata és híva­tása, hogy a nyitrai választásnál előfordult és a választási elnök által elkövetett törvénytelen­ségekkel foglalkozzék, mert erre neki a ház által mandátum nem is adatott, hanem a bizott­ságnak csak az volt a feladata, hogy megvizs­gálja, vájjon a felszólalt képviselők előterjesz­téséből kifolyólag meg lehet-e állapítani a men­telmi jog megsértését: igen, vagy nem? Es ha a mentelmi bizottság indítványt tett volna a választási elnök eljárásának megtorlására, akkor ez által túllépte volna hatáskörét és belenyúlt volna a ház jogkörébe. Hiszen a mentelmi bi­zottság jelenté&e kapcsán joga van minden kép­viselőnek a kérdéshez hozzászólni, indítványo­kat tenni a kormány által a választási elnök magatartására vonatkozólag követendő eljárással szemben, de a mentelmi bizottság, mint olyan, 41*

Next

/
Thumbnails
Contents