Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-471

471, országos ülés 1895, május 4-én, szombaton. 211 helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) szólok, mint szerény történetbávár, a kit mind a két minőségben semmiféle mellékkörülmény befolyá­solni nem fog, (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) csak tisztán a nemzeti érzés és az igazságnak azon szeretete, melyet minden körülmények között ápolni kötelességemnek tar­tom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezekben óhajtottam röviden kifejteni gon­dolataimat, érzületemet a fenforgó kérdésben; természetesnek méltóztatnak ezután találni, hogy általánosságban szólván az országház építéséről szóló jelentésről, az ellen kifogásom nincs, azt tudomásul veszem, (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Perczel Béni jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky Ágost: T. ház! Igen helyesen fejtette ki, azt hiszem, minden elfogulatlanul gondolkodó álláspontját gróf Apponyi Albert beszédjének azon passzusában, a melyben ki­jelentette, hogy itt, midőn a bizottság jelenté­sét tárgyaljuk, és midőn a bizottság jelentésé­nek azon pontjáról van szó, melyben a felállí­tandó fejedelmi szobrok kérdése fordul elő, nem politikáról van szó és nem politikai szempontból kell Ítélnünk, hanem történetről van szó és történeti szempontból kell Ítélni. És a mit én az eddigi disknsszióban épen sajnosán nélkülözők, ez az az objektív történeti álláspont, melynek helyét a politika, úgy a valláspolitika, mint más invektivák és felszólalások foglalják rész­ben el. Mert ha valaki kifogásolja azt, hogy az 54 fejedelmi szobor közt, mely a magyar trónt elfoglalókat ábrázolja, ott legyen Józsefnek szobra is, úgy mindenesetre inkonzequencziába esik, ha csak ezt és kizárólag ezt követeli. Mert vagy azt kell követelni, hogy minden a magyar királyságra jogosult és mindenki, a ki a magyar trónt tényleg elfoglalta, ott legyen és ez az az álláspont, melyre történeti szempontból a bizott­ság, emelkedett vagy pedig kritikát kell gyakorolni egy vagy más szempontból, és akkor az 54 között nemcsak Józsefet fogjuk mint olyat találni, ki Szent-István koronájával nem volt megkoronázva, mert ezek közt más is van, kinek fejére Szent-István koronája nem tétetett; (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ki az ?) és csak épen ezért, annak daezára, hogy jogosan meg­választott magyar király volt, privilégiumai tekintetében magyar királynak el nem ismerte­tett, privilégiumai nem bírtak azon erővel, mely­lyel a törvényesen megkoronázott magyar kirá­lyok intézkedései birtak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ki azf) I. Ulászló, ki meg lett vá­lasztva, ki magyar király volt tényleg, de a ki, minthogy Szent-István koronája akkor az országon kívül volt, nem koronáztathatott meg Szent-István koronájával, s a kinek uralkodása jogi szempontból ugyanazon tekintetek alá tar­tozik, mint a szintén meg nem koronázott József királynak uralkodása. (Felkiáltások a szélső bal­oldalon: Császár! Nagy zaj. Ellenmondás balfélől.) Elnök: Csendet kérek! Pulszky ÁgOSt: Engedelmet kérek, arról nem lehet kérdés, hogy magyar király volt-e. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Császár volt !) Az kétségtelen, hogy a magyar királyi jogok tel­jességét nem gyakorolhatta, de arról, hogy a magyar királyságra hivatott volt és a magyar királyi széket, ámbár nem teljes joggal elfoglalta, történetileg semmi kérdés nem lehet, úgy, a mint ezt I. Ulászlóra vonatkozólag is soha senki kétségbe nem vonta. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Eláll!) Nem állok el ! Nem állok el, kivált oly felszólalásokkal szemben, melyek a magyar történetben való teljey jártasságot legalább is nem dokumentálnak. Tehát vagy kritikát kell gyakorolni külön­böző szempontokból, azon szempontokból, hogy csak tényleg koronás királyok jussanak oda, vagy azon szempontból, hogy valamennyi ural­kodó kerüljön oda, vagy azon szempontból, hogy csak azon uralkodók kerüljenek oda, kik­nek uralkodását egyhangúlag üdvösnek ismer­ték el. En azt hiszem, hogy ebbe a kritikába bo­csátkozni hivatva nem vagyunk. A törvényhozás nincs hivatva megítélni azt, hogy a múltban kinek volt áldásos, kinek volt áldástalau, vagy milyen mértékben áldásos, vagy milyen mér­tékben áldástalan az uralkodása. (Zaj a bal­és szélső baloldalon. Felkiáltások: Ki akarja ezt?) Kifejezést adott ennek az akkori felfogások szerint az ország törvényhozása is, . . . Várady Károly: Karaffának is állítsanak szobrot! Elnök: Várady Károly képviselő urat rendreutasítom ismételt közbeszólásaiért. Pulszky Ágost: . . . kifejezést adott más jogosult tényező is, kifejezést adott ennek gyak­ran a kortársak véleményétől eltéró'leg a törté­net és azt az egyet tudjuk, hogy ha az intenczió keresése, ha a szívek és vesék vizsgálata törté­net, akkor igen számos uralkodó van, a kinek uralkodása a magyar történelemben nem hagyott nyomokat. És elvégre is a mi baj, a mi hiba volt, az az utókor által ítéltetik meg, a mi pedig áldásos volt, az az utókor által hagyatik helyben és áldatik, épúgy József császárnál is. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen szempontokból azt hiszem, t. ház, maradjunk meg azon objek­tív történeti felfogás mellett, melynek a bizott­ság is kifejezést adott, és úgy általánosságban, mint részleteiben is fogadjuk el a bizottság 27"

Next

/
Thumbnails
Contents