Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-479
479» országos ülés 1895. május 21-én, kedden. 303 forintot megállapította, és azon munkálatok közt, melyekre most 18,600.000 forintot kérünk. A 10,500.000 forintban benfoglaltattak nemcsak az eredeti programmban felsorolt tervek, hanem utólagosan a Vaskapu csatornának ki mélyítése három méterre. Most pedig mit kívánunk? Ezen munkálatokon felül kívánjuk még oly munkálatok teljesítését és végrehajtását, melyek sem az eredeti, sem a bővített munkaprogrammban nem foglaltattak. Ezen munkaprogrammban elő van sorolva, az indokolásban bőven és kimerítően meg van mondva, hogy úgy a kis Vaskapunál, mint egyes más részeknél, különösen a greben-milanovaczi részénél előforduló munkálatokra szükséges még 2,400.000 frt; el van mondva, hogy a kikötő építésére szükséges 1,000.000frt; el van mondva, hogy a hajózási csatorna-út megjelölésére szükséges 25.000 frt; el van mondva, hogy felszerelvényekre kell 150.000 frt, a felügyeletre és leszámolási költségekre szükséges 250.000 frt és végre előre nem látottakra szükséges 500.000 forint, ezen felül pedig még számításba veendők a felmerülő interkaláris kamatok. Ha most azt tekintjük, hogy szorosan véve mi itt a Vaskapu szabályozására vonatkozó munkálat, úgy azt találjuk, hogy tulajdonképen csak az a része ezen munkálatoknak és költségeknek, melyre a 2,400.000 frt kívántatik. Hát ez, elismerem, tetemes összeg, és nem csak méltó, de kötelességünk azzal egészen alaposan foglalkozni. Közbevetőleg vagyok bátor itt kiemelni még azt is — és itt egy ugrást teszek Papp Elek t. képviselőtársam felszólalására, ki azon kérdést intézte hozzám, hogy vájjon a 2,400.000 forintos munkálatokra nézve vannak-e egészen megbízható és részletes tervek, — hogy igenis egész határozottan mondhatom, hogy vannak e munkálatokra nézve a legkisebb részletekre kiterjedő tervek és költségvetések is. Habár, t. ház, a 2,400.000 forint az eredetileg 10,500.000 forintban megállapított költségekhez képest nagy emelkedést mutat, mégis kötelességem rámutatni, hogy ezen nagy emelkedése a költségeknek nem a végrehajtandó és teljesítendő munkáknak nagy emelkedéséből származik, hanem inkább azon egységárakból, a melyeket e munkálatoknál okvetlen fel kellett venni. Ha tekintetbe veszszük, hogy az eredeti tervezetben több százezer köbméterre ment a munkaprogramul, úgy be kell vallanunk, hogy a most előálló többlet, melyre a fedezetet kérjük, oly csekély eltérés, — mert 39.980 köbméterre vonatkozik, — hogy azon körülményből azt következtetni, hogy az eredeti terv nem kellő lelkiismeretességgel, óvatossággal és körültekintéssel lett volna megállapítva egyáltalában sem lehet. A dolog természetéből foly, hogy ily nehéz körülmények között végrehajtandó munkálatoknál a munkák mennyiségét a legutolsó részletekig előtüntetni igen nehéz, és hogy a munkák végrehajtásánál okvetlenül felmerülnek még egyes bővítési, pótlási munkálatok. Minden építkezés, minden házépítésnél előfordul ez, annál inkább itt, a hol a dolog természeténél fogva, és tekintve, hogy itt viz alatti munkálatokról van szó, azt oly részletesen megállapítani lehetetlen. Ez a többmunka, melynek szüksége felmerül, az eredetileg tervezett munkálatoknak alig képezi öt százalékát, mert 39.000 köbméter eltávolításáról van szó. Igaz, sokkal többet tesz ki, ha a költségeket tekintjük; de ennek oka az, hogy a vállalkozóval kötött szerződésben az ott eredetileg kikötött egységár egyáltalában nem terjedt ki azon munkálatokra is, a melyek azon szerződésben külön megjelölve nem voltak, tehát nem terjedhet ki ezen pótmunkákra, ezen utólag szükségesnek mutatkozó munkálatokra sem. A szerződés szerint az egységár 14 frt 90 krajczárban lett megállapítva. Ha ezen egységárat tudtam volna alkalmazni ezen pótmunkálatoknál, akkor ezen 2,400.000 frt lesülyedt volna 600.000 forintra, és itt egy 1,800.000 forintnyi különbözetet csak annak tulajdoníthatunk, hogy az eredeti szerződésben megállapított egységárakat nem alkalmazhatjuk a munkálatokra. Ezen munkálatok teljesítésére nézve kísérletet tettem ugyan, hogy az eddigi vállalkozók azokat is az eredeti egységárak mellett végrehajtsák, de ők határozottan vonakodtak, és a jogügyek igazgatóságától e tekintetben általam felvetett kérdésre azt a választ kaptam, hogy a szerződés határozatai szerint a vállalkozók nem is kötelesek e munkálatokat ily egységárak mellett végrehajtani. Ily körülmények közt kötelességemnek tartottam ezen munkák végrehajtására oly összeget felvenni, a melylyel azokat minden körülmények között feltétlenül végre is tudom hajtani a nélkül, hogy újabb hitel iránt előterjesztéssel járuljak a t. ház elé. Ez az oka, hogy e munkálatok üy nagy összeggel vannak felvéve, és ezen összeg megállapításánál alapul szolgált a műszaki osztálynak az a véleménye, mely szerint ezen munkára, a tömör köbméter eltávolítására legalább hatvan forintot kell számítani. Azt hiszem, hogy az eddig előadottaknál fogva elveszti alapját az a kifogás, mintha az eredeti tervek felületesen, nem kellő körültekintéssel és óvatossággal lettek volna megállapítva, mert a többi munkálatokból, mint a kikötőre szánt egy millió forintból, nem lehet ezt következtetni, mert ez a dolog természeténél fogva újabb létesítmény, a melyet, ha akarunk, meg1 teszünk, ha nem akarjuk, nem teazszük meg.