Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-474
252 474. országos ülés 1895. május 10-én, pénteken. az állam czéljaira, Mert valóban sem finánezpolitikai, sem semmiféle más okoskodással indokolni nem lehetne azt, hogy gyümölcsözetlenííl tartassanak az állami pénztárban oly összegek, melyekhez hozzányúlni nem szabad, melyeknek egy része után azonban az állam kamatot fizetni tartozik. (Igaz! Úgy van! jóbbfélől.) Ez tehát az indoka, t. ház, a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt azon intézkedésnek, és semmi esetre sem fogadhatnám el annak oly értelmezését, a milyent annak adni méltóztattak: hogy a kormány egyenesen rá van utalva ezen összegek igénybevételére, mert ezeknek igénybevétele nélkül az államháztartás rendes menete nem volna biztosítható. Hogy ezt az állításomat bebizonyítsam, bátorkodom hivatkozni arra, a mire különben részben Horánszky t. képviselő úr is hivatkozott, hogy hiszen nemcsak ezek fogják képezni az állampénztár készletének kiegészítését, hanem vannak még más összegek is, melyek szintén be fognak folyni az állampénztárba. Az az indokolás, a mely a törvényjavaslathoz csatolva van, t. ház, nem tekinthető zárszámadásnak, a mely az állami pénzkezelésnek minden ágazatait magában foglalná. Létezik az átfutó kezelés, a melyről itt szó nincsen; léteznek az úgynevezett előlegek, a melyek különböző állami czélokra adattak, s a melyek hoszszabb vagy rövidebb idő múlva vissza fognak folyni az állampénztárba. Eltekintve attól az összegtől, a mely a Vaskapu-szabályozására már eddig adatott, és a mely kamataival együtt egymagában több mint 11 millió forinttal fogja szaporítani az állampénztár készleteit, hivatkozott már t. képviselőtársam is azon összegre, a mely a Rába-szabályozási társulat által a tisza-szegedi alapnak megtérítendő lesz; hasonló összegek a tiszai alapból adott kölcsönökből vissza fognak folyni, úgy, hogyha tisztán csak ezeket az öszszegeket veszszük tekintetbe, és azon lekötött pénzeit az államnak, melyek a budapesti kaszárnyák építésénél vannak igénybe véve; ha tekintetbe veszszük azokat, melyek a dunai hidak építésénél igénybe vannak véve, és mely czélra azért adatott eddig is az állampénztárból előleg, hogy a dunai hidak alapjának kamatozása meg ne szüntettessék vagy akasztassák, mondom, ha csak ezeket is veszem tekintetbe, bátran állíthatom, hogy az államháztartás rendes menete egyáltalán nem volna koczkára téve akkor sem, ha az e törvényjavaslat 1. §-ában kontemplált intézkedés nem is lépne érvénybe. (Igás! Úgy van! jőbbfelől.) Ha ez így van, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) eltekintve még az általam felemlített előlegektől is, bátorkodom egyszerűen felsorolni az állampénztár legutóbbi kimutatását, mely a következő eredményeket mutatja. Az állampénztáraknál, — és pedig itt csak a központi állampénztárról szólok, és nem a vidéki adóhivatalokról és más pénzügyi pénztárakról, a melyeknek tartalma pedig szintén az állampénztári készleteknek keretébe tartozik, — tehát tisztán csak a központi állami pénztárnak állása május 8-ikáról, (Halljuk! Halljuk!) vagyis a legutolsó napról, a következő képet m utatj a : (Ha Ujuk! Halljuk !) Eltekintve azoktól az összegektől, a melyek a valuta rendezés czéljára aranyban le vannak kötve, és a melyek összesen 81,600.000 forintot, illetőleg az állami pénztárban 57,200.000 forintot képviselnek, mert a kiegészítő rész a banknál van deponálva, mondom, eltekintve ettől az összegtől, aranyban részint korona érmékben, részint pedig más arany érmékben 17,890.000 forint áll rendelkezésünkre, mig ezüstben, államiés bankjegyekben, egy koronásokban és a tiszaszegedi alapnak a központi állampénztárban jelenleg meglevő pénzeiben, végre a bankoknál elhelyezett különböző pénzekben összesen 57,421.000 forint van s igy ez az az összeg, mely az állampénztárnak ma rendelkezésére áll. És ha, t. képviselőház, ebből de is vonom a regálé-kötvényeknek ellenértékét, és ha be is vonom a tisza-szegedi alapnak az állampénztárban levő pénzeit, a melyeknek inkamerálására most javasoljuk az intézkedést: még akkor is 40,572.000 forintot tesz az állampénztár azon készlete, ez mely ma rendelkezésre áll a kiadott előlegeknek számításba vétele nélkül. Tehát oly öszszeg, mely az államháztartás rendes vitelére egymagában is elegendő. Rendelkezésre áll ez ma, az év május hónapjában, a midőn az első évnegyed kedvezőtlen hatása már érezhető volt a pénztári kezelésnél. (Ügy van! a jobboldalon.) És itt, t. képviselőház, nem tehetem, hogy meg ne emlékezzem magam is az első évnegyed kezelési eredményeiről, a melyekre a t. képviselő urak is hivatkozni méltóztattak. (Halljuk! Halljuk!) Már ezelőtt hónapokkal, midőn egy izben felszólalni szerencsém volt, nem titkoltam el, sőt magam jeleztem, hogy a gazdasági állapotoknak kedvezőtlen volta, minden valószínűség szerint, hátrányos hatást fog az államháztartás mérlegére gyakorolni. (Úgy van! jőbbfelől.) Tényleg az első évnegyednek mérlege kedvezőtlennek is mutatkozik, de aránylag még sem oly kedvezőtlennek, mint a mennyire attól félni lehetett. A mint méltóztatik tudni, 6,000.000 forint az az összeg a melylyel a jelenlegi első évnegyed visszamaradt a megelőző évnek hasonló időszakával szemben és a melyből a bevételi kevesebblet 1,800.000 forint a kiadási többlet 4,256.000 forint. Ha már most nem is
