Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-479

304 479. országos ülés 1895, .május 21-én, kedden. Nézetem szerint — és itt megint ki kell térnem Papp Elek képviselőtársam felszólítására is — épen a magyar közgazdaság érdeke szempontjából nagy hiba volna, ha mi a kikötő építését elejtenők. Méltóztassanak tekintette] lenni arra, hogy a Vaskapu-csatornának három méterrel történt kimélyítése következtében lehetővé tettük azt, hogy a nagyobb járatú hajók, az úgynevezett görög hajók ezen a csatornán fel is jöhessenek. Hogyha már most nem gondoskodunk arról, hogy Orsován egy kikötő legyen, nagyon tartok attól, hogy azon nagyobb járatú hajók ezt az utat nem fogják megtenni, mert Orsován felül, bármilyen szabályozást nyerjen is a Közép-Duna, ezen nagyobb hajóknak Budapestig feljönniök abszolúte lehetetlenség. Ha tehát nem gondoskodunk arról, hogy Orsován egy minden igényeknek megfelelő kikötő és átrakodó állomást létesítsünk, akkor ezen nagyobb járatú hajók minden valószínűség szerint nem is fognak a Vaskapun feljönni, hanem legfeljebb Turn-Szeverinig fognak menni és ott fognak átrakodni, a mi mindenesetre a mi közgazdasági érdekeinknek és igényeinknek roppant hátrányára lesz nemcsak azért, mert elvesztjük területünkről a közvetítést a hajózási és vasúti kereskedelem közt, hanem elveszítjük a hajózási illetékeket és hajózási díjakat is; mert a Vaskapu-csatornát ezen hajók nem használván, csak TurnSzeverinig jönnének fel. Ezen szempontból kiindulva, t. ház, én ilyen kikötőnek és átrakodónak létesítését Orsován felette szükségesnek tartom. A mi azt a felvetett kérdést illeti, hogy vájjon vannak-e arra nézve részletes tervek, hogy ez a kikötő csakugyan egy millióba fog kerülni, arra nézve bátor vagyok előterjeszteni, hogy véglegesen elfogadott terv ma meg nincsen. Vannak ugyan erre alternatív tervek, de ezen alternatív tervek közül a legdrágább egy millió forinttal van felvéve, és azért vettem egy millió forintot a költségek közé, hogy az átrakodó és kikötő létesítésének költségei mindenesetre kikerüljenek belőle. Azt gondolom, t. ház, hogy a többi költségeket, a melyekből ezen plusz előáll, külön indokolnom nem szükséges, mert azok önmagukban véve indokoltak. A t. képviselőtársamnak azon felvetett ellenvetésére, hogy utóvégre ezen egész terhet mi fogjuk viselni, mert nem hiszi azt, hogy a hajózási illetékekből azon összegekbe fognak folyni, melyek a felvett kölcsön kamatainak törlesztésének fedezésére fognának szolgálni, azt vagyok bátor felelni, hogy bár magam is azt hiszem, hogyha csak azt a forgalmat tartjuk szem előtt, mely jelenleg van, iig-y a felvett kölcsönnek kamatai és törlesztési összegei a hajózási díjakból nem fognak fedeztetni, de utóvégre is ezt a számítást felvenni, nézetem szerint, a legnagyobb igazságtalanság volna. Mert hiszen épen azért létesítjük a csatornát, épen azért szabályozzuk a Vaskaput, hogy ezzel a hajózási forgalmat megkönnyítsük. Ha tehát a hajózási forgalmat megkönnyítjük, lehet arra számítani, hogy a forgalom tetemesen nagyobb lesz, mint volt a múltban. Nem akarok annyira menni, a mennyire mehetnék, hogy a Rajna szabályozásnál tett tapasztalatokat, a hol a hajózási forgalom tetemes mértékben, csaknem 100 százalékkal megnagyobbodott, itt alapúi vegyem; de azt tartom, hogy a forgalomnak egy bizonyos nagyobbodása, növekedése feltétlenül el nem ejthető. Ha ebből a szempontból indulunk ki, azt gondolom, egyáltalában nem tartozik az utópiák közé, hogy a felvett kölcsönnek kamatai és törlesztési összegei a megnövekedett forgalom illetékeiben fedezetet találnának. Különben még akkor is, ha e tekintetben csalódnám, még akkor is, hogyha ezen kölcsön kamatai és törlesztési összegeinek egy bizonyos részét az államnak kellene fedeznie, abban a nézetben vagyok, hogy ezen munkálatot teljesítenünk kell, mert az a nemzetközi szerződés, a mely ezen megbízatást reánk ruházta, azt a kötelességet is rójja ránk, hogy

r ezen munkákat nemcsak úgy, a mint Papp Elek t. képviselő úr mondta, a legnagyobb takarékossággal és elővigyázattal végezzük, — a miben egyetértek vele, — hanem úgy végezzük, hogy azon czélnak, a mely ki lett tűzve, meg is feleljünk. A czélnak pedig csak úgy felelünk meg, hogjha mindazon akadályokat, melyek a múltban és a legújabb időben mutatkoztak, elhárítjuk. Ezen szempontból kiindulva, miután úgy látom, hogy beszédemben Papp Elek t. képviselő úr aggodalmaira is kiterjeszkedtem, most csak azon kívánságára, hogy a képviselőház elé részletes tervek és részletes költségvetés terjesztessék, annyit kívánok megjegyezni, hogy a tervek megvannak, azok a legnagyobb részletességgel ki vannak dolgozva és a költségek részletesen meg vannak állapítva; de azt gon dolom, hogy felesleges volna azokat most a t. ház elé terjeszteni. Mindenesetre megígérem azonban a t. háznak, hogy bárkinek a képviselő urak közül óhajtása volna azokat a terveket megtekinteni, azok minisztériumomban el vannak helyezve és el fogom rendelni, hogyha azokat bárki megtekinteni óhajtaná, azok rendelkezésére álljanak. Ezek után csak arra kérem a t. házat, hogy azon határozati javaslat mellőzésével, melyet Papp Elek t. képviselő úr benyújtott, a törvény-