Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-464

98 4*4. országos illés 1895. április 25-én, csütörtökön. hithuségében, mely mindenesetre erősebben nyilvánul, mint némely képviselő uraké, a kik hitbuzgóságukkal csak akkor tüntetnek, mikor követválasztásról van szó. Hévizy János jegyző: Péchy Tamás! (Halljuk! Halljuk!) Péchy Tamás : T. ház ! Én a gróf Szapáry Gyula t. képviselőtársam által beadott indítványban a fontosabb részt a holnapi ülésben tartom megbeszélhetőnek, mert hiszen tulaj donképen ez a lényege az egész dolognak. Minthogy azonban én is aláírtam az indítványt, méltóztassanak megengedni, hogy nagyon röviden egy pár észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Nézetein az volt, midőn aláírtam ezt az indítványt, hogy könnyebben fogna a dolog a főrendiháznál keresztííimeimi így. Én megtörténhetőnek tartom azt, hogy ha. elfogadtatnak a módosítványok a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnál, ez keresztül fog menni, és meglehet, hogy a zsidók reczep^ziójáról szóló javaslat nem fog keresztííimeimi, a mi azután a két ház közötti konfliktust még élesebbé fogja tenni, a mit én kerűlendőnek tartok. Azonban nagy súlyt arra nem fektetek, hogy a zsidó reczepcziónak kérdése belejön-e amabba a törvénybe vagy nem, mert én tisztán csak ebből a szempontból néztem a dolgot megbírálandőnak. Hogy ha igen t. izraelita polgártársaira ambicziójának jobban megfelel az, hogy külön törvényjavaslatban legyenek: ez ellen sem lehet kifogást emelni. Kíséreljük meg, sikerűbe, s ha nem, én meg fogom szavazni a törvényjavaslatot, ha azon előzetes kérdés, a melyet gróf Szapáry Gyula képviselő úr felvetett, nem fogadtatnék el, és rá fogok szavazni Wlassics miniszter úrnak javaslatára. De méltóztassék megengedni, hogy ha megjegyzem, hogy a t. közoktatásügyi miniszter úr által a mai napon itten tett közjogi fejtegetés, a melyet, mint a modern jogtudománynak egyik követelményeként állított fel, értem a rendeletek útjára való terelését a törvényhozási akeziónak, nézetem szerint akármennyit írjanak róla: nagy kérdésekben a valódi alkotmányossággal össze nem egyeztethető. Vallási, alkotmányjogi, polgárjogi kérdésekben a rendeletek útjára való terelés nem alkotmányos. Igenis, rendeletek útjára lehet terelni olyat, a minek elveit teljesen megállapította a törvényhozás és a kivitelnél rendelet útjára terelhető a végrehajtás. De a hol permanens országgyűlések vannak, mint nálunk, ottan ráruházni egy egészen ismeretlen faktorra, arra a kormányra, mely nem meri kimondani, hogy mit fog csinálni rendeletével: az félreismerése a jogoknak, és az a képviselő, a ki meg akar felelni a megbízói által reáruházott kötelességeknek, ezt nem fogadhatja el. Ezen meggyőződésemet meg nem ingathatja semmiféle olvasmánya a világnak, mert ez a józan ész követelménye. Kötelességemnek tartottam ezt megjegyezni, mert annyi téves tan kezd már Magyarországon lábra kapni, hogy utoljára lehetetlenség a valóságos alkotmányosságot, a mely tisztán a polgárok józan eszén alapúi, megvédelmezni azok ellen a tévtanok ellen, a melyeket hosszú dikcziókban a nemzetre rádiktálni akarnak. A mi már most a reczepczionális javaslatot illeti, én azt azért tartom elfogadandónak, a mit Neumann t. képviselő úr hangsúlyozott: hogy a szabadságokat nyert zsidók inkább beolvadnak a nemzetekbe, mint azok, a kik szabadságaiktól meg vannak fosztva, és én azt várom a törvényjavaslattól, hogy a polgárok közti különbség az izraelitákra nézve e tekintet-, ben enyhülni, vagy talán megszűnni is fog. Azt, a mit Mezei Mór t. képviselőtársam mondott, hogy tudniillik a zsidók külön, mint olyanok fogják előmozdítani Magyarország magyarságát, azt én azzal, a mit Neumann képviselő úr mondott, összeegyeztethetőnek nem t;trtom. Csak ezeket kívántam megjegyezni. Különben részemről elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés a középen. Kossuth Ferencz a terembe lép. Elénk éljenzés a szélsőbalon.) Elnök: Pap Géza képviselő úr fog szólni! Pap Géza: T. ház! Nem volt szándékom a mai vita folyamán felszólalni, mert már több izben volt szerencséin előadni nézeteimet e tárgyról. De, minthogy ma több oly dolog hozatott fel, melyet éu sem a valósággal megegyezőnek, sem egészen helyesnek nem találok, legyen szabad a t. ház figyelmét egy pár perezre igénybe vennem. Polónyi Géza t. képviselő űr az izraelita vallás egy lényeges hiányául rótta fel azt, hogy annak egy árnyalata — nem mondta melyik — nem bir rendes szervezeti szabályzattal s így az állam ellenőrzése nem gyakorolható felette kellő szigorral. Én nem tudom, hogy melyik árnyalatra értette ezt, de nem ismerek egyetlen árnyalatot sem, melylyel szemben az állami ellenőrzés ne volna a kellő mértékben gyakorolható. Van három árnyalat: a kongresszusi, a statusquo és az orthodox hitközségek. A kongresszusi hitközségeknek rendszeres jóváhagyással ellátott alapszabályaik vannak ; meg* van a hitközségi szervezet, a községi kerületi szervezet és a kerületi elöljárók által választott irodai elnök, a ki a kormány és a keiűlesek között összekötő kapcsúl szolgál. Az orthodox községeknél a kormány és a községek' közötti kapcsolatot a hetes bizottság képezi. A statusquo községeknek nincsenek ugyan általánosságban