Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-479

f 94 ,Í7Í '* országos ülés 1895. május 21-e'ii, kedden. a ház fájdalmának és rézzvétének jegyzőköny­vében adjon kifejezést. (Általános helyeslés.) A t. ház egyúttal felhatalmazza az elnökséget az új választás iránti intézkedések megtételére. Egyéb bejelenteni való az elnökség részéről nincsen. Josipovich Géza jegyző: Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter! Dániel Ernő kereskedelemügyi mi­niszter: T. ház! Van szerencsém benyújtani két rendbeli törvényjavaslatot: a garam berzencze­lévai helyiérdekű vasút (írom. 912) és a boldva­völgyi helyi érdekű vasút (írom 913) engedélyezé­séről. Kérem e két törvényjavaslatnak a hozzá való indokolással együtt kinyomatását, a háztagjai között szétosztását elrendelni, és előzetes tár­gyalás végett a közlekedésügyi bizottságnak kiadatni. Elnök: T. ház! A garam-berzencze-lévai helyi érdekű vasút és a boldvavölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvény­javaslatok előzetes tárgyalás végett a közleke­désügyi bizottsághoz utasíttatnak, természetesen előbb ki fognak nyomatni és a ház tagjai kö­zött kiosztatni. Következik a napirendnek második tárgya: a szabadalmakról szóló törvényjavaslat (írom. 741) harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Elfogadja a ház a találmányi sza­badalmakról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. A törvényjavaslat át fog küldetni a főrendekhez tárgyalás és szives hozzájárulás végett. Kérem, t. ház, hallgassák meg az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Van-e észrevétel ezen jegyző­könyvi kivonat ellen? (Nincs!) A jegyzőkönyvi kivonat hitelesítve van. Következik a napirend harmadik tárgya: a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottság jelen­tései (írom. 873, 877, 886) az aldunai Vaskapu szabályozásánál felmerülő pótmunkálatokról, vala­mint a szabályozási munka költségeinek hitel­művelet útján leendő fedezéséről szóló törvény­javaslat tárgyában. Az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A mióta ezen törvény­javaslat a nyilvánosság elé került, egyes disz­pozicziói oly sokféle téves magyarázatra szolgál­tattak alkalmat, hogy szükségesnek tartom az egész előterjesztést úgyszólván elemeire felbon­tani és csak ezen elemeknek részletes ismer­tetése után kikérni a t. háznak ítéletét az egész előterjesztés felett. Ha a törvényjavaslat pénzügyi részét szemügyre veszszük,' azt tapasztaljuk, hogy az tulaj donképen öt különböző részből áll. Előttünk van először is az eredeti terv, mely az 1888. évi XXVI. törvényczikkel lett elfogadva, és melynek czéljaira a törvényhozás kilencz millió forintot megszavazott. Az ezen tervben foglalt tnlajdonképeni technikai munkáknál csak körül­belül 400.000 forintnyi túlkiadás történt. Ez a túlkiadás egy 7,116.000 forintos előirányzattal szemben, és tekintve a munka természetét, túl­ságosnak nem mondható. Más tóikiadások, melyek 560.000 forintra mentek, igenis történtek a régi tervek kereté­ben, de csakis az előmunkálatoknál, a hol szá­mos költségeä kísérletre volt szükség, azon­kívül pedig körülbelül 180.000 forintot érő hajópark lett ezen czímnek terhére beszerezve. T. ház! Azon államférfiú emlékének, ki a Vaskapu-szabályozásra vonatkozó első törvény­javaslatot ezen házban beterjesztette, tartozom annak konstatálásával, hogy szemben azzal a költségvetéssel, melyet a törvényhozás annak idején Baross Grábor tanácsa folytán elfogadott, csak oly túllépések történtek, milyenek bármely folyamszabályozási munkánál előfordulni szok­tak. Mikor azonban — felfogásom szerint he­lyesen — az eredeti terveken túlmentünk és a munka dimenziói nagy mértékben megnöveked­tek, akkor természetesen az eredeti költségvetés sem állhatott meg többé. Ezen a terven túlment a törvényhozás, mi­kor az 1892: XII. törvényczikkel abból a czél­ból, hogy az Aldunán közlekedő legnagyobb, például a 2.000 tonnás hajók is Orsoväig fel­jöhessenek, elrendelte, hogy a Vaskapu-csatorna egy méternél mélyebbre, mint eredetileg ter­vezve volt, azaz a legkisebb vízszine alatt ösz­szesen három méterig íemélyíttessék. A törvény­hozás által elhatározott ezen munka másfél mil­lió forintba került, ezt azonban, úgy hiszem, senkisem fogja az eredeti terv kivitelének a számlájára írni. Abban a tervezetben, mely most előttünk van, szerepel továbbá egy kikötőnek az építése Orsován egy millió forint költséggel. Vannak, kik az orsovai kikötőnek létesítéséről igen ki­csinylőleg nyilatkoznak; ezen t. képviselőtár­sainkat kérem, fordítsanak egy kis figyelmet arra, nrikép (járnak el ebben a kérdésben más országok, melyek a mienkhez hasonló helyzetben vannak, nálunknál nagyobb és nálunknál kisebb országok, első sorban Oroszország és Románia. Akkor, mikor Oroszország sok milliót költ szabályozási munkákra abból a czélbói, hogy Ismaila képessé váljék a román dunamenti vá-

Next

/
Thumbnails
Contents