Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-460
\ g 460- országos ülés 1895. április 4-én, csütörtök ön. az obligäczió utáni illetéknek, ha egy évi határidőről van szó. Már most azonban itt egy új rendelkezéssel találkozunk. Ez a törvényjavaslat, a mely az ő helyes alapelvéből kiindulva, a kamatlábat leszállítja 5°/o ra, a váltónak újabb kedvezményt akar biztosítani, még pedig 6°/o-ot 5°/o helyett. Ha ezt az 5 és 6°/o-os kamatlábra redukáljuk, akkor méltóztatik azt nyomban látni, hogy ez az l°/o-os differenczia a kamatösszeggel szemben körülbelül 16—-17°/o-os értékemelkedés között váltakozik. A váltónál tehát már ezen l°/o-nál 16-—17°/o-os differenczia mutatkozik a között, ha valaki 5°/o-os, vagy 6°/o-os kamatot fizet. Mezei Mór: A váltónál csak késedelmi kamatról lehet szó! Polónyi Géza: Arról beszélek. Már most általános elvül el van fogadva, hogy a törvényes kamat csak ott jár, a hol kamat kikötve nincsen és késedelmi kamatról van szó, és a törvényjavaslat, daczára annak, hogy e késedelmet felismeri, és még az olyan ügyletek után is, a melyek impliczite a kamatszerződést magukban foglalják, csak kikötve a kamat mennyisége nincsen, késedelem esetén az B°/o-os kamatot elégségesnek tartja. És már most mégis a váltónál pedig, a hol a kamatszerződés a váltó természeténél fogva ab ovo ki van zárva, mert a váltószerződés nem kamatszerződés, a mint azt minden jogász tudja, a hol tehát nincs is hallgatag kikötése a kamatnak, habár az mennyiségileg meghatározva nincsen; mégis, t. képviselőház, a váltóügyletek után, melyeknél a kamatszerződés ki van zárva, az 5°/o helyett 6°/o-os kamatot szándékoznak fentartani. Már most, t. képviselőház, mi lehet ennek a különleges indoka? Tisztán közgazdasági okok azok, a melyekre ezt redukálni kell, és ezt nagyon meg kell fontolni, hogy ez helyes diszpoziezió-e vagy nem. Az mondatik ugyanis, hogy, ha Magyarország nem fogadja el ezt a 6°/o-os kamatlábat, akkor meg fog történni az, hogy a váltók nem Magyarországra fognak telepíttetni, hanem külföldre telepített váltókban fogunk fizetni, azzal a különbséggel, hogy ott minekünk 6°/o-ot kell fizetnünk, nekünk pedig ide csak 5-öt fognak fizetni. Ez, t. ház, nem egyéb, mint egy szűk érdekkörre szorított, ugyanazon koteriának az érdeke, a melylyel itt úgyszólván naponkint találkozunk. Holló Lajos: Mindig törvényhozási alkotásokat kivan. Polónyi Géza: Találkoztunk legutóbb is, mikor az agrárkérdések kerül cek szőnyegre. Itt nyíltan és világosan kell látni. Ez senki másnak nem érdeke, mint a budapesti malmoknak. (Derültség jobbfelől.) Mert, t. ház, miről van itt szó? Rögtön ki fogom mutatni. (Halljuk!) Magyarország gabonatermelő ország, de a mint méltóztatnak ösmerni a földmívelési költségvetési vitából, fájdalom, Magyarország ma már nem exportállam a gabona szempotjából; Magyarország csak a lisztben exportállam; szóval, a devizektől, vagyis az érczben fizetendő külföldi váltóktól eltekintve, a melyeknél soha sem képezhet különbséget az, hogy 5 vagy 6°/o-os-e a kamat, mert a váltónál, t. ház, a ki a váltót fizetés gyanánt elfogadja, az nem azért fogadja el azt az érczben fizetendő váltót, hogy az majd lejáratkor nem fog beváltatni, hogy majd ezért 5°/o helj ett 6°/o késedelmi kamatot fog kapni, hanem azért, mert hisz annak a váltónak a beváltásában, mert azt mint fizetési objektumot tovább adhatja és vele fizethet; szóval, az a külföldi kereskedő nincs a világon, kit az ingerelne egy magyar váltó elfogadására vagy plaezirozására, hogy ott 6°/o kamatot fog kapni, mert mihelyt arra gondol, hogy az a váltó beváltatni nem fog, azt el sem fogadja. De akármiként áll a dolog, Magyarország nem exportállam az iparnak egész nagy területén, és nem az a gabonatermelés szempontjából, exportul tisztán a liszt szolgál, vagyis külföldi váltót mi csak a lisztért kapunk; mig ellenben, t. ház, minden váltó, mely a kereskedelem által Magyarországon adatik a külföld számára, az nagyobbára iparosok által adatik és ipartermékekért fizettetik. Már nio^t, t. ház, mi ennek a rövid konkluzuma? Az, hogy Magyarország Ausztriával szemben 6°/o-os obiigóban marad oly váltók tekintetében is, — és erre fektetem a súlyt — a melyek Magyarországon telepítvék. Mert én elismerem azt, hogy a Bécsbe vagy Parisba telepített váltó után 6°/o kamatot fogunk fizetni ezen törvényjavaslat szerint is, de akkor is, hogyha az én módosításom elfogadtatik; a különbség csak az, hogy a Magyarországon fizetendő váltókra nézve a mi kereskedőnket és iparosunkat megmentjük attól, hogy 6°/o kamatot fizessenek oly váltók után is, melyek Magyarországon telepítvék és itt váltan dók be. Már most, t. ház, ha mi 5°/o ban állapítjuk meg a kamatot a váltók után is, elérjük közgazdaságilag nemcsak azt, hogy mi a váltóink után Ausztriának l°/o-kal több kamatot fizetünk, de azt is s eléijük, hogy a kereskedelem ez által utalva lesz saját jól felfogott érdekében védekezni az ellen — a mennyire tőle telik — hogy ne külföldre telepített váltókkal fizessen, hanem lehetőleg Magyarországra telepített váltókká]. Ep azért, t. ház, semmiféle indok fenn nem forog arra, hogy az amúgy is nagy kedvezményben
