Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

322 480. országos ülés 189ä. május 22-én, szerdán. és mint ilyenek részint azért jelentek meg a választás színterén, hogy az egyik jelölt bizalmi férfiaiként működjenek, részint, hogy a választás tisztaságát ellenőrizzék, de a kiket részint szabad járás-kelésükben akadályozták, részint hazajövételüktől, habár csak ideiglenesen is visszatartóztattak, részint veszélyesen fenyegettek: mindeneseire nemcsak az 1874: XXXIII. t.-ezikk 6. §-a parancsolta hivatásszerű kötelességüket szegték meg, és nemcsak a bűntető törvénykönyv 163,, 167. és 178. §-ai rendelkezésének súlyát érdemelték ki, hanem panaszos képviselőtársaink mentelmi jogát is megsértették. Ezeknél fogva azon kéréssel fordulok a t. házhoz, hogy a mentelmi bizottság többsége jelentésének mellőzésével az én véleményemet elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző: Horánszky Nándor ! Horánszky Nándor: T. ház! Én igen röviden egy nagyon méltányos és igazságos indítványt terjesztek a t. ház elé azzal a kéréssel, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Halljuk ! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a nyitrai választás ügyében fegyelmi eljárás van folyamatban, illetve az el van rendelve, még pedig az ügy fontosságát tekintve akkép, hogy a fegyelmi eljárás megejtésénél egy más hatóság fegyelmi választmánya bízatott meg. Tartok tőle t. ház, hogy a háznak ezen határozata a fegyelmi eljárásra vagy a fegyelmi eljárás folytán hozá határozatra befolyást gyakorol, vagy legalább gyakorolhat. ("Úgy van! Úgy van! balfélöl.) Egyfelől tekintettel erre, másfelöl arra való tekintette], hogy a fegyelmi eljárás és vizsgálat folyamán esetleg oly jelenségek merülhetnek fel, melyek ezt az ügyet is talán más világításba helyezik, mint a minőbe helyezve van, azt az indítványt teszem, hogy ezen alkalommal e tárgy elintézését a napirendről vegyük le. (Helyeslés balfélöl-) Azt gondolom, t. ház, hogy ez egészen objektív, megtámadhatatlan és igazságos álláspont, és kérem a t. házat, hogy ezen indítványomat, a melyet írásban is benyújtok, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr kíván szólani. Ugron Gábor; T. ház! Ha a mentelmi bizottság többségének jelentését elolvassuk, arról kell meggyőződnünk, hogy a jogtudomány és a törvények ismerete igen hatalmas eszköz tehetséges férfiak részére. A jogtudomány arra van hivatva, hogy védelmezze a jogot a hatalommal szemben és a szabadságot az erőszakkal szemben, letér a maga helyes útjáról, ha nem saját feladatát teljesíti, hanem azt látszik feladatául tekinteni, hogy miként lehessen tényeket úgy magyarázni, hogy a jogsérelem orvoslására sor ne kerüljön. A mentelmi jog azt jelenti, hogy azok, a kik a törvényhozás tagjai, különös védelemben részesülnek, hogy a politikai hatalom, sőt még a bírói hatalom is őket törvényhozási működésükben ne befolyásolhassa, nemcsak hogy ne akadályozza, de meg se félemlítse, ne terrorizálja és meg ne vesztegesse. Régen, mikor még az volt a hatalom praxisa, hogy a rá nézve alkalmatlan képviselőtől úgy menekült meg, hogy azt személyében megragadta és eltávolította, midőn ezen erőszakos állapotok uralkodtak, akkor a mentelmi jog keletkezése a törvényhozás védelmezése és szabadsága érdekében rendkívül szükséges volt. Mióta a hatalom finomabb eszközökkel dolgozik, mióta nem a képviselőt dugja be, hanem a képviselő száját, (Derültség balfelöl.) mióta a hatalom nem maga követi el az erőszakoskodást, hanem engedi, hogy az ő orgánumai lépten-nyomon kövessék el és menjenek el addig, a meddig a határszél van, vagy a határszélen tál is, a meddig nem botrányos feltűnést kelt az a támadás, mely a képviselőház tagjai és azok szabadsága ellen irányúi: azóta a mentelmi jog védelmezése is kezd nem a pártatlan igazságszolgáltatásnak, nem a képviselőház és a képviselői állás tekintélyének palládiuma lenni. Engedje meg a t. ház, azok, a kik a mentelmi jogot a törvényhozás tagjaira nézve megállapították, azt akarták, hogy egy képviselő nemcsak megfélemlíthető, de még csak zaklatható se legyen; azt akarták, hogy a képviselő különleges védelemben részesüljön oly támadással vagy üldözéssel szemben, a mely támadások, üldözések vagy ténykedésekkel szemben a törvény értelmében a bírónak is, a hatóságnak is joga van, A mentelmi bizottság igen t. előadója abban keresi a Nyitrán történt események egyik védelmét, hogy ott a választási elnök intézkedése az 1848-iki törvények által neki megadott jogon alapszik. Hát a bíró azon intézkedése, hogy egy embert, a ki vétséget vagy bűntényt követ el, letartóztat és megbüntet, nem a törvény által adott jogon alapúir Vagy a közigazgatási hatóság azon jogát, hogy a ki kihágást követ e\ azt megbünteti, nem a törvény adja? És mégis daczára annak, hogy a törvény adta ezt a jogot, a mentelmi jog a törvény értelmében útját szeli az ő tevékenységének, hogy mindaddig, mig a képviselőház az iránt nem nyilatkozott, a mentelmi jog fel nem függeszthető, ós a törvény által adott jogot sem hatóság, sem bíróság nem gyakorolhatja. Lehet-e más mint legdurvább, és azt kell,