Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

470. országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. 185 tehát ez úton kitesz 10 frt frt 40 krt. Most nézzük meg azt a másik önköltséget, a mely előáll akkor, ha a Ruttka felől jövő szállítmányok a zólyom-brezó-tiszolczi helyi érdekű vonalra mennek át. Mi lesz az eredmény ? Ezen vonalon az államvasút tulajdonát képező zólyoinbrezói és tiszolcz-nyustyai vonalrész 71 kilométer hosszúságot tesz ki. Ehhez járul a szóban forgó viczinális vasút, melynek hosszúsága 42-6 kilométer, összesen tehát kitesz ej az egész rész 113 és 6 tized kilométert. Úgy tudom, hogy a viczinális vasutakon és pedig a síkpályákon az önköltség kocsinként és kilométerenként tíz krajczárt tesz, melyhez járul még a kocsihasználat kilométerenkint egy krajczárral, tehát összesen tizenegy krajczárt. Ha most már e két tényezőt kombináljuk, akkor azt látjuk, hogy ezen vonalon szállítva a gömöri iparvállalatok részére kőszenet és egyéb iparczikkeket, az önköltség ki fog tenni körülbelül tíz forint 41 krajczárt. Pedig, t. ház, itt még két más tényezővel nem számoltunk. Az egyik az, hogy j itt fogaskerekű vasút is lesz, a melynek önköltségét nem lehet oly összegben számítani, mint a síkpályáét, másodszor pedig több különböző vonalra való átmeneteiről lévén szó, ennek költségei is kitesznek kocsinként köríílbelííl két forintot minden átmenetelnél. Világos tehát, hogy a Ruttka felől jövő szállítmányokat ezen viczinális vasútakra átterelve, a gömöri iparvállalatok számára szállítandó terhek összköltsége nagyobb összeget fog kitenni, mint hogyha fenmarad a mostani vonaliráuy, tudniillik az államvasutak zólyom-fülek-tiszolezi szállítása. Ebből tehát, gondolom, következik az, hogy az az állítás helyessége, hogy itten a megosztásnál a gömöri iparvasotak részére bizonyos szállítási kedvezmények is képezhetők, teljesen ki van zárva. De én úgy látom, hogy ezen törvényjavaslatban nem pusztán csak erről van szó, hanem, ha jól értem, szó van egy másról is, tudniillik a teherszállításban! való részesedésről vagy a teherszállítás egy részének megosztásáról, mert én az indokolásnak általam mindjárt felolvasandó részeit másképen értelmezni nem tudom, hacsak ezzel szemben a miniszter úr részéről ellenkező felvilágosítás nem történik. Az indokolás tudniillik azt mondja, hogy »a Ruttka felől a gömöri iparvasútak mentén levő gyárak és ipartelepekre irányuló jelentékeny kőszén és egyéb árúforga lom egy segéd-útirányon legyen lebonyolítható;« ez tehát az egyik indok, a melynél fogva a kormány a javaslatot aj'mlja. Ugyancsak az indokolás egy másik részében egy ezzel teljesen kongruens más kifejezés is használtatik, midőn az van mondva, hogy »ezen viczinális vasút kiépítése a közforgalom szempontjából is kívánatos, a mennyiben a magyar királyi államKFPVH. NAPLÓ. 1892-97. XXV. KÖTET. vasutak túlterhelt vonalú fülek-brezói venalát jelentékenyen mentesíti, és a gömöri iparvasútak feledt a tiszolczi vonal forgalmát jelentékenyen, lényegesen emelni fogja a kiépítendő viczinális vasút.« Ezekből én, t. ház, mást nem érthetek, mint azt, hogy a Ruttka felől jövő szállítmányokra nézve vagy a szállítási bevételekben való részesedésről és ennek biztosításáról, vagy a teherforgalomnak megosztásáról van szó. Nem tudom, így érteadő-e, de igen kérem a t. miniszter urat, legyen szives felvilágosítást adni, hogy erre vonatkozólag létezik-e valamely egyezményes megállapodás, vagy nincs-e kizárva az, hogy ilyen egyezmény vagy megállapodás jövőre fog megköttetni. Ha ez az eset forogna fenn, akkor a viczinális vasút nemcsak azon óriási összegeket kapná meg kedvezménykép az államtól, a melyekről megemlékezni voltam bátor, hanem megkapná még azon tehermegosztási kedvezményt js, mely, mint hiszem, egyedül képezi biztosítékát annak, hogy e vasúti konczesszió alkalmas módon értékesíthető legyen. Ezekre nézve tehát felvilágosítást kérek. Mindezeknél fogva tehát, miután nem látom be, hogy oly viczinális vasútra, a melynek úgyszólván összes anyagi eszközeit az állam adja meg, miért adassék egy magánegyén részére konczesszió, miután továbbá azt látom, hogy ez forgalmi szempontból sem indokolt, ebből kifolyólag tehát azou összeg, melyet az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett egy viczinális vasút kiépítésére ad, kidobott pénzt képez, miután továbbá ezen vasútnak a felülről jövő forgalommal való indokolását teljes képtelenségnek tartom, miután végül ebben mást, mint a közvagyon pazarlását nem láthatom, (Helyeslés balfeUl.) sőt észlelem még az államvasutak bevételeinek esetleges csonkítását is, a törvényjavaslatot általánosságban sem szavazom meg. (Élénk helyeslés a baloldalon) Illyés Bálint jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Azon igen érdekes és szakszerű fejtegetések után, melyeket előttem szólt t. képviselőtársam ebiadott, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elbírálása végett igen rövid időre kérhetem az igen t. ház becses figyelmét. Megvallom, szintén osztozom Horänszky Nándor t. képviselőtársam azon véleményében, hogy a zólyom-tiszolczi vonalnak, mint tranzitforgalmú vonalnak szerepeltetése anyagi szempontból előnyösnek nem mondható, mindazonáltal ráhelyezkedem arra az álláspontra, melyet a miniszter úr és az egész t. kormány elfoglal, hogy ezen vasút mint összekötő vasút szükséges az államvasutak forgalmának lebonyolítása szempontjából, hogy az egy mellékvonala a "24