Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-479
f 94 ,Í7Í '* országos ülés 1895. május 21-e'ii, kedden. a ház fájdalmának és rézzvétének jegyzőkönyvében adjon kifejezést. (Általános helyeslés.) A t. ház egyúttal felhatalmazza az elnökséget az új választás iránti intézkedések megtételére. Egyéb bejelenteni való az elnökség részéről nincsen. Josipovich Géza jegyző: Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter! Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Van szerencsém benyújtani két rendbeli törvényjavaslatot: a garam berzenczelévai helyiérdekű vasút (írom. 912) és a boldvavölgyi helyi érdekű vasút (írom 913) engedélyezéséről. Kérem e két törvényjavaslatnak a hozzá való indokolással együtt kinyomatását, a háztagjai között szétosztását elrendelni, és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottságnak kiadatni. Elnök: T. ház! A garam-berzencze-lévai helyi érdekű vasút és a boldvavölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasíttatnak, természetesen előbb ki fognak nyomatni és a ház tagjai között kiosztatni. Következik a napirendnek második tárgya: a szabadalmakról szóló törvényjavaslat (írom. 741) harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja a ház a találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. A törvényjavaslat át fog küldetni a főrendekhez tárgyalás és szives hozzájárulás végett. Kérem, t. ház, hallgassák meg az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Van-e észrevétel ezen jegyzőkönyvi kivonat ellen? (Nincs!) A jegyzőkönyvi kivonat hitelesítve van. Következik a napirend harmadik tárgya: a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottság jelentései (írom. 873, 877, 886) az aldunai Vaskapu szabályozásánál felmerülő pótmunkálatokról, valamint a szabályozási munka költségeinek hitelművelet útján leendő fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A mióta ezen törvényjavaslat a nyilvánosság elé került, egyes diszpozicziói oly sokféle téves magyarázatra szolgáltattak alkalmat, hogy szükségesnek tartom az egész előterjesztést úgyszólván elemeire felbontani és csak ezen elemeknek részletes ismertetése után kikérni a t. háznak ítéletét az egész előterjesztés felett. Ha a törvényjavaslat pénzügyi részét szemügyre veszszük,' azt tapasztaljuk, hogy az tulaj donképen öt különböző részből áll. Előttünk van először is az eredeti terv, mely az 1888. évi XXVI. törvényczikkel lett elfogadva, és melynek czéljaira a törvényhozás kilencz millió forintot megszavazott. Az ezen tervben foglalt tnlajdonképeni technikai munkáknál csak körülbelül 400.000 forintnyi túlkiadás történt. Ez a túlkiadás egy 7,116.000 forintos előirányzattal szemben, és tekintve a munka természetét, túlságosnak nem mondható. Más tóikiadások, melyek 560.000 forintra mentek, igenis történtek a régi tervek keretében, de csakis az előmunkálatoknál, a hol számos költségeä kísérletre volt szükség, azonkívül pedig körülbelül 180.000 forintot érő hajópark lett ezen czímnek terhére beszerezve. T. ház! Azon államférfiú emlékének, ki a Vaskapu-szabályozásra vonatkozó első törvényjavaslatot ezen házban beterjesztette, tartozom annak konstatálásával, hogy szemben azzal a költségvetéssel, melyet a törvényhozás annak idején Baross Grábor tanácsa folytán elfogadott, csak oly túllépések történtek, milyenek bármely folyamszabályozási munkánál előfordulni szoktak. Mikor azonban — felfogásom szerint helyesen — az eredeti terveken túlmentünk és a munka dimenziói nagy mértékben megnövekedtek, akkor természetesen az eredeti költségvetés sem állhatott meg többé. Ezen a terven túlment a törvényhozás, mikor az 1892: XII. törvényczikkel abból a czélból, hogy az Aldunán közlekedő legnagyobb, például a 2.000 tonnás hajók is Orsoväig feljöhessenek, elrendelte, hogy a Vaskapu-csatorna egy méternél mélyebbre, mint eredetileg tervezve volt, azaz a legkisebb vízszine alatt öszszesen három méterig íemélyíttessék. A törvényhozás által elhatározott ezen munka másfél millió forintba került, ezt azonban, úgy hiszem, senkisem fogja az eredeti terv kivitelének a számlájára írni. Abban a tervezetben, mely most előttünk van, szerepel továbbá egy kikötőnek az építése Orsován egy millió forint költséggel. Vannak, kik az orsovai kikötőnek létesítéséről igen kicsinylőleg nyilatkoznak; ezen t. képviselőtársainkat kérem, fordítsanak egy kis figyelmet arra, nrikép (járnak el ebben a kérdésben más országok, melyek a mienkhez hasonló helyzetben vannak, nálunknál nagyobb és nálunknál kisebb országok, első sorban Oroszország és Románia. Akkor, mikor Oroszország sok milliót költ szabályozási munkákra abból a czélbói, hogy Ismaila képessé váljék a román dunamenti vá-