Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-479

479. országos ülés 1895. május 21-én, kedden. 305 javaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! A kereskedelmi miniszter úr és Lukács Béla t. képviselőtársam a felvetett kérdésekre és felhozott aggodalmakra a felvilágosításokat és válaszokat megadván, alig marad részemre valami mondani való, s épen azért csak pár szóra kérem a t. ház türelmét, hogy pár olyan nyilatkozatra reflektáljak, melyekre a válasz még nem adatott meg. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Itt mindenekelőtt kötelességemnek tartom Papp Elek t. képviselő úr azon kérdésére válaszolni, hogy a kormány honnan kívánja a szükséges összeget előteremteni. Erre a kérdésre — azt hiszem — a válasz ber.foglaltatik a törvényjavaslat indokolásában, a hol meg van mondva, hogy a kormány a szükséges pénzösszegeket kölcsön útján kívánja beszerezni és pedig arany kölcsön útján; és minthogy itt nemzetközi munkálat költségeinek fedezéséről van szó, nagyon természetes, hogy legczélszerííbbnek látszik a költségeket nemzetközi kölcsönnel fedezni, és mivel aranykölcsönről van szó, ebből is következik, hogy a szükséglet csakis külföldi kölcsönnel fedezendő. Erre nézve pedig kijelenthetem, hogy azon helyzetben vagyok, miszerint bizonyos biztosítékaim vannak a tekintetben, hogy oly kedvező kölcsönt kaphatok, a minő még eddig a magyar állam által nem köttetett. Az utóbbira vonatkozólag bátor vagyok még csak annyit megjegyezni, hogy mindazok a híresztelések, a melyek legközelebb a lapokban olvashatók voltak, hogy az államkincstár saját czéljaira más, nagyobb mérvű kölcsönök szándékoltatnak köttetni, egyáltalában semmi alappal nem birnak. (Helyeslés.) Horánszky t. képviselő úr felvetette azt az aggodalmat, a mire a kereskedelemügyi miniszter úr reflektált is, hogy a kölcsön annuitási részletei a hajódíjakból nem fognak megtérülni. A t. képviselő úr azonban elmulasztotta ezt az állítását indokolni. Ezzel szemben legyen ssabad hivatkoznom azon nemzetközi egyezményre, melyben fel van hatalmazva a szabályozást végző parti állam a hajódfjak kivetésére. E díjak nincsenek összeg szerint korlátozva, hanem csak ahhoz a korláthoz vannak kötve, hogy mindaddig szedhetők és szedendők, niig az egész kölcsön törlesztve nem lesz. Ennélfogva ne méltóztassék úgy felfogni a kérdést, mintha a hajódíjak szedése a kontemplált kölcsön éveinek számához volna kötve. A mennyiben a kölcsön törlesztési ideje nem volna elégséges arra, hogy az egész költség törlesztessék, semmi sem gátolja azt, hogy a hajódíjak tovább is szedessenek. E részben kezünk megkötve KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXV. KÖTET. nincs. Tehát az esetben is, ha lesznek oly évek — a mi nincs kizárva, kivált kezdetben — a mikor a hajódíjak nem fogják fedezni a kölcsön annuitását, semmi kétely sem lehet arra nézve, hogy a hajódíjakból mégis törleszthető lesz a kölcsön. Ugyancsak Horánszky képviselő úr azt állítja, hogy a régi munkálatok előirányzatai is jelentékenyen nagyobb összeggel lettek túllépve, mint a menynyi itt kimutatva van, tudniillik 494.000 forintnál többel; s ennek bizonyítására számításba akarja venni azt is, hogy már a régi törvény indokolásában is kamatok voltak felszámítva, s így e kamatok összege is hozzászámítandó a túllépéshez, mert hisz most újból számíttatnak interkaláris kamatok. T. ház S Hogy tisztába hozzuk e kérdést, utalok arra, hogy igenis az 1888 : XXVI. törvényczikkben megállapított 9y2 millióban fel volt számítva kamat czímén 1,120.840 frt, még pedig hat évi építési idő és öt százalék alapúi vétele mellett. Tekintetbe veendő azonban, hogy később egy másik törvény az építési idő befejezését elodázta. A régi törvény szerint a munkálatokat már 1894-ben kellett volna befejezni, később pedig 1895. év vége jelöltetett ki a befejezés időpontjául. Tehát már e számítás szerint is az 1895-re eső interkaláris kamatok nem találtak fedezetet. Egyrészről ez az oka, hogy újabban is kellett számítani interkaláris kamatokat, de főleg az, hogy a pótmunkák befejezésére 1898 vége van kilátásba véve, a mi jóval hosszabb idő lévén, a kamatokat — eltekintve a tőkeösszeg emelkedésétől — egymagában tetemesen megszaporítja. így azon kamatok, melyek a 18,600.000 forintban foglaltatnak, három milliónál többet tesznek. Látható ezekből, hogy az interkaláris kamatokból az előirányzott összeg túllépésére következtetni nem lehet. Mindezek után, minthogy a többi észrevételekre a válasz megadatott, minthogy a javaslatban nem kérünk mást, mint felhatalmazást arra, hogy megadassanak az eszközök oly czélból, hogy megfelelhessünk az elvállalt nemzet közi kötelezettségnek, megfelelően az ország méltóságának, s másrészről felhatalmazást kérünk arra, hogy e czélra felhasználhassak a pénzpiacz kedvező helyzetét: kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni és a határozati javaslatot elvetni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést a törvényjavaslatra nézve. Miután Papp Elek képviselő úr részéről egy ellenindítvány adatott be, mely a törvényjavaslat elvetésére van irányozva. (Papp Elek tagadólag int.) A képviselő úr indítványát halasztó indítványnak tekinti? Í9