Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-473

478. országos ülés 1895. május 7-én, kedden. 233 lyett a nagyközönség fizetetten és épen oly ügyes, vagy legalább is sok esetben talán még ügyesebb vizsgálóját képezi a szabadalom újdonsága kérdésének. Az iparosok iskolázása, serkentése, érdekeiknek megóvása, az iparágaikban eszközölt találmányok könnyebb és gyorsabb megismerése, ipari czélokra könnyebb és gyorsabb felhasználása egy másik főelŐnyét képezi ezen rendszernek. A versenytársak az újdonság kérdésében rendszerint a legpraktikusabb szakértők és ezek azok, a kik nagyobb figyelemmel kisérik az ilyen bejelentett szabadalmat és teszik azt aztán az újdonság tekintetében rendszerint a legélesebb kritika tárgyává, úgy hogy ezen rendszer mellett is nagyon ritkán fog megtörténni, különösen kellő iskolázottság, iparosaink kellő hozzászoktatása esetében, hogy egy nem új találmány szabadalmat nyerjen. E rendszerűek is meg vannak a hátrányai, a melyek főleg abban találhatók, hogy sokszor a felszólamlás elmulasztatván, s az illetők ügyeire kellő figyelem nem fordíttatván, nem új dolgokat szabadalmaznak, a mi azután csak a megsemmisítési, már költséges elj révén orvosolható. Az érdekeire nem eléggé ügyelő iparos, e rendszer mellett könnyen juthat kellemetlen helyzetbe, a minőbe az elővizsgálati rendszer mellett mégis csak ritkán jut. A negyedik rendszer, t. képviselőház, az egyedül Svájczban létező úgynevezett: systéme de l'avis préalable. Ezen rendszer abban áll, hogy hivatalból tétetik ugyan vizsgálat tárgyává az ujdonsági kellék, de ha egy njdonsági defektus találtatik, ezért a szabadalmat nem utasítják vissza, hanem ezen defektusra a bejelentőt figyelmeztetik, és ha e bizalmas figyelmeztetés daczára a bejelentést mégis fentartja, a szabadalom neki saját rizikójára kiadatik. Ezen rendszer nem más, mint összefoglalása a bejelentési és az elővizsgálati rendszernek; előnyei és hátrányai igen könnyen konstruálhatok e két rendszernek előnyeiből és hátrányaiból. Az ötödik rendszer a Németországban alkalmazásban levő, felszólamlással kapcsolatos elővizsgálati rendszer. Ezen rendszer szerint az újdonságot és értékesíthetőséget hivatalból vizsgálják, és ha hivatalból e részben defektust nem találnak, akkor bocsátják közre a hirdetményt. E rendszer előnyei és hátrányai is igen könynyen konstruálhatok a felszólamlási és elővizsgálati rendszer előnyeiből és hátrányaiból. Ha már most azt vizsgáljuk, hogy a mi viszonyaink között melyik rendszer alkalmazása a legajánlatosabb, úgy, mivel az elővizsgálati rendszertől az ehhez szükséges nagy anyagi és szellemi tőke hiányában el kell tekintenünk, csakis a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által adoptált felszólamlási rendszert választhétKÉPVH. NAPLÓ, 1892—97. XXV. KÖTET. juk. Mert ez nemcsak azt fogja lehetségessé tenni, hogy nagyobb garancziák mellett ép oly gyorsan és olcsón lesz képes a feltaláló a szabadalmat kieszközölni, mint, most, hanem egyúttal iparosainkra jótékony, nevelő és serkentő hatást fog gyakorolni. Az iparos figyelme fel lesz keltve a szakmájába tartozó újításokra és javításokra, ösztönözni fogja ezen rendszer az iparosokat saját iparáguk fejlesztése körüli érdekeik szemmeltartására és megóvására. Ezen indokok vezették a közgazdasági bizottságot, midőn a törvényjavaslat főelvét képező rendszert egyhangúlag elfogadta. A törvényjavaslat néhány, ugyan a részletekre tartozó elvi diäzpozicziói tekintetében a bizottságban beható eszmecsere és vita keletkezett, de ezen vita tárgyát képezett pontok felsorolásával a t. házat untatni nem kivánom. E tekintetben egyszerűen a jelentésben erre vonatkozólag elmondottakra utalok. Talán lesz alkalom a részletes vita során ezen kérdésekre visszatérni. És most a t. házat arra kérem, hogy a törvényjavaslatot, mely ipari életünkre és ipari fejlődésünkre a látszatnál talán nagyobb és üdvösebb hatást gyakorolni hivatott intézkedéseket foglal magában, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Balogh Géza jegyző: Helfy Ignácz! Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A találmányi szabadalmi jognak szabályozása egyike a legnehezebb jogi feladatoknak. E mellett bizonyít az a sok különböző rendszer, mely a különböző országokban el van fogadva; tanúskodik e mellett az a sok változás, a mely aránylag rövid idő alatt az intézkedésekben majdnem minden országban előfordul. És ez a nehézség, és ez a nagy változatosság igen természetes; mert habár igaz az, a mit a t. előadó úr mondóit, hogy minden találmány egyúttal az ipari és kereskedelmi érdekeknek előmozdítására van irányozva, a miből azt lehetne következtetni, hogy ez a két dolog egymást fedi, tényleg azonban úgy áll a kérdés, hogy e két dolognak érdeke merőben ellentétes. Az ipar és kereskedelem érdeke azt követeli, hogy a szabadalom minél szűkebb körre szoríttassák, úgy, hogy az ipar és kereskedelem azt minél könnyebben, minél olcsóbban hasznosíthassa. A feltalálónak, a ki ezen találmánynak talán egy egész életet és sok pénzáldozatot szentelt, érdekében áll, hogy az, a mi az ő szellemi tulajdona, teljes mértékben tiszteletben tartassák épúgy, mint minden más tulajdon, vagy legalább is annyira, mint a szerzői tulajdon, a mely ép annyira, egy hajszálnyival sem fontosabb tulajdon, mint a milyen a feltalálónak az ő találmánya. A törvényhozásnak feladata tehát megtalálni azt a méltányos, kellő utat, hogy midőn 30