Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-452

452. országos ülés 189S márczius 26-&ii, keddes. 6S^ kombinált huszárszázad a stratégiai pontokat megszállta, ott magát elsánczolta, következett 8 órakor a választás megnyitása. Mi, a kik bizalmi férfiaknak bejelentettünk, csak a legnagyobb könyörgéssel tudtunk odajutni, hogy egyáltalában a választás szinterére bebocsáttassunk. Nyolcz órakor a választási elnök úr megnyitotta a választást a szabad ég alatt és azt mondta, hogy az ajánlatokra a törvényszabta félórát kitíízi. Akkor bevonultunk a küldöttségi helyiségbe, és nekem mindjárt feltűnt, hogy sem a választási elnök, sem a küldöttség a törvény által előírt esküt le nem teszi. Még a hány választásnál voltam, t. ház, mindig azt tapasztaltam, hogy azok, a kik a küldöttségben résztvesznek, ha azok nem tagjai a központi választmánynak, —- mert a központi választmány tagjai már előzetesen esküt tesznek — mindig a választási küldöttség helyiségében, igen sokan Magyarországon a szabad ég alatt, a nép előtt leteszik az esküt, itt azonban senki az esküt le nem tette. Igaz, hogy a választási törvény csak azt mondja, hogy milyen eskttt kell letenni, de hogy ki előtt és hol kell letenni, arra nézve nem tartalmaz rendelkezést, de nagyon természetes, hogy arról, hogy az illető tagok esküt tettek, a választó közönségnek, legalább is a bizalmi férfiaknak vagy azoknak, a kik a küldöttségben vannak, tudomással kell birniok. Midőn aztán másnap az alispán urat meglátogattam, és tő!e eziránt is felvilágosítást kértem, azt mondta az alispán: Kérem, az esküi ők már a nyitrai polgármester előtt letették, (Derültség és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) és azt mondta, itt vannak a jegyzőkönyvek, tessék megnézni. Én nem néztem meg, mert ezt az eljárást, az eskü letételét a nyitrai polgármester előtt szabályszerűnek nem tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A nyitrai polgármesternek abszolúte semmi köze a választási aktushoz, legkevésbbé van pedig joga ahhoz, hogy ő a választási elnököt és a küldöttségi tagokat megeskesse. Erre két fórum lehet csak, az egyik a központi választmány, a másik pedig maga a választói küldöttség. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nyilvánossággal kell ennek történni, nem pedig úgy, mint Nyitráu volt, hogy egyenkint] törtönjék az eskületétel, mert azt is mondta az sdispán úr, hogy különféle időben egyenkint tették le az esküt a küldöttségi tagok. Már most nem akarom azt firtatni, hogy mikor tették le az esküt, azt sem akarom magam tüzetesen megvizsgálni, de lesz alkalmuk másoknak megvizsgálni, hogy vájjon márczius 20-án a nap melyik időszakában tették le, talán azután, miután mi, mint bizalmi férfiak távoztunk és erre a törvénytelenségre figyelmeztettük, mert akkor eo ipso az egész aktus törvényellenes ésa semmis. Ezek után megkezdődött a szavazás. Kilence órakor felolvasta a választási elnök úr (Mozgás a bal- és a szélső baloldalon. Felkiáltások: Neiit úr ae!) a bejelentett ajánlatokat, még pedig tíz és néhány választó ajánlotta Laíkóczy Imre államtitkár urat, tizenöt választó ajánlotta ifjú gróf Zichy Jánost és azután egy választó, — gondolom egy pék, — ajánlotta gróf Zichy Jánost, és egy negyedik, saintén választó, ajánlotta ifjú gróf Zichy Szent-Nepomuk Jánost. így szólt az ajánlat. (Derültség. Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélső baloldalon: Gyalázat!) Nagyon jól tudom azt. t. ház, hogy a választási törvény 70. §-a minden választónak megadja azt a jogot, hogy képviselőjelöltet szabadon ajánlhat; azonban eddig még Magyarországon nem volt szokásban, és a legelitélendőbb eszköznek tartom, mely nem méltó egy tisztességes" párthoz, hogy az ellenfél, a választók megtévesztésére, azoknak kijátszására oly jelölteket állítson fel, a kiknek ott pártjuk nincsen, a kiknek eszük ágában sincs ott fellépni, csak azért, hogy ezután ezen sok hasonló nevű jelölt által a konfúziót növeljék, és a választási elnök úrnak eszközt adjanak arra, hogy az ő törvénytelen kijelentéseire ürügyet találjon. Ha ez Magyarországon meghonosíttatnék, akkor ezzel a választásokra oly bélyeg süttetnék, mely a választási aktust apró kávéházi stiklikké aljasítja le. (Úgy van! Gyalázat! a bal- ék ü szélső baloldalon.) Az, hogy a oégy gróf Zichy János* felléptetése nem volt egyéb, mim egy csúnya és nem is méltó cselfogás, kitűnik abból, hogy,' midőn arról volt szó, hogy a választási elnök bizalmi férfiakat jelöljön ki, mert az "fa két egyén egyik sem jelölt ki bizalmi férfiakat, > ott<• a választási helyiségben levő kormánypárti képviselők közííl kettőt erre egyenesen felhívott, a kik azonban mind a ketten indignáczióval jútasí* tották vissza, hogy ily dolognál nem akarnak, mint bizalmi férfiak szerepelni, (Helyeslés aj szélső baloldalon.) annyira, hogy a választási elnök úr azután kénytelen volt a mellékszobába vonulni, s valamelyik közigazgatási tisztviselőt behívni, ha jól emlékszem, egy ottani megyei főszolgabírót, s ez azután négy egyént állított oda, a kik mégis elvállalták, hogy ezen Zichy Jánosoknak ott bizalmi férfiai legyenek. (Nagy zaj és félkiáltások a bal- és szélső bahldcäon: Gyalázat!) De, t. ház, a nyitrai ellenzéknek már rolfc tudomása arról, hogy mi szándékoltatik ezen különféle Zichy Jánosok felléptetésével, és idejekorán ellátta magát a jelöltön kivtíl nAid•< »í három Zichy Jánosnak, fiatalabb, Nepomúk, szent