Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-479

479. országos ülés 1895. május 21-én, kedden. 311 mindenki perhorreszkálja, hogy a kormány ve­gyen kézébe ily ügyeket, nem akarják megadni a módját, hogy az állam a maga olesó hitelé­vel szerezze be a tőkéket és adja kölcsön azok­nak, a kik vasútat akarnak építeni. Hisz kellő fedezet van; tudjuk jól, hogy vannak roppant értékek, melyek kellő fedezetet nyújtanak az államnak magának. Hanem hát hiába! ily módon nem akarják az állam iránt a bizalmat nyilvánítani; ha ezt nem akartuk tenni, akkor gondoskodnunk kellett volna oly intéz­ményről, oly intézetről, a mely, ha nyeremény mellett is, de nem nyerészkedéssel, zsarolással, uzsorával, építette volna ki vasútaikat. Ily intézményről kell gondoskodnunk és én ez alkalommal, habár esak inczidentaliter és nem összefüggőleg ezen vasút ügyével, melynek épí­tési viszonyait nem ismerem, és ennek folytán saját előadott felfogásom szempontjából nem is tagadhatom meg az érdekeltségnek a jogot, hogy vasútját saját módja szerint építse ki, én ezen inczidentaliter felmerült alkalomból arra kérem a t. miniszter urat, a ki a vasúti ügyeket ismeri, és az ő saját tapasztalásából merítheti legjobban érveit, hogy ime most már, miután saját kárunk­ból annyiszor okúltunk, gondoskodjék végre arról, hogy az az érdekeltség, a mely a maga költsé­geit egészen fedezni nem tudja, és ennek folytán idegen pénzre, idegen vállalkozókra, ezzel aztán a nyerészkedésre, a spekuláczióra van utalva, az ezentúl tisztább forrásból meríthesse az ő költségeit, mert vasútat építeni kell, e téren vissza nem maradhatunk. (Élénk helyeslés.) Ezt követelik a közgazdasági érdekek és nekünk ezen érdekeink kielégítését egészséges alapon lehetővé kell tennünk; akkor elesnek az eddigi kifogások, és nem fogunk többé oly törvény­javaslatot megszavazni, mely a költségek tekin­tetében meggyőződésünkkel esetleg ellenkezik. A törvényjavaslatot különben elfogadom. (He­lyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Dániel Ernő kereskedelemügyi mi­niszter : T. ház! Csak egész röviden kívánok egy pár szót szólani azokra, miket Bottlik Lajos t. képviselőtársam előterjesztett. 0 tudniillik abból a szempontból indult ki, hogy ez a vasút igen drágán épül, s ennélfogva nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert nem akarja, hogy a nemzet vagyona prédáltassék. Én az indokolásban magában látok egf kis ellenmondást, mert utóvégre, ha drágán épül a vasút, nem az állam pénzén épül drágán, hanem az illető érdekelt vidék pénzén épül drágán, és az állam hozzájárulása ehhez a vasúthoz egy­általában nem több, mint más viczinális vas­útaknái szokott lenni. A mi a vasút építésének drágaságát illeti, az indokolásban elő lett terjesztve, hogy mért drágább, mint más viczinális vasút. Egy része mint másodrendű fővasút épül ki és pedig abból a ezélból, hogy bizonyos átmeneti forgalmat te­gyen lehetővé, különösen, hogy a magyar állam­vasutak budapest-béesi vonalát összeköttetésbe hozza a dunántúli egyéb vasúti hálózattal, kü­lönösen pedig azon viczinális vasúti hálózat­csoporttal, a mely Boba, Jánosháza, Csáktornya és Ukk vidékén létesült, Erre nézve szükséges, hogy egy összekötő vasút létesíttessék s mint másodrangú fővonal építtessék ki, és ez okozza, hogy ezen vasút drágább, mint a többi. Egyébként az állam, a mint említeni bátor voltam, nem járul hozzá többel, mint más viczi­nális vasúthoz. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Mind­össze tizenhárom százalék az állam hozzájárulása mindkét czíinen, pedig a törvény megengedi húsz százalékig a hozzájárulást, s ha le is szál­lítjuk a kiépítési költséget oly összegre, a mint azt a képviselő úr említette, a mely öszszeggel különben az iljabb időben egyáltalában nem épült viczinális vasút, akkor is az építési költség húsz százalékát az állam hozzájárulása nem éri el. Nem lehet mondani, hogy az államvagyon prédáltatik, mert különben is az a hozzájárulás a törvényhozás által erre a czélra lett megálla­pítva; ez a hozzájárulási összeg és hitel a ke­reskedelmi miniszter rendelkezésére azért bo­csátUtik, hogy a viczinális vasutak létesítését előmozdítsa. Ezen szempontból kiindulva, azt gondolom, hogy egyáltalában nincs semmi indok a törvény­javaslat el nem fogadására. Még Boros Béni képviselő úr felszólalására röviden csak azt akarom megjegyezni, hogy igenis a kormány teljes tudatában van annak, hogy különösen a vasútépítési financzir^zás körül sok oly adat merül fel, a mely kívána­tossá teszi, hogy az eljárás véglegesen szahá­lyoztassék. Ezért a kormány ezen kérdéssel már is komolyan foglalkozik: a tanulmányok a minisztérium kebelében e tekintetben megtörtén­tek, és tétetnek, és remélem nemsokára abban a helyzetben leszek, hogy a háznak előterjesz­tést tehessek. Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a Fejér és Tolna vármegyei helyi érdekű vasútakról szóló törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául? Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, kik elfogadják, kérem álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. El van fo­gadva. Következik a részletes tárgyalás. JosípOTich Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat csímét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a közlekedésügyi bi-

Next

/
Thumbnails
Contents