Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-451

56 451. országos ülés 1895. márczius 19-én, kedden. fegyveres erővel. Ha már most az képezi a vita tárgyát, hogy mikor kezdődik a választási elnök működése a rend fenteirtása érdekében, vájjon akkor-e, mikor a mandátumot megkapta, vagy pedig a választás napján, erre nézve is megtaláljuk a választ a törvény szövegében. Nem is leliet föltételezni azt, hogy a törvényhozás a választási elnökből oly diktátort akart volna alkotni, ki feltétlenül rendelkezzék a választók egyéni szabadságáról s még zsebeiket is kikereshetné. A törvény szövegéből következik, hogy az ő működése a választás vezetésére vonatkozik, tehát kezdődik a választás napján reggel, (Ellenmondás a jobboldalon.) Megengedem, hogy a választás előtti napon átveheti az ajánlást, de a választási törvénynek 87. §-a nagyon világosan megmondja, hogy a választás egész lefolyásáról jegyzőkönyv veendő fel, és abban megemlítendő minden, a választókerület neve stb. és a 7. pont alatt az elnök határozatai és a rend érdekében tett intézkedései említtetnek; ebből tehát következik, hogy hatáskörében tett intézkedései csak arra vonatkozhatnak, hogy a választás helyén, a választás napján a rend meg ne boutassék. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Én nem vitatkozom most törvénymagyarázat fölött, nem fejtegetem a választási elnök jogkörét, de a t. ház Ítéletére bizom, hogy lehet-e egy elnöknek joga arra, hogy oly proklamáeziót bocsásson ki, melynél fogva, a választók előzetesen ily zaklatásoknak tétetnek ki. (Igás! Úgy van! a balés a szélső baloldalon.) Ha, t. ház, ezt megengedjük, akkor mondjunk le a választások szabadságáról, mert a választási elnök jogosítva lesz. hogy azokat, a kik neki nem tetszők, egyenkint a falu végén vagy a község végén megmotoztassa; ráfogja, hogy ennél botot találtak s azt rögtön bebörtönöztesse. így választani abszolúte nem lehet:, s ezért én, miután az alispán úr jelentéséből egyáltalán semmi olyan tényt nem látok, a mely indokolná, hogy ott a katonaság előzetes berendelésére szükség volna, s nem mondott semmi konkrét esetet sem, csak általános intézkedésekről beszél

5 az interpelláczióm ezen részére adott választ nem vehetem tudomásul; az interpelláczióm másik részére adott feleletet pedig a választási elnök proklamácziójára vonatkozólag nem veszem tudomásul azért, mert megengedem, hogy a belügyminiszter urnak nem volt tudomása arról, én nekem se volt eddig, most kaptam meg, de most itt van, kérem tehát a belügyminiszter urat, hogy még ma sürgősen ezt a törvénybe ütköaö, törvényellenes és a választás szabadságát lábbal tipró proklamáeziót az ottani közegekkel semmisíttesse meg. (Élénk helyeslés a bal- és a ssélső baloldalon. Felkiáltások: Most már van tudomása ?) Perczel Dezső belügyminiszter: T ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem kérném a t. ház szives figyelmét, és nem venném a t. ház türelmét újólag igénybe, — mert az interpelláezió lényegére vonatkozólag csak ragaszkodhatom ahhoz, a mit az imént elmondtam, és ezért kérésemet ismételhetném, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni, — ha imént felszólalt képviselőtársam beszédében nem lett volna egy olyaa tévedés, a melyet nem hagyhatok egy perczig sem megezáfolás és válasz nélkül. (Halljuk! Halljuk!) Előre bocsátom, hogy én abszolúte nem tuhom, hogy ez a proklamáczió apokrif-e, vagy valódi; (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) most látom először, (Zaj. Elnök csenget Felkiáltások a baloldalon: Talán a papok nyomták ?) tehát kérem, hogy azt, a mit mondottam, ne méltóztassék úgy venni, mintha én ennek védelmére kelnék, mert újólag is csak azt konstatálom, hogy hozzám . . (Zaj.) Elnök: (Csengét.) Csendet kérek! Ne kiabáljanak a képviselő urak! (Mozgása bal'és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter:. . .. nyitrai választótól panasz vagy kérvény ez iránt a mai napig nem érkezett. De a mit itt rektifikálui akarok, az t. képviselőtársamnak azon nézete, mintha a választási elnöknek ezen minőségéből folyó tevékenysége vagy egyúttal azzal együtt felelőssége csak a választás napjának reggelén kezdődnék. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez nemcsak a dolog természetével össze nem egyeztethető, de ennek ellenkezője a törvényből is világosan következik. (Úgy van! jobbfelől.) A törvény világosan megmondja, hogy a választási elnök előre köteles megállapítani az időpontot és helyet, a hol a választást megelőző napon átveszi az ajánlást. De nem csak az ajánlást veszi át, hanem még korábban köteles meghatározni és kitűzni a helyet és időpontot is, a hol az illető ajánlók őt megtalálják és az ajánlást neki átadják. És van még egy másik dolog, a mit a t. képviselő úr felhozott, tudniillik hogy mindannak be kell jönnie a választási jegyzőkönyvbe, mert ebből meríti t. képviselőtársam az argumentumát, a mi a törvényben 7. alatt fel van sorolva, tehát mindazon intézkedések, melyeket az elnök megtett, be kell, hogy jöjjenek a választási jegyzőkönyvbe. Ha ez így volna, akkor minden választási jegyzőkönyv hiányos és törvényellenes volna. Hiszen a választási elnök a helyiségről gondoskodik; ő határozza el, szabadban legyen-e a választás, vagy ha rossz időjárás van, legyen-e a szavazásra valamely bódé, vagy mily épületben történjék a