Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-480
480. országos fllés 1895. május 22-én, szerdán. 319 a dolognak nem is diffikultálta, elfogadta azt, tekintettel arra, hogy ez tán a bevezetést képezi a kis lottó eltörléséhez. A mi e kérdést illeti, méltóztatik tudni, hogy a kis lottónak bizonyos mértékben való megszorítása kontempláltatok s az erre vonatkozó intézkedések folyamatban is vannak. Ez azonban alig történhetik másképen, mint úgy, hogy a húzások száma csökkentetik, s igy a játszásra való alkalom kevesbíttetik. Hogy ezzel mily eredményt fogunk elérni, az kétes. Valami nagy eredményre nem is számíthatunk; mert hiszen ritkább lesz a játszásra való alkalom, a közönség e ritkább alkalmakat nagyobb mértékben fogja felhasználni. Mindazonáltal kötelességem megtenni e kísérletet. De ne méltóztassék abban a téves hitben élni, hogy az osztálysorsjáték úgy, a mint a külföldön ma alkalmazásban van, morális szemponthól valami nagyon különbözik a kis lottótól. A mint méltóztatik tudni, Németországban, a hol az osztálysorsjátéknak ötféle módja van, az a körülmény, hogy az egyes sorsjegyek egész apró részletekre felosztatnak s igy adatnak el, lehetővé teszi a legszegényebb osztályban is, hogy hozzá jussanak a játék e módjához s igy ugyanazt a hatást gyakorolja a kis emberekre, mint a kis lottó, sőt azon körülménynél fogva, hogy jóval nagyobb nyereményeket helyez kilátásba, a játékszenvedélyt még inkább fokozza. Sőt megtörténik az is, hogy épen a nagy nyereményekre való kilátás azt vonja maga után, hogy egyes időszakokban az osztálysorsjáték sorsjegyei ázsióval, felpénzzel hozatnak forgalomba. Ily körülmények között, azt hiszem, hogy a kis lottó eltörléséről, mint egy legrövidebb idő alatt foganatba veendő intézkedésről, alig lenne indokolt beszélni. Ez csak akkor volna indokolt, ha képesek volnánk helyébe valami jobbat tenni, a mi a közönség rokonszenvét ép úgy birja, mint a kis lottó. Máskülönben annak eltörlése nem volna egyéb, mint a játékszenvedélyt kifelé irányítani, úgy, hogy azok az összegek, melyek ma a kis lottó révén a magyar állam pénztárába folynak, idegen állam pénztárába folynának, a nélkül, hogy a játékszenvedély bármennyire is korlátozva volna. De nem kívánok e dolgokkal tovább is foglalkozni, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy abból a körülményből, hogy a kiállítás költségvetése átdolgoztatott, szerintem nem lehet fegyvert kovácsolni e törvényjavaslat ellen, mert hisz épen az átdolgozás sokkal reálisabbá és biztosabbá tette a költségvetést. Az a körülmény, hogy az adminisztracziónális költségek oly tetemes mértékben emelkedtek, magyarázatát találja abban az indokolásban, a mely az előadó jelentéséhez fü'zve van, a melyből kikerülnek azok a körülmények, melyek szükségessé tették az egyes tételek emelését. Mindezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) A ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich G""Za jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyenként annak ssakassait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 897), becsületsértés, illetve rágalmazás vétsége miatt vádolt Vécsey Endre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó úr kivan szólani. Krajtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Abauj-Torna vármegyének alispánja, Puky Bertalan, a megye egyik szolgabirájához átiratot intézett, a melyben az illető szolgabírót utasítja arra nézve, hogy egy előtte Vécsey Endre képviselő által történt nyilatkozat folytán, mely az illető szolgabírót hivatalos állásában sértette, Vécsey Endre képviselő ellen a büntető eljárást indíttassa meg. A szolgabíró az erre vonatkozó meghagyásnak eleget tevén, a feljelentést megtette, a királyi ügyész azonban azzal az indítványnyal lépett az illetékes kassai törvényszék elé, hogy a praeczizirozott panaszban nyilvános becsületsértés és rágalmazás tényálladéka nem fordúlván elő, hanem inkább magánbecsületsértés lévén benne, a kassai törvényszék, mint ezen bűncselekmények elbírálására illetéktelen, az iratokat további eljárás végett a kassai királyi járásbírósághoz tegye át. Az iratok, s ezzel az ügy az illetékes kassai járásbírósághoz tétetvén át, ez, ezen az alapon kéri a háztól Vécsey Endre képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselőháznak állandó gyakorlata az volt, hogy minden oly esetben, valahányszor egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. kérték a háztól, ha az illető bíró a bűncselekményre vonatkozó elővizsgálatot nem foganatosította, a mentelmi jog felfüggesztését megtagadta. A bizottság a háznak ezen gyakorlata nyomán indítványozza, hogy a ház ragaszkodva eddigi gyakorlatához, Vécsey Endre képviselő mentelmi jogát ne függeszsze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki e tárgyhoz szólani? Felteszem ennélfogva a kérdést. Elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság jelentését és javaslatát? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 898), Pázmándy Dénes, Kund Jenő,
