Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-473

232 473. országos ülés 1895. május f-én, kedden. viszonyaink által egyrészt az iparunk jelenlegi fejlődési stádiuma, másrészt Ausztriához való viszonyunk által,mely a fennálló vámszövetségnél fogva kizárja iparunknak védvámok által való protekczióját, parancsolólag utaltatunk arra, hogy iparunk fejlődése érdekében egy lehetőleg telj'es és tökéletes szabadalmi oltalmat nyújtó törvényt teremtsünk. Ezt czélozza a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat és azért ez a közgazdasági bizottság által örömmel üdvözöltetett is. Mielőtt most már, t. liáz, a szabadalmi törvényeknek főjellegző vonását képező rendszer kérdésével foglalkoznám, legyen szabad egészen röviden ismertetnem a szabadalmi intézménynek nálunk való történelmi fejlődését. (Halljuk! Halljuk!) Az első intézkedés, mely hazánkban a szabadalommal foglalkozott, az 1820-iki osztrák szabadalmi rendelet volt, mely a helytartótanács által 1822-ben közöltetett az összes törvényhatóságokkal. Ez azonban alkotmányellenesen jött létre, nagy reczeuzust keltett mindenütt, sőt az 1825/27-iki országgyűlés egyik gravamen-pontját is képezte. Mindazonáltal az 1848 : XVIII. törvényezikk 66 §-a, a mely körülbelül olykép intézkedik, hogy a feltalálók a szabadalom tekintetében a fennálló szabályokhoz alkalmazkodjanak, ezen alkotmányellenesen keletkezett rendeletet mintegy hallgatagon elismerte és ezáltal némileg törvényes állapotot teremtett Ekkor ugyan beállott az az anomália, hogy nálunk érvényben volt egy olyan osztrák szabályrendelet, a melyet Ausztriában már 1832-ben megváltoztattak. Mégis ezen törvényes állapot fennállott mindaddig, mig 1852-ben, az alkotmány felfüggesztésének idejében, augusztus 15-én kiadott szabadalmi nyilt parancs által újabb szabadalmi intézkedés érvénye hozatott be nálunk is, a mely intézkedés azután az 1867. évi XVI. törvényczikkbe foglalt vám- és kereskedelmi szövetségnek XVI. czikkelye által annyiban törvényesíttetett, hogy fennállónak elismertetett és ezen szabadalmi intézmény áll fenn még ma. Az 1893. évi XLI. törvénycikkel a vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkelye olyképpen módosíttatott, hogy szabadalmi ügyeink rendezése tekintetében most már teljesen függetlenül járhatunk eb és kizárólag a mi saját specziális viszonyainkra való tekintettel alkothatjuk meg szabadalmi törvényeinket. Ezt teszi tényleg a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat. Minden szabadalmi törvénynek főkérdése és főjellegző vonása azon rendszer, a mely szerint a szabadalom-engedélyezés eszközöltetik és melyre azután a szabadalmi törvényben felépítve van. A világ törvényhozásaiban öt ilyen különféle rendszerrel találkozunk. Az első rendszer — a mely nálunk is ma még érvényben van, — az úgynevezett tiszta bejelentési rendszer. E rendszer lényege abban áll, hogy egyszerű bejelentésre, az újdonság kellékeinek minden megvizsgálása nélkül, tisztán a formai kellékek megléte esetén a szabadalom egyszerűen kiadatik. Ezen rendszernek is megvannak a maga előnyei, a melyek különösen az eljárás egyszerűségében, gyorsaságában és olcsóságában rejlenek, de ezen előnyöket bőven felülmúlják hátrányai, mert e rendszer mellett sok haszontalan szabadalom nyilván reklámcsinálás czéljából adatván ki, a szabadalmak értéke általában lényegesen devalváltatik. E rendszer mellett ugyanazon találmányra több embernek is adatik szabadalom és így lehetőség és alkalom nyilik a legindokolatlanabb bitoríási perek indítására, mi által sokszor helyrepótolhatlan károkat okoznak egyeseknek. Ezen rendszerrel homlokegyenest ellentétben áll az úgynevezett tiszta elővizsgálati rendszer. Ennek lényege az, hogy a szabadalom ujdonsági kelléke hivatalból tétetik vizsgálat tárgyává és ha ezen vizsgálata találmány újdonságát megállapítja, a szabadalom kiadatik. E rendszer előnye főleg az, hogy megakadályozza, hogy nem új tárgyakra szabadalmak könnyen adathassanak, a szabadalom megtámadhatlanságát és értékét emeli, az igénypontok hivatalból való szövegezésével a szabadalom tulajdonosának és a közönség érdekeinek biztosabb alapokra fektetését eszközli. Hátrányai azonban ezen rendszernek is nagyon lényegesek. Első ezek között a költség kérdése, mert ezen rendszer óriási költséges apparátussal jár. Másik hátránya az elővizsgálat eszközlésének rendkívüli nehézsége és e mellett mégis bizonyos fokig bizonytalansága, mert ezen rendszer mellett megtörténhetik az, hogy az elővizsgálat alapján az újdonságkelléke konstatáltatott és sok szabadalom mégis később az újdonság hiánya folytán megsemmisül. A harmadik rendszer, — és már itt akarom megjegyezni, t. ház, hogy ez azon rendszer, melyet a mi törvényjavaslatunk is elfogadott és a melyre az tulaj donképen felépítve van, — az úgynevezett felszólamlási rendszer. Ezen rendszernek lényege abban áll, hogy a bejelentés közzététetik, a szabadalom leírása mindenki számára nyitva tartatik és felhivatik a nagy közönség, hogy a kinek a szabadalmazni kért találmány újdonsága vagy ipari értékesíthetése tekintetében kifogása vagy észrevétele van, egy bizonyos záros határidőben ez ellen szólaljon fel. Ha ezen záros határidőben felszólamlás nem történik, a szabadalom egyszerűen kiadatik. Ezen rendszernek előnyei főleg abban rejlenek, hogy egy korlátolt számú fizetett vizsgáló he-