Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-479

47*. országos ülés 1895, május 21-én, kedden. 297 tekintetben, hogy vájjon az a másfél millió forint, a melyet azon ezímen szavaztunk meg, hogy egyelőre egy méterrel mélyebbre ásattassék és építtessék a Vaskapa-csatorna, másrészről pedig a Vaskapu felső torkolatától az Orsováig terjedő szakasz is a hajózásra teljesen alkalmassá tétessék, mondom, hogy mennyire tájékozatlanok voltunk a tekintetben, hogy ezen másfél millió forint elegendő-e vagy nem, azt mutatja az a körülmény, hogy csak az 1893-iki évben eszközölt részletes felvételek után lett világossá, hogy a Vaskapu-csatorna felső torkolatától Orsováig terjedő szakaszon, nemcsak egyes sekély vizeknél a lemélyítés és nemcsak egyes sziklacsoportok eltávolítása szükséges, hanem olyan sziklapadok léteznek, melyekbe sziklacsatornáknak az építése válik szükségessé, még pedig 60 méternyi szélességben, a melyek igen nagy terjedelmű munkát vesznek igénybe, tudniillik 64.051 köbméter sziklának eltávolítását és 15.350 köbméter törmelék kihordását igénylik. Hát valóban csodálatos dolog az, hogy 1892-ben — mikor a másfél millió megszavazására vonatkozó törvényjavaslat előterjesztetett, a mikor határozottan a ezélnak inegfelelőleg a törvény czíme is akképen változtattatott meg, hogy a Vaskapu-csatorna felső torkolatának Orsováig terjedő szakasza is a hajókázásra és a tengeri hajók elbírására fog berendeztetni, hogy akkor ezek az adatok teljesen ismeretlenek voltak. Nem volt ismeretes 1892-ben még az sem, hogy az úgynevezett kis Vaskapu-zutsatag mentén lévő szikla-csoport tulaj donképeni Vaskapu kimenetelénél lévő sziklapaddal megszakítatlanul összefüggésben van, és csak későbben, a későbbi részletes keresztszelvények felvétele után lett világossá az, hogy ezen megszakítatlan sziklapadok következtében a Vaskapu-csatornának lefelé való meghosszabbítása múlhatatlanul szükségessé vált; hasonlóképen a Vaskapucsatorna mélyítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál egyátalában ismeretlen volt előttünk az, hogy a sziklameder réteges és részben laza volta miatt szükségessé fog válni, hogy a gát lábazatai a harmadik mélységi mederben is kőhányással biztosíttassanak. Ez is tetemes többkiadást és pótmunkát igényel. De még csak az sem volt ismeretes, hogy a greben-milanováezi szorítógátnál megkerülés elleni biztosítás czéljából nagy költséget igénylő megerősítések lesznek szükségesek. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy csupán megközelítő számítások alapján szavazta meg a képviselőház először a 9 milliót, másodszor a V-j% milliót, azt hiszem, nem leszünk túlkövetelők, ha malmost teljes világosságot kérünk arra nézve, hogy ezen előirányzat, mely 2,400.000 forint pótKÉPVH. NAPLŐ. 1892—97. XXV. KÖTET munkákra van felvéve a törvényjavaslatban, részletes tervek és munkálatok alapján állapíttatott- e meg ? Mert ha csak hozzávetőleg vétetett fel, ez ismét egy ugrás a sötétségben, a mi oda fog vezetni, hogy bizonyos idő múlva ismét xijabb követeléssel áll elő a miniszter úr előre nem látott pótmunkálatok költségeinek fedezésére, a mikor tehát a munkálat a végbefejezés stádiumába jutott, és a mikor 18,600.000 forintban, mint végösszegben megállapított sommának megszavazása kéretik a képviselőháztól, akkor minden esetre ismernünk kell erre vonatkozólag és az összes? szabályozási munkálatra vonatkozólag a tervezeteket a maguk részleteiben, és különösen ismernünk kell azon tervezeteket, azon költségvetéseket, a melyek a 2,400.000 forintnyi pótmunkálatot tüntetik fel. Továbbá tudnunk kell azt, hogy az orsóval kikötő hol és mikép terveztetik. Tudnunk kell azt, hogy a partfal a talajminőségeknek megfelelően fog-e építtetni, és e tekintetben a kémfúrások eszközöltettek-e, hogy úgy ne járjunk az ott építendő partfalakkal is, mint jártunk a szegedivel. De tudnunk kell azt is, hogy betekintett-e a t. miniszter úr a jövőbe akkor, midőn az orsovai kikötőt tervezi, és erre egy millió forintot kér. Mert hisz ép tegnap lett beterjesztve a t. földmívelésügyi miniszter úr által azon törvényjavaslat, a mely a Közép-Dunának hajókázhatóvá tételére, szabályozására vonatkozik s a melyben mintegy 28 millió forint van előirányozva a Közép-Dunának oly módon való hajókázhatóvá tételére, hogy 2000 tonnás súlyú és 2Y2 méter mélységű járatú hajók minden akadály nélkül feljöhessenek a Közép-Dunának ily módon való szabályozása után egész Budapestig azon tengeri hajók, melyek ina, illetőleg a mostani törvényjavaslat szerint Orsovánál fognának átrakodni, Én tehát azt vélem, erre is kell a t. miniszter úrnak a figyelmét terjeszteni, hogy a mint az a beterjesztett törvényjavaslatban kontemplálva van, 10 év leforgása után elkészülvén a KözépDunának szabályozása, akkor azon forgalmat, melyet most Orsovánál akarunk megvalósítani és központosítani, Budapestre, a fővárosba, az ország szivébe kell áthelyezni. Szükséges tudnom azt is, t. ház, és kérdésbe tennem, hogy honnan szándékozik a t. pénzügyminiszter úr ezen 18,600.000 frtot felvenni? Ha kellő előkészülettel, körültekintéssel és gondossággal terjesztette volna elő a t. kormány és a t. kereskedelemügyi miniszter úr ezen törvényjavaslatot és az annak megfelelő költségvetéseket ós részletes műszaki terveket a ház asztalára letette volna, akkor nekünk semmi néven nevezendő aggodalmunk nem lenne ezen költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el38