Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-480
480. országos ülés 1895. május 22-én, szerdán. 321 Kováts József: T. ház! A tárgy, amelyről szó van, a t. képviselőház előtt sokkal ismeretesebb, annak nagy fontossága és kiható nagy hordereje sokkal inkább tudva van, semhogy azt most újból és részletesen előadjam. Panaszos képviselőtársaink, kik azon hírhedt nyitrai választásnál részint mint egyik jelölt bizalmi férfiai, részint a választás tisztaságának ellenőrzése czéljából jelen voltak, panaszaikat annak idején a t. ház előtt előadták. Benfoglaltatnak azok a bizottság jelentésében, előadta a t. előadó úr is, de fel vannak hozva az én különvéleményemben is, úgy, hogy e te kintetben az én különvéleményem és a bizottság jelentése közt különbség nincs. A tekintet ben is egyező az én különvéleményem a bizottság többségének jelentésével, hogy a folyó évi márczius hó 20 áa Nyitrán megejtett képvi selőválasztás alkalmával a választási elnök s a küldöttség elnöke oly szabálytalanságokat, törvénytelenséget és erőszakos visszaéléseket kö vettek el panaszos képviselőtársaink és az ellenzéki választópolgárokkal szemben, hogy azok ágy fegyelmi, mint büntető úton megtorlásának szükségességét véleményezzük. Igaz, t. ház, hogy a mentelmi bizottság többségének jelentésében ezen véleményezésnek nem adatik oly határozott alakban kifejezés, mint az én különvéleményemben; de jeleztetik, mindannyian elismertük annak szükségességét, meri; azt a bi zottság minden egyes tagja átérezte. Annyira elharapóztak ugyanis a képviselőválasztások alkalmávali visszaélések, különösen a választási elnökök által elkövetni szokott visszaélések, hogy ha a t. ház szigorú megtorlás és egyéb becsületes intézkedések által, a milyennek tar tom pl. az ilyen gonoszságnak hivatalból leendő üldöztetését, elejét nem veszi: a nép nyomban a helyszínén lesz kénytelen kényszerhelyzetében magának elégtételt, venni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ép úgy, a mint azt az utóbbi időben a bánffy-kunyadi képviselőválasztás al halmával tette. (Igás! Úgy van! a szélső bal oldalon.) A tulajdonképeni lényeges különbség tehát p mentelmi bizottság többségének jelentése és az én különvéleményem közt. abban áll, hogy mig a mentelmi bizottság jelentése panaszos képviselőtársaink mentelmi jogait megsértve nem találja: én megsértve találom. (Helyeslés a szélső baloldalon) Nem lehetek ugyanis abban a véleményben, hogy a képviselő mentelmi jogát csak azon esetben igényelheti, ha külön országgyűlési kiküldetésben jár el, s a közben követtetik el rajta valamiféle sérelem. Ezen felfogásnak ellentmondanak régi törvényeink, melyek érielmében a képviselőt még az általa elkövetett bűntény KÉrvn. NAPLÓ. 1892—97. XXV. KÖTET. esetében sem lehetett bántalmazni, sem letartóztatni, kivéve, ha tetten kapatott. Mennyivel inkább tiszteletben tartandó tehát a képviselő mentelmi joga oly esetben, midőn a képviselő nem bűntényt követ el, hanem ellenkezőleg, jogokat gyakorol, jogokat védelmez; midőn az országnak egyik legvitálisabb ügyében, képviselőválasztási ügyben, részint mint az egyik jelölt bizalmi férfia, részint mint a választás tisztaságának ellenőrzője vesz részt. Törvényeinknek azon intézkedéseibői tehát, mely szerint a képviselőnek mentelmi joga még az általa elkövetett bűntény esetében is fentartandó, nem azon következtetés vonandó le, hogy a képviselő mentelmi joga csak az esetben áll fenn, ha a képviselő országgyűlési külön kiküldetésben jár el, hanem fennáll minden esetben és mindenkivel szemben mindaddig, mig azon országgyűlési cziklus, melyre a képviselő megválasztatását nyerte, le nem jár. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ebben rejlik, t. ház, a népfelség egyik nyilvánulása. Kétségtelenné teszi ezen felfogás helyességét a büntető-törvénykönyv 163. §-ánik 3. bekezdése, mely szerint régibb törvényeink hivatkozott intézkedéseit megerősítve, az országgyűlés vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság valamely tagja ellen elkövetett sérelmet ép oly szigorral rendeli büntetni, mint a hatóság ellen elkövetett sérelmet, még pedig a nélkül, hogy ezen sérelem megtörténtét oly feltételekhez szabná, mely akár az országgyűlés, akár a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjaira nézve az országgyűléstől, vagy a delegácziótól, vagy annak egyik bizottságától még különös megbízási funkeziót is feltételezne. Ugyanezen felfogás helyessége mellett bizonyít a képviselőháznak azon jól felfogott gyakorlata, mely szerint fentartotta magának azon kizárólagos jogot, hogy a képviselőt még az általa elkövetett bűntény esetében sem engedi bíróság elé álíttatni, mig erre az engedélyt meg nem adta a t. képviselőház, tehát ezen jogot, mint kizárólagos jogot tartotta fenn magának. Kérdem ennek folytán, t. ház, ha a mentelmi bizottság jelentése fogadtatnék el, hogyan férne össze a t. hkz ezen kizárólagos gyakorlatával azon tény, hogy Tarnóczy Gusztáv választási elnök és Sulyovszky Dezső küldöttségi elnök önhatalmúlag gyakorolták képviselőtársainkkal szemben a ezenzurát ? Midőn tehát a folyó évi márczius hó 20-ikán Nyitráu megejtett képviselő-választás alkalmával Tarnóczy Gusztáv választási elnök és Sulyovszky Dezső küldöttségi elnök tudva azt, hogy panaszos képviselőtársaink az országgyűlésnek tagjai, 41