Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

194 470. országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. T. ház! Az államnak mai nagy kiadásai szükségleteivel szemben minden törvényhozónak a legszigorúbban és a leglelkiismeretesebben meg kell vizsgálnia az esetet, midőn egyéneket, társulatokat, testületeket ki akar vonni azon általános szabály alól, hogy azok jövedelmök arányához képest járuljanak a közkiadások fedezéséhez. Annak még volt értelme, midőn a törvényhozás a gyári vállalatokra nézve adó kedvezményt adott annak idején, mert hiszen a gyári szükségleteket úgy gondoltuk fedezni, azt hivén, hogy a külföldi tőke ekképen fogja itthon fedezni ipari és gyári szükségleteinket. De akkor igen helyesen ki is volt a határidő fűzve, a mely idő alatt azon gyárak feiállítandók lettek volna. És sajátságos, hogy midőn azon határidő lejáró félben volt. akkor a kormány meghosszabbította a kitűzött határidőt, és a gyári vállalatokra nézve újabb meglehetős határidőt engedett. De — engedelmet kérek — a földalatti villamos vasúttársúlatra nézve ezek az okok elő nem fordulnak, mert mindazon kedveznie nyéknek, melyek a gyáros vállalatoknak adattak, az volt a ezélja, hogy a magyar ipart tegyék versenyképessé az osztrák iparral szerűben. De midőn ez sem sikerűit teljesen, mi értelme van annak, hogy mi e tisztán kényelmi szempontból szükségesnek állított fuvarozásra is kiterjeszszük e kedvezményt ? En általános adózási szempontból még azt sem helyeselhetem, hogy ilyen különös kedvezményben a végtelenségig részesüljenek a gyárak, hogy így a nagy tőkések jövedelmei kibújjanak az adó alól; még kevésbbé tudom ez álláspontot helyeselni e földalatti villamos vasútra nézve. Mert ha igaz is volna, hogy a vasút oly sok költségbe kerül, hogy az adó elengedése nélkül nem lehetne fölépíteni: akkor is azt a czélt, melyet az előttem szóló t. képviselő úr hangoztatott, hogy tudniillik a helyi közlekedés fejlődjék, elérhetjük úgy is, ha más, olcsóbb módon teremtünk fuvarozási és közlekedési eszközt. Ép ezért még közlekedési szempontból sem szükséges ez adókedvezmény megadása. De nem felel az meg a közszükségletnek sem, hisz mindössze az a czél, hogy a Gizellatér összeköttessék a városligettel. A Lipótvárosnak és környékének most is megvan kényelmes összeköttetése a jelenlegi villamos vasúttal. Nem szükséges tehát új és állítólag oly drágába kerülő vasútat létesíteni és állami kedvezményben részesíteni. Az indokolásnak az az érve, hogy így a város egy technikailag szép mű hirtokába jut, lehet tán ok arra, hogy a főváros valami szubvenczióval lássa el, de hogy a szegény távoli vidéki nép is hozzájáruljon az ő filléreivel a vállalathoz, a mennyiben az itt elengedendő adókat esetleg nekik kell megfizetniök: ezt az igazságos adóztatási politikával megegyeztethetőnek nem tartom. (Élénkhelyeslés a szélső baloldalon.) De nincs kimutatva az sem, hogy a vállalat csak gyenge jövedelmezőségre számíthat. E tekintetben nincs a javaslatban semmi indokolás, sőt az építési vállalat azt sem tartotta érdemesnek, hogy beterjeszsze az építés költségeit. Ezzel szemben kezemben van egy felhívás, melyben arra szólítanak fel engem, s valószínűleg mindenkit, hogy a köziíti vaspályatársaság elsőbbségi kötvényeire jegyezzek elő. E prospektusban elő van adva, hogy a közúti vaspälyatársaság együttesen a városi villamos vasúttal fogja létesíteni a földalatti vasútat. El van mondva, hogy a közúti vaspályatársaság minden vállalata mily nyereséges volt, hogy a 80-as évek végén 10°/o, 1893-ban ll°/o, 1894-ben 12y2°/o osztalékot fizetett, s végeredményül az a konklúzió vonatik le, hogy az elsőbbségi kötvények a legbiztosabb jövedelmet hozó papírok. Ha tehát a lóvasúttársaság, mint egyik résztulajdonosa a földalatti vasútnak, oly kitűnő magas osztalékot adhat ki, miután neki régi szerencséje, hogy minden vállalkozása nyereséget fog maga után vonni, s valószínűleg tehát ezen vállalkozása is jövedelmező lesz, én részemről, midőn 10—12°/o-os osztalékot fizet, azt, hogy akkor még állami kedvezményben is részesíttessék, hogy így nagyobb hasznot szerezzen, nem tartom egyébnek, mint alkalmat és módot adni arra, hogy egyesek és testületek a börzén új, meg nem érdemelt haszonban részesíthessenek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ép ezért részemről ezen törvényjavaslatot azon párt nevében, a melyhez tartozni szerencsém van, a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Élénk helyeslés a szélső balfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani a tárgyhoz ? Visontai Soma: T. ház! Előttem felszólalt t. képviselőtársaim annyira már kiterjeszkedtek minden szempontra az ő beszédeikben, hogy én csak rövid ideig kívánom az igen t. ház türelmét igénybe venni és csak egy-két dologra kívánom még szives figyelmét felhívni. Kétségtelen, a mint azt Berzeviczy Albert t. képviselő úr mondotta, hogy az építendő földalatti vasút arra van hivatva, hogy Budapest városának forgalmi érdekeit előmozdítsa, és kétségtelen az is, hogy ez technikailag igen nagy vívmányt képez, mert egy új építési irányzatot honosít meg a helyi vasutak keretén belül, valamint kétségtelen az is, hogy mindenki, a kinek a főváros java szívén fekszik, az ily vállalkozást lelkesedéssel kell, üdvözölnie.