Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

184 470, országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. ez előzetesen a pénzügyi bizottság által meg­vizsgáltassák és ez iránt a háznak jelentés tétessék, az, t. képviselőház, nem helyes és nem czélszerü. (Igaz! Úgy van! balfdől.J Nem helyes egyfelől azon gyakorlat szempontjából, a melyet eddigelé a ház mindig követett, nem helyes más szempontból sem, mert, ha a pénzügyi bizottság tárgyalásai mellőztetuek, akkor a for­mai akadályoknak egy része ledöntetik és az államkincstárral szemben támasztott ilyen igé­nyek kielégítésére nézve a biztosítékoknak egy része mellőztetik. (Úgy van! balfelöl.) A pénz­ügyi bizottság előzetes tárgyalása legalább is formai korlát arra, hogy a t. kormány a tör­vényhozás elé oly javaslatokkal ne jöjjön, a melyeket sem az állam pénzügyeinek szempontjá­ból, sem a forgalom szempontjából indokolható­nak tartani nem lehet. De nemcsak ezen formai okok indítanak engemet arra, hogy e törvényjavaslatot még általánosságban se fogadjam el, hanem indíta­nak azon érdemleges okok is, a melyek ezen viezinális vasút megszavazásának érdekében fel­hozatnak, és a melyeknek helytállóságát el nem ismerhetem. Az államkincstár tudniillik ezen viezi­nális vasút kiépítésére négy rendbeli czímen ad segélyt. Segélyt ad először a postaszállítások czímén 68.000 forint, segélyt ad továbbá a vi­ezinális vasúti törvény alapján 316.000 forintot, segélyt ad azután a pénzügyi kincstár 300.000 forintot, segélyt ad végűi az erdő-kincstár 186.000 forintot, tehát 864.000 forint segélyt nyújt az állam ezen viezinális vasút kiépítésére, a melynek törzsrészvényei körülbelül 1,200.000 forintot tesznek ki. Ez 28°/o~a, t. képviselőház, a törzsrészvényeknek, sőt az ezen felüli 7°/o ot, a mely a törzsrészvényeknek a teljes összegé­hez szükséges, szintén közvagyonból szereztetik be, mert hiszen a megyék adják, sőt talán a város, tudniillik Tiszolcz városa. T. ház! Hogy egy viezinális vasútnak úgyszólván összes törzs­részvényei közvagyonból állíttassanak elő, és a viezinális vasút kiépítése mégis valakinek kon­czessziókép adassék, ez önmagában véve ellen­mondás, és önmagában oly dolog, melyet szó nélkül hagyni semmi körülmények között nem lehet. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Mert ha ezen vasút oly jó és czélszerü, mint a milyen­nek állíttatik, és a szükséges pénzerő úgyszól­ván állami és közvagyonból állíttatik elő, akkor egyáltalán nem értem, minek itt az engedélyes és miért nem építi ki a vasútat maga az állam. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Többrendbeli indokok hozatnak fel a tör­vényjavaslat támogatására a t. kormány részé­ről, ki ezen törvényjavaslat megszavazását a háznak ajánlja. Az első indok az, hogy a rutt­kai vonal (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csen­get.) a. szállítás tekintetében annyira túl van terhelve, hogy az ezen vonalon jövő szállítá­sok czélszerü legombolyítása érdekében ezen viezinális vasútra szükség van. Ez szerintem egyszerű frázis, melynek bi­zonyítására semmi fel nem hozatott; (Igaz! Úgy van! balfelől.) már pedig legalább is szükséges volna, hogy mikor a t. kormány ilyen, elvi jelentőségében elég merész javaslatot hoz a törvényhozás elé, akkor megtegye a legkeve­sebbet, azt tudniillik, hogy azt ne csak puszta szóval, hanem oly adatokkal is indokolja, me­lyek alkalmasak arra, hogy a törvényhozás ezen törvényjavaslat czélszerűségéről meggyőződjék. (Élénk helyeslés balfelől.) Már pedig én ezen puszta frázissal szem­ben a leghatározottabban állítom, hogy a rutt­kai vonalon a szállítás tekintetében semmi néven nevezendő túlterheltség nem létezik. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Nem tartom alkalmasnak, t. ház, ezen ja­vaslatot arra, hogy ezen kérdéssel behatóan és adatszerűleg foglalkozzam, de vállalkozom bár­mely pillanatban erre, mert áttekintettem az adatokat, melyek szerint a ruttkai vonalnak szállítási túlterheltsége nemcsak fenn nem forog, de ezen vasút még azon tiszta jövedelmet sem hozza be, mely annak építési tőkéjével szemben szükséges volna arra, hogy azt mondhassuk, hogy a vasút magát kifizeti. Ilyen körülmények közt egy vasút túlterheltségéről beszélni — fel­fogásom szerint — teljes lehetetlenség. (Igaz ! Úgy van! balfelől.) Egy másik indok, t. ház, a mely felhoza­tik, az, hogy a ruttkai vonalon fenforgó szál­lítási túlterheltség megszüntetése azért is szük­séges, hogy a gömöri iparvasútak mentén levő iparvállalatok részére részint a kőszén, részint egyéb iparczikkek előnyös szállítása lehetségessé váljék. Ezen indokok helytállósága, t. ház, telje­sen ki van zárva, mert utána nézvén azon szám­szerű adatoknak, a melyek elő fognak állani akkor, ha a ruttkai vonalon lefelé jövő kőszén és egyéb iparczikkek szállítása a gömöri ipartele­pek részére csakugyan megosztatik, akkor a számítás tekintetében mi lesz a helyzet? A zólyom-füleki vonalon szállítva a Ruttka felől jövő kőszenet és egyéb iparczikkeket, az ön­költség körülbelül következőleg áll, ha adataim hibásak, a t. miniszter úr azon helyzetben lesz, hogy azokat megkorrigálja. A zólyom-fülek­feled-nyustyai vonal — gondolom, ez azon kom­bináczió, mely itt szóba jöhet — összesen ki­tesz 130 kilométer hosszúságot. A szokásos ön­költség, ha jól vagyok értesülve, vagy legalább jól konstatálhatom, kocsinként és kilométeren­ként nyolez krajezárt tesz. Az összes önköltség

Next

/
Thumbnails
Contents