Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-471

516 471. országos ölés Í89». májas 4-én, szombaton. fontosabb és hozzánk legközelebb eső része katonai kezelésből a polgári hatóságok kezelé­sébe átmegy. Forgalmi szempontból szintén csak előnyös hatásfal lehet, ha az okkupált tartomá­nyoknak egész vasúti hálózata egységesen ke­zeltetik, a mi által a magyar államvasutak inkább abba a helyzetbe jutnak, hogy oly tarifa­megegyezéseket biztosíthatnak, melyek a magyar kivitel érdekeinek megfelelnek. Végül pedig pénzügyileg konstatálnom kell, hogy az ajánlott vételár daczára annak, hogy utána kamat nem fizettetik, legalább is megfelelőnek mondható. A megszállott tartományok ugyanis ezen vasút­nak minden kilométerét megfizetik körülbelül 44.000 forinttal. Ez a nagy összeg úgy jön ki, hogy mint bátor voltam már jelezni, a vasút elsőbben kizárólag az okkupáczió czéljaira lett építve. Mikor aztán az okkupáczió befejeztetett, kiderült, hogy a vasút a rendes forgalomnak lebonyolítására nem alkalmas. Ebből senki ellen nem formálható szemrehányás, mert hiszen mi­kor ez a vasút a háború alatt sebtiben épült senkisem gondolt másra, mint a hadsereg szál­lítására, és ez a czél biztosítva is lett. Háborús időben, ellenséges országban, felkelőktől zak­lattatva, nem gondolt senkisem arra, hogy va­lami szabályszerű, a közforgalom igényeinek megfelelő vasútat építsen. Merem mondani, hogy nincs a világon hadsereg, mely ily körülmények között jobb vasútat épített volna, mint volt az első bosznavölgyi vasút. Mikor aztán az okku­páczió befejezve volt, a harcz megszűnt és a békés idők bekövetkeztek, az egész vasútat má­sodszor is meg kellett építeni. Azóta pedig a vasút saját jövedelmeiből tetemes befektetések is tör­téntek. A megszállott tartományok tehát a tör­vényjavaslatban kikötött vételárban megfizetik nekünk az első, kizárólag katonai czélból tör­tént építés költségeit, megfizetik másodszor a mo^t üzemben levő vasútat, összes felszerelései­vel és az azóta történt befektetésekkel együtt. Ily körülmények között pedig valóban nem volna méltányos a vételár után még ezenfelül kama­toknak fizetését is követelni. Végül, t. ház, még csak egy megjegyzést kívánok előterjeszteni arra nézve, hogy itt-ott olyan hangokat is hallunk, mintha a boszniai vasutak reánk nézve jelentőséggel egyáltalán nem bírnának. Hogy ez a felfogás, mennyire téves, annak bizonyságául csak azt hozom fel, hogy a magyar kivitel a megszállott tartomá­nyokba az 1892. évben 3,700.000 forintot kép­viselt, tehát körülbelül annyit, mint kivitelünk Olaszországba; Romániát és Szerbiát 1;ivévé többet, mint a kivitelünk a Balkán-félsziget ösz­szes államaiba. Pedig általánosan ismeretes, mily áldozatokat hoztunk, hogy ezen országokkal kereskedelmi szerződéseinket megköthessük. Az okkupált tartományoknak vasúti háló­zata tehát reánk nézve nemcsak hogy nem in­differens, hanem ellenkezőleg a magyar keres­kedelmi politikának egyik komoly kötelessége éber figyelemmel kisérni, hogy ott oly tények ne alkottassanak, melyek alkalmasak arra, hogy a boszniai forgalomnak más irányt adjanak, mint a melyet eddig követett. Mind e mai napig egyetlen lépés sem történt oly irányban, hogy a boszniai forgalom a magyar államvasutaktól eltereltessék, és ennek a helyes iránynak kétség­kívül az erősbítésére fog szolgálni, ha az egész boszniai vasúti politika egy kézben, a czivil kormány kezében egyesül. Ezekre való tekintettel van szerencséin kérni a t. házat, hogy az előttüuk levő törvényjavas­latot az általános tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván-e a tárgyalás alatti javaslathoz valaki szólni? Ha senkisem kivan, felteszem a kér­dést : elfogadja-e a ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául? (Igen ! Nem f) A kik elfogadják, legyenek szívesek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és egyes szakaszait, melytk észrevét­lenül elfogadtatnak). Elnök: Következik a »Bosznia és Herczego­vina kormányzata által 24 millió korona (12 millió forint) összegben felveendő országos kölcsönről* szóló törvényjavaslat (írom. 851, 855) tárgyalása. Az előadó úr fog szólani. Xeményi Ambrus előadó: Van szeren­csém a pénzügyi bizottság nevében kérni a t. házat, hogy e törvényjavaslatot úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Illyés Bálint jegyző: Molnár József! Molnár József: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem fogadhatom el azon politikai oknál fogva, a mely szerint pártállásom következtében semmi olyan javaslathoz nem já­rulhatok hozzá, mely Bosznia és Herczegovina kormányzására, illetőleg ezen okkupáczió fentar­tására vonatkozik. Az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, Bosznia és Herczegovina okku­páczióját annak idején igen fontos politikai okok­ból ellenezte, az azóta lefolyt idő tapasztalatai semmi tekintetben sem gyengítették meg a párt­nak az okkupáczió kérdésében elfoglalt állás­pontját. Valamint az okkupáczió maga egy he­lyes politikát magában nem foglaló cselekmény, úgy az ennek következményekép bejött kor­mányzat is ugyanezen jelleget viseli magán. Bármint igyekezzenek is a félhivatalos kürtölé-

Next

/
Thumbnails
Contents