Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-480

320 480. országos ülés 1895. május 22-én, szerdán. Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomesányi László képviselők mentelmi jogának meg­sértése tárgyában. Krajcsik Ferencz előadó: T. ház! A képviselőház folyó évi márczius hó 26-án tar­tott ülésében Pázniándy Dénes, Kund Jenő, Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomesányi László képviselő urak, a nyitrai választást ille­tőleg ottani működésükre reflektálva, felszólalá­saikban bejelentették a háznak, hogy a válasz­tás színhelyén, a választási elnöknek törvény­telen eljárása által mentelmi joguk meg lett sértve; és a házszabályok 138-ik §-a értelmé­ben kérték, hogy ennek megtorlása szempont­jából ezen bejelentés a mentelmi bizottsághoz tétessék át véleményadás végett. Azt hiszem, t. ház, fölösleges volna nekem itt a, tényállást, melyből kifolyólag a mentelmi jog megsértésére vonatkozó cselekményeket a t. képviselő urak felhoztak, ismételni, mert hi­szen a ház majdnem az egész ülésen át foglal­kozott ezzel a tényállással, és mindenki élénk emlékezetében vannak azok az apró részletek, melyeket a képviselő urak felhoztak; azért csak lényegükben sorolom fel azokat a cselekmé­nyeket, melyeket az illető képviselő urak al­kalmasaknak találtak arra, hogy azok a men­telmi jog megsértését magukban foglalják. Ne­vezetesen Páz !)i ándy Dénes és Okolicsányi László képviselő urak első sorban azt hozzák fel, hogy a nyitrai választás alkalmával, a hová ők az ellenzéki pártok megbízásából, a válasz­tási eljárás ellenőrzése végett mentek el, a vá­lasztási elnök törvényellenes és durva eljárása által nemcsak reputácziójnkban lettek meg­támadva, hanem a mentelmi jog is meg lett sértve az által, hogy a közlekedés a városban a választás színterén belül egyáltalában nem lett nekik megengedve, főt egy alkalomm&l Pázmándy Dénes és Okolicsányi László képvi­selő urakat letartóztatással fenyegették. Előter­jesztik továbbá a többi képviselő urak egye­temleg valamennyien, hogy az elnök oly erő­szakos intézkedéseket tett, melyek semmiféle törvényben nem találják meg indokolásukat, a mennyiben őket személyes szabadságukban kor­látozta, sőt megsértette, a közlekedést nem en­gedte meg, a lakásukba való elmehetést meg­akadályozta, sőt még távirat feladását sem engedte meg nekik. Különösen pedig Tomesányi László képviselő úr előadja, hogy mikor tör­vényhozói teendői teljesítése végett a választás színhelyéről Budapest fővárosba akart távozni, akkor ebben a távozásban meg lett akadá­lyozva, és csakis az elnök specziális engedélye mellett volt abban a helyzetben, hogy elég ko­rán érkezzék a vaspálya indóházába, és a hely­Színéről Budapestre elmehessen. A mentelmi bizottság ezen hármas panasz alapján tárgyalta a mentelmi kérdést, legelső sorban azon panaszra vonatkozólag, melyet Oko­licsányi László és Pázmándy Dénes képviselő urak hoztak fel, hogy az elnök nemcsak meg­akadályozta őket a szabad járás-kelésben, ha­nem letartóztatással is fenyegette, és abban a véleményben van, hogy maga a letartóztatással való fenyegetés, mivel azt semmiféle oly tény nem követte, mely a képviselő uraknak szemé­lyes szabadságát érintette volna, semmiféle, a mentelmi jogba ütköző cselekményt nem foglal magában. A mi pedig a szabad közlekedésnek megakasztását és korlátozását illeti, minthogy az 1848-ik évi V. törvényezikk és az 1874-ik XXXIII. törvényezikk által az elnök nemcsak feljogosítva, sőt kötelezve van arra, hogy a vá­lasztási rend érdekében minden szükséges intéz­kedést megtegyen, a bizottság abban a véle­ményben van, hogy az elnök, a mennyiben ily intézkedéseket tett, ezeket a törvény alapján tette meg. Ha ő többet tett, mint a mennyire szükség volt, ennek bírálatába ez alkalommal a bizottság nem bocsátkozhatik. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Miért?) Az ily előzetes intéz­kedések, melyek policziális természetűek, min­denkire egyaránt kötelezők; tehát nem abból az indokból lettek téve, —ha téve lettek is, — hogy az illető képviselő urakat akadályozzák, hanem azért, hogy mindenkire vonatkozólag a választási rend fentartása megóvassék; ezen cselekményekben sem talált tehát a mentelmi bizottság olyasmit, a mi a mentelmi jogba üt­köznék. A mi végre Tomesányi László képvi­selő úr azon specziális vádját illeti, hogy ő a választás színhelyéről törvényhozói teendőinek teljesítése végett eltávozni csak úgy birt, hogy az elnöknek engedélyére volt szükség, azt hi­szem, t. ház, hogy mivel tényleg nem akadá­lyoztatott Tomesányi képviselő úr, mivel ő el­mehetett onnan, ennélfogva — az én, és a bi­zottság nézete szerint, — az elnök ezen cse­lekvényében a mentelmi jog megsértése nem foglaltatik. Mindezek alapján, t. ház, abban a véle­ményben van o bizottság, hogy Pázmándy Dé­nes, Kund Jenő, Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomesányi László képviselő uraknak a nyitrai választásnál való eljárása alkalmával az elnök által történt intézkedések és eljárások nem foglalnak magukban olyan cselekményeket, a melyek a mentelmi jogot érintenék; ennél­fogva a bizottság felfogása szerint semmiféle oly intézkedés, mely a mentelmi jog megtorlá­sának szükségét vonná maga után, fenn nem forog. Kérem a t. házat, méltóztassék a men­telmi bizottság ezen véleményét elfogadni. Josipovich Géza jegyző: Kováts József!

Next

/
Thumbnails
Contents