Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

184 470, országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. ez előzetesen a pénzügyi bizottság által megvizsgáltassák és ez iránt a háznak jelentés tétessék, az, t. képviselőház, nem helyes és nem czélszerü. (Igaz! Úgy van! balfdől.J Nem helyes egyfelől azon gyakorlat szempontjából, a melyet eddigelé a ház mindig követett, nem helyes más szempontból sem, mert, ha a pénzügyi bizottság tárgyalásai mellőztetuek, akkor a formai akadályoknak egy része ledöntetik és az államkincstárral szemben támasztott ilyen igények kielégítésére nézve a biztosítékoknak egy része mellőztetik. (Úgy van! balfelöl.) A pénzügyi bizottság előzetes tárgyalása legalább is formai korlát arra, hogy a t. kormány a törvényhozás elé oly javaslatokkal ne jöjjön, a melyeket sem az állam pénzügyeinek szempontjából, sem a forgalom szempontjából indokolhatónak tartani nem lehet. De nemcsak ezen formai okok indítanak engemet arra, hogy e törvényjavaslatot még általánosságban se fogadjam el, hanem indítanak azon érdemleges okok is, a melyek ezen viezinális vasút megszavazásának érdekében felhozatnak, és a melyeknek helytállóságát el nem ismerhetem. Az államkincstár tudniillik ezen viezinális vasút kiépítésére négy rendbeli czímen ad segélyt. Segélyt ad először a postaszállítások czímén 68.000 forint, segélyt ad továbbá a viezinális vasúti törvény alapján 316.000 forintot, segélyt ad azután a pénzügyi kincstár 300.000 forintot, segélyt ad végűi az erdő-kincstár 186.000 forintot, tehát 864.000 forint segélyt nyújt az állam ezen viezinális vasút kiépítésére, a melynek törzsrészvényei körülbelül 1,200.000 forintot tesznek ki. Ez 28°/o~a, t. képviselőház, a törzsrészvényeknek, sőt az ezen felüli 7°/o ot, a mely a törzsrészvényeknek a teljes összegéhez szükséges, szintén közvagyonból szereztetik be, mert hiszen a megyék adják, sőt talán a város, tudniillik Tiszolcz városa. T. ház! Hogy egy viezinális vasútnak úgyszólván összes törzsrészvényei közvagyonból állíttassanak elő, és a viezinális vasút kiépítése mégis valakinek konczessziókép adassék, ez önmagában véve ellenmondás, és önmagában oly dolog, melyet szó nélkül hagyni semmi körülmények között nem lehet. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Mert ha ezen vasút oly jó és czélszerü, mint a milyennek állíttatik, és a szükséges pénzerő úgyszólván állami és közvagyonból állíttatik elő, akkor egyáltalán nem értem, minek itt az engedélyes és miért nem építi ki a vasútat maga az állam. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Többrendbeli indokok hozatnak fel a törvényjavaslat támogatására a t. kormány részéről, ki ezen törvényjavaslat megszavazását a háznak ajánlja. Az első indok az, hogy a ruttkai vonal (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) a. szállítás tekintetében annyira túl van terhelve, hogy az ezen vonalon jövő szállítások czélszerü legombolyítása érdekében ezen viezinális vasútra szükség van. Ez szerintem egyszerű frázis, melynek bizonyítására semmi fel nem hozatott; (Igaz! Úgy van! balfelől.) már pedig legalább is szükséges volna, hogy mikor a t. kormány ilyen, elvi jelentőségében elég merész javaslatot hoz a törvényhozás elé, akkor megtegye a legkevesebbet, azt tudniillik, hogy azt ne csak puszta szóval, hanem oly adatokkal is indokolja, melyek alkalmasak arra, hogy a törvényhozás ezen törvényjavaslat czélszerűségéről meggyőződjék. (Élénk helyeslés balfelől.) Már pedig én ezen puszta frázissal szemben a leghatározottabban állítom, hogy a ruttkai vonalon a szállítás tekintetében semmi néven nevezendő túlterheltség nem létezik. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Nem tartom alkalmasnak, t. ház, ezen javaslatot arra, hogy ezen kérdéssel behatóan és adatszerűleg foglalkozzam, de vállalkozom bármely pillanatban erre, mert áttekintettem az adatokat, melyek szerint a ruttkai vonalnak szállítási túlterheltsége nemcsak fenn nem forog, de ezen vasút még azon tiszta jövedelmet sem hozza be, mely annak építési tőkéjével szemben szükséges volna arra, hogy azt mondhassuk, hogy a vasút magát kifizeti. Ilyen körülmények közt egy vasút túlterheltségéről beszélni — felfogásom szerint — teljes lehetetlenség. (Igaz ! Úgy van! balfelől.) Egy másik indok, t. ház, a mely felhozatik, az, hogy a ruttkai vonalon fenforgó szállítási túlterheltség megszüntetése azért is szükséges, hogy a gömöri iparvasútak mentén levő iparvállalatok részére részint a kőszén, részint egyéb iparczikkek előnyös szállítása lehetségessé váljék. Ezen indokok helytállósága, t. ház, teljesen ki van zárva, mert utána nézvén azon számszerű adatoknak, a melyek elő fognak állani akkor, ha a ruttkai vonalon lefelé jövő kőszén és egyéb iparczikkek szállítása a gömöri ipartelepek részére csakugyan megosztatik, akkor a számítás tekintetében mi lesz a helyzet? A zólyom-füleki vonalon szállítva a Ruttka felől jövő kőszenet és egyéb iparczikkeket, az önköltség körülbelül következőleg áll, ha adataim hibásak, a t. miniszter úr azon helyzetben lesz, hogy azokat megkorrigálja. A zólyom-fülekfeled-nyustyai vonal — gondolom, ez azon kombináczió, mely itt szóba jöhet — összesen kitesz 130 kilométer hosszúságot. A szokásos önköltség, ha jól vagyok értesülve, vagy legalább jól konstatálhatom, kocsinként és kilométerenként nyolez krajezárt tesz. Az összes önköltség