Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-464

4*4. országos ülés 1895. április 2S-én, csüt8rti5k8n. 99 megállapított szervezeti szabályaik, de a kormány ellenőrzési joga abbati nyilvánul, hogy minden egyes hitközség alakulásánál az alapszabály jóváhagyásának joga a kormánynak van fen­tartva. E három árnyalat mindegyikében meg vau tehát az a föltétel, melyet a képviselő úr — nem tudom, mely árnyalatnál — nem birt feltalálni. Ez az egyik, a mit megakartam jegyezni. A másik, hogy az én felfogásom szerint az a czélszeríí­ségi ok, melyet felhoznak arra nézve, hogy a főrendiházban talán könnyebben vitetnék keresztül a zsidó reczepezió, ha az a vallás szabad gya­korlatáról szóló törvényjavaslatba beiktattatnék, szerintem nem lehet elég elfogadható. Hol van, a garanezia arra, hogy a főrendek, a kik nem fogadták el a reezepcziót önállóan, el,fogják fogadni akkor, ha a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatba vétetik fel? Én azt "hiszem, a főrendiház sokkal komolyabban bírálja el a kérdés elvi részét, semhogy ily mellékes, kicsinyes formaságok döntők lehetnének el­határozásában. Azt mondja a t. képviselő úr., hogy a kor­mány korteskedési szempontból külön törvény­javaslatot adott be. Nem volna-e az nagyobb korteskedés, ha megnyerni akarván egy pár embert, a forma szempontjából megváltoztatná azt az álláspontot, a melyet két ízben helyesnek és jónak tartattunk? Ez volna korteskedés! Azt az álláspontot, mikor egy helyesnek és jónak gondolt intézményt továbbra fentartunk, kortes­kedésnek nevezni nem lehet. (Helyedés a jobb­oldalon.) A harmadik kérdés, a melyről nyilat­kozni akarok, s mely Vajay képviselő urnak szól, az, hogy mi tulaj donképen az áttérés meg­engedésének gyakorlati ezélja? Ha a képviselő úr figyelemmel olvasta volna a közoktatásügyi és igazságügyi bizottságok jelentéseit s meg­hallgatta volna azt, a mit e házban több oldal­ról épen e tárgyban elmondottak, tudhatná, hogy ennek igen nagy vallási és magánjogi jelentő­sége van. Mert ha figyelembe venné, hogy ma számtalan oly házas-élet van Magyarországon, a mely Ausztriában eszközölt áttérés által jött létre, és levonná azokat a következményeket, a melyek csak magánjogi szempontból is ebből folynak: nem kérdezné, van-e ezen áttérésnek gyakorlati jelentősége? De tekintsünk el attól, van-e gyakorlati jelentősége vagy nincs. Ehhez az izraelita hit­felekezethez tartozóknak a jogegyenlőség és a viszonosság alapján joguk van, és ha ők ezt magukra nézve fontosnak és jogosnak tartják, nekünk egyáltalában nem lehet okunk, hogy fejtegessük, helyes-e ez gyakorlati szempontból, vagy nem? Csak ezeket kívántam a t. háznak szives figyelmébe ajánlani. Különben elfogadom a mi­niszter úr határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólani a javaslathoz ? Senki sem. A vitát bezárom. Szó illeti az elleniudítvány beadóját, Sza­páry Gyula gróf képviselő urat. A képviselő úr azonban nem kivan e jogosítványnyal élűi. Már most felteszem a kérdést. Miután gróf Szapáry Gyula képviselő úr indítványa a bizottsághoz való utasítást hozza javaslatba, ezt fogom először szavazásra bocsá­tani, azután jön szavazásra Wlassics kultusz miniszter úr határozati javaslata. Kérdem tehát, elfogadja-e a ház Szapáry Gyula képviselő úr indítványát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség; az indít­vány elvettetett. Most kérdem, a kultuszminiszter úr hatá­rozati javaslatát elfogadja-e a ház, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Az igazoló állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Dókus Ernő, az igazoló állandó bi­zottság előadója: T. ház! Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az igazoló állandó bizottság a tapolczai választókerületben kép­viselővé választott Kossuth Ferencz megbízó­levelét megvizsgálta és úgy találta, hogy az a törvény követelményeinek megfelel, s ezért a 30 napi kérvényezési határidő fentartása mellett igazolandónak jelentette ki. (Éljenzés a ssélsö baloldalon.) Elnök: A hanuincz napi határidő fen­tartásával Kossuth Ferencz igazolt képviselőnek jelentetik ki és egyszersmind a IV. osztályba lesz sorozva, melyben a szám nem egészen teljes. Más tárgya a mai ülésnek nincs; a holnapi ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Ás ülés végződik d. u. 1 óra 5 pereskor.) Sö*

Next

/
Thumbnails
Contents