Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-464

90 464. országos ölés lí»95. április 25-én, csütörtökön. liség intézményes karaktert nyer, — ha jól j emlékszem, épen Ságby Gyula t. képviselőtársam fejtegette ezt igen körülményesen, — mondom, ha így gondolkoztak a főrendiház némely tiszteletreméltó tagjai, és ha a képviselőházban is ily veszélyesnek tartják, hogy ez a törvénybe, mint intézményes szervezet iktattassák be, — ha íikkor azon felfogásra jutottak, hogy esetleg a törvényhozás felhatalmazást adjon e kérdésnek rendeleti úton való Szabályozására: ebben — engedelmet kérek — alkotmányellenességet látni teljes lehetetlenség. És az ügy érdekében, t. ház, ha ezzel a konfliktus megszüntethető volna, ezt a jogkörnek átruházására elég fontos oknak lehet tartani. Méltóztattak sokan a bizottságban is hangsúlyozni, hogy ejtsük el a felekezeten kívüliséget, mert nem érdemes a felekezeten kívüliséget fentartani. Vagyok bátor kérdezni, érdemes volna-e a rendes, elfogadott törvényhozási gya korlat szerinti formát csak azért visszautasítani, mert némelyek azt mondják, hogy az az alkotmányosságba ütközik, holott ezen thézis egyszerűen nem áll, legalább is nem a közjog tanításai szerint, és nem hazai és a világ összes alkotmányos gyakorlata szerint. Már most áttérek arra, t. ház, a mi gróf Szapáry Gyula t. képviselő úr indítványában foglaltatik. Az indítványnak első része az,hogy egyesíttessék a két javaslat, tudniillik a reczepezióról és a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslat. (Halljuk! Halljuk!) Hát eddig, a kik egyesíteni akarták ezen javaslatokat, abból indultak ki, hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat második fejezete, a mely az elismert vallásokról szól, módot nyújtson arra, hogy ott az izraelita vallás a maga elismerésében részesüljön. Ezt mi feltétlenül elleneztük, elleneztük több okból, mert hisz ma is elismert vallás az izraelita vallás, ma is több joggal bír, mint az ott szabályozott elismerendő vallások, tehát, ezt az álláspontot tisztán precziziroztuk. De most gr. Szapáry Gyula t. képviselő úr nem ezt akarja. Ő azt akarja, hogy teljesen fentartassék a reczepczióról szóló törvényjavaslat tartalma, de csak beiktattassék Engedelmet kérek, t. képviselőház, ezt már csakugyan nem tudom belátni, hogy ha ezt itt most összefoglaljuk, egyesítjük, hogy vájjon Ka a lényeg teljesen ugyanaz, akkor mi a czélja az indítványnak? Ha jól értettem, a javaslat keresztülvitele, a javaslat elfogadásának szempontja volt az irányadó; mert arra helyezte a súlyt, hogy könnyebben lehet a főrendiházban keresztül vinni. Az indokolással ugyan teljesen adós maradt, mert egy szóval sem mondta miért. Ha tartalmilag teljesen azonos marad a javaslat, akkor a főrendiház, ha meg fog győződni arról, hogy ennek a tartalma, ennek a rendelkezései igazak, helyesek és méltányosak: akkor el fogja fogadni akkor is, ha külön törvénybe vannak foglalva, el akkor is, ha egyesítve vannak; ebből a szempontból sem tartom tehát az egyesítésre vonatkozó indítványt ebben a házban elfogadhatónak, mert itt nincs garanczia arra nézve, hogy így a főrendiház elfogadja. A másikat, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó indítványt, a mint már a mélyen tisztelt elnök úr is nyilatkozott, tárgyalhatjuk akkor, a midőn ezen törvényjavaslatot fogjuk tárgyalni; ma azt hiszem ennek a tárgyalásába nem bocsátkozhatunk. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Gr. Szapáry Gyula úr akar egy nyilatkozatot tenni az általa előterjesztett indítványra nézve. Gr. Szapáry Gyula: T. képviselőház! Minthogy én nem a formára, hanem a dolog lényegére helyezem a fősúlyt, hajlandó vagyok a ház elnökének felszólítására indítványomat akkép módosítani, hogy ma a ház tisztán csak annak azon része felett döntsön, a mely az izraelita vallásra vonatkozik. Az én felfogásom eredetileg is az volt, hogy ezen javaslat a módosítás eszközlése végett küldessék vissza a bizottsághoz, és csak ezen indítvány fölött történjék a szavazás; és a saját igazolásomra csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy azt az indítványt, a melyet előterjesztettem, a nélkül, hogy kiterjeszkedjem azon módosításokra, a melyek a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatra vonatkoznak, nem lettem volna képes előterjeszteni. Ez indokolja azt t. képviselőház, hogy ezen eljárást követtem. De különben, minthogy nem akarom útját állani, hogy ezen kérdés felett a ház döntsön, hogy a javaslat utasíttassák vissza a bizottsághoz, ennélfogva teljes készséggel módosítom indítványomat a következőleg: A házszabályok 120-ik §-a következtében indítványozom, hogy az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat azon utasítással küldessék vissza a közoktatásügyi és igazságügyi bizottságokhoz, hogy ezen javaslat a vállá* szabad gyakorlatáról szóló j ívaslattal egyesíttessék és mint ez utóbbi törvényjavaslat második fejezete vétessék fel. (Helyeslés a baloldalon ) Elnök: Gr. Batthyány Tivadar képviselő úr óhajt személyes kérdésben szólni. Gr. Batthyány Tivadar: Személyes kérdésben kérek szót, t. képviselőház. Midőn az igen tisztelt miniszter úr kitűnő jogi fejtegetései révén eljutott odáig, hogy a gr. Széchenyi Imre nevéhez kötött rendeleti szabályozásnak különönősen alkotmányi szempontból megvédésére vál-